Érintőlegesen már többször is szóba kerültek az egérpadok e-sport rovatunkban, foglalkoztunk például az elforgatott billentyűzetekkel is, amelyek sokszor azért kerülnek ilyen pozícióba, hogy helyet adjanak a hatalmas alátéteknek. Ahogy a mondás tartja, ami a számítógép-alkatrészek között az alaplap, az a perifériáknál az egérpad: egy sokak által teljesen figyelmen kívül hagyott kiegészítője a gépnek, amibe nem sok kutatómunkát fektetnek, így felületes tudással választanak "valamit".
Pedig a végeredmény szempontjából egyáltalán nem mindegy, milyen felületen húzogatjuk az egerünket.
Egy kis történelem
Amikor 1968-ban egy konferencián a látogatók először találkoztak számítógépes egérrel, még a csupasz asztallapon mozgatták a perifériát. Érdekesség, hogy az előadó, Douglas Engelbart sem tudta megmondani, honnan is ered az "egér" elnevezés, egyszerűen csak megragadt, köszönhetően annak, hogy a kábel még a hardver hátából lógott ki, ezért úgy nézett ki, mintha egy egér farka lenne.
Az első egérpadot egy évvel később a Herman Miller vállalat egyik dizájnere, Jack Kelley tervezte és alkotta meg, de különösebb célja ekkor még nem volt vele. A golyós egerek érájában mindenki puha felületet szeretett volna eszköze alá, amelyen jól forog a golyó, az optikai egerek terjedésével azonban újra közepesen feleslegessé vált a kiegészítő, leszámítva persze a tükröződő és átlátszó felületeket, ezeken ugyanis nem működtek ezek a szériák. A lézeres egerek megérkezésével egy ideig úgy tűnt, végképp elfelejthetjük az egérpadokat, de aztán jöttek a videójátékok, és hirtelen minden átértékelődött.
Melyiket szeressem?
Míg Európában és az Egyesült Államokban a Counter-Strike és az ahhoz hasonló taktikai lövöldék váltak népszerűvé az ezredforduló környékén, addig Dél-Koreát a StarCraft hódította meg. Az RTS-rajongók általában magasabb dpi-vel rendelkező, érzékenyebb egerekkel játszottak, folyamatosan kattintgatva és korrigálva, így nem volt szükségük méretes egérpadokra. Ezzel szemben a taktikai lövöldék szerelmesei az egész alkarjukat az asztalon pihentetik, és apró csuklómozdulatok helyett a teljes vétagjukat bevetik, így az alacsonyabb érzékenységhez több helyre van szükségük, hogy pontosan mozgathassák az egeret. Nem is csoda, ha akár már egész asztalokat betakaró egérpadokat is bezsákolhatunk.
A hiedelemmel ellentétben egyáltalán nem csak a méret számít. A különböző borításokból és felületekből következő eredmények között hatalmas különbség lehet attól függően, hogy milyen játékkal játszunk. A precizitásban kulcsfontosságú tényező az egérpad ellenállása, amit az egér és az alátét közti súrlódás eredményez. Ebben szerepet játszik az egérpad felülete és az egér csúszótalpa is; ez utóbbi általában teflonból készül, de egyes rajongók az üvegből készült "mouse skate"-ekre, azaz korcsolyákra esküsznek.
Ha ezt valaki megfejeli még egy kemény felületű egérpaddal, annak a kezében tényleg korcsolyázni fog a periféria, ez azonban nem minden esetben előnyös. Bár valóban gyorsabban érhetsz így A-ból B-be, az egér nem áll meg magától, extra energiát kell belevinned a megállításába, így veszítesz a precizitásból.
Mit használnak a profik?
A SteelSeries QcK sorozata a mai napig sokak kedvence, a világ legjobb profi Counter-Strike játékosai közül azonban sokan két specifikus modell mellett tették le a voksukat, és nem csak a szponzoráció miatt. Az egyik a Logitech G640, a másik pedig a Zowie GSR; nem véletlen, hogy egeret is ettől a két gyártótól vesznek a legtöbben. Ezek a padok remek kontrollt tesznek lehetővé, tökéletes felületet nyújtanak a gyors rántásokhoz, de ha valaki elsősorban olyan játékokkal játszik, ahol a tracking (egy folyamatosan mozgó célpont lekövetése) a fontos - ilyenek például a battle royale játékok -, annak lehet, hogy ez a súrlódás már túl sok lesz.
A legtöbb gyártó egyébként kínál a perifériái mellé egérpadot is: a Lenovo Legion sorozatban például fellelhetők kisebbek és nagyobbak, különféle mintázattal és anyaggal, ráadásul ezek ára is egészen baráti.
A határ persze itt is a csillagos ég, léteznek például "kézműves" egérpadok is, amelyek felületét teljesen testre szabhatod. Ezek ugyan jóval drágábbak a tömeggyártással készült társaiknál, de strapabíróbbak, kevésbé kopnak, és ritkábban kell takarítani őket. És persze léteznek RGB színekben pompázó alátétek, sőt olyanok is, amelyek vezeték nélkül töltik az egeret és a telefont is. Ilyet mondjuk e-sportoló nem használ, de akinek otthon ezek a fontosak, ne hagyja, hogy mások lebeszéljék róla.