Sid Meier zsenialitása már több, mint 20 éve képes a játékosokat a monitor elé szegezni. Ráadásul még csak nem is folyik benne a vér, nincsenek headshotok és virtuális melleket sem tolnak az arcunkba. Mi a titkod Sid?
Csak még egy kört
Pályafutásom alatt több száz órát (van az ezer is) toltam már bele a digitális birodalmaim kiépítésébe, de még nem jutottam el arra a szintre, hogy megunjam. A Civilization sorozat ügyesen alkalmazta az evolúciós stratégiát, képes volt alkalmazkodni a megváltozott igényekhez, ezért is lehet még most is minden idők egyik legismertebb játéka. A fejlesztők nagyon jó érzékkel mindig csak kicsit változtattak az alapfelálláson, soha nem próbálták meg alapjaiban megreformálni a játékot. Ezek az apró módosítások viszont elegendőek voltak ahhoz, hogy a szinten tartsák az érdeklődést és játékosok megvegyék a legújabb kiegészítőt.
Szép új világ
A Brave New World a 2010-ben megjelent Civilization V második kiegészítője. Az elődjétől eltérően (Gods and Kings) az új kieget nem lehet önállóan futtatni, mindenképp kell hozzá az alapjáték. A 27 eurós árcédula elég borsos, ráadásul nem kapunk olyan sok mindent a pénzünkért. A Civilization V: Brave New World inkább a végjátékra koncentrál, az ipari forradalomtól felfelé. Mondjuk ez már nagyon ráfért, a személyes tapasztalatom az, hogy a játék erre az időre kifullad, hacsak nincs valami jó kis világháború kialakulóban, akkor bizony unatkozva nyomogatjuk a „Next turn” gombot és várjuk, hogy elkészüljön az űrhajónk.
A kulturális győzelem bevezetése nagyon sokat dob a végjátékon, itt bizony komoly taktikázást igényel ha le szeretnénk nyomni a konkurens birodalmakat. Két fronton is támadást kell indítanunk. Az egyik a már megszokott kultúra, melyet kiemelkedő művészeti értékkel bíró épületek megépítésével növelhetünk. Hívhatjuk ezt a védekező értéknek is, ez lesz a pajzsunk a többi birodalom kultúrájával szemben. Minél magasabb a saját kultúránk, annál kevésbé leszünk elájulva a szomszédoktól.
Olyan ez mint az amerikai vakációink, imádjuk a hamburgerüket meg a kólájukat, de ha kultúráról van szó akkor bizony Párizsba megyünk. Jó dolog a védekezés, de kell valami támadóerő is, amivel kulturális értelemben térdre kényszeríthetjük a többieket. Bizonyos kultúrákban ez lehet a lopakodó bombázó és a Tomahawk rakéta, de a Civilization 5: Brave New World inkább a turizmust favorizálja.
A turisták nemcsak pénzt hoznak a birodalomnak, de hazatérve boldogan mesélik el a szomszédoknak, hogy milyen szép festményeket láttak a fővárosunk frissen megnyílt kiállítótermében. És akkor majd azok a szomszédok is tervbe veszik, hogy egy nap ellátogatnak hozzánk... A kisebb birodalmakat viszonylag könnyű elkápráztatni, elég gyorsan behódolnak és elismerik a kultúránk felsőbbrendűségét.
A nagyokkal szemben viszont csak akkor van esélyünk, ha tudatosan, a játék elejétől fogva erre gyúrunk. Ilyenkor hajlamosak vagyunk megfeledkezni a katonaságról, hiszen ki foglalkozik ágyúk és íjászok kiképzésével, amikor neves zeneszerzők adják elő a darabjaikat az új operaházban. Botorság lenne azt hinni, hogy az ellenfeleink nem fogják kihasználni a gyengeségünket. Ne kövessük el ezt a hibát...újra.
Az elveszett ereklyék fosztogatói
Ötletes újítás a régészek bevezetése. Az archeológia feltalálása után lehetőségünk lesz régészeket kiképezni és elküldeni ősi kincsek felkutatására. A térképen megjelenő ásatásokon dolgozva ősi remekműveket fedezhetünk fel, melyeket aztán kiállíthatunk a legközelebbi városunk múzeumában. Minél régebbi korból származik a műkincs, annál nagyobb lesz a turisztikai értéke. A dolog pikantériája az, hogy nemcsak a saját birodalmunk határain belül kutathatunk. A szomszédok persze nem nézik jó szemmel a kulturális örökségük kifosztását, extrém esetben ez akár háborúhoz is vezethet.
A kereskedelmi útvonalak megadóztatása
Újítottak kicsi a kereskedelmi útvonalakon is, immáron nemcsak pénzt és egzotikus fűszereket szállítanak a karavánok, hanem tudást és kultúrát is hozhatnak a távoli vidékekről. Igen, pont úgy ahogy Marco Polo tette. Minél messzebb van az adott város, annál több előnyt fogunk realizálni a kereskedés során.
Kell ez nekem?
Amennyiben Civilization rajongó vagy akkor igen. Mélyenszántó változásokat nem érdemes keresni, nem ez az a sorozat, amiből FPS-t fognak készíteni. Aki viszont imádja azt az érzést, hogy a nap első sugarai lassan megvilágítják a monitort, az bátran próbálja ki. A fejlesztők még azokra is gondoltak, akik az érintőképernyős monitorokba látják a jövőt. A Civilization V: Brave New World támogatja ezeket a kütyüket, mondjuk megnézném annak az arcát, aki már az ezredik alkalommal emeli fel a karját, hogy a monitort megérintve utasítást adjon az egységeinek.
A kiegészítő hozza a kötelező újításokat is, kilenc új civilizáció, számos csoda, épületek, egységek, minden amit megszokhattunk az évek során a Firaxistól. Sid Meier öröksége tovább él, s bár a veterán fejlesztő napi szinten már nem folyik bele a fejlesztésbe, de az általa irányított cég jó úton halad. Ez a minimum, amit elvárunk egy ekkora stratégától.
A Civilization V: Brave New World teszt részletesebben a 2013/07-es GameStarban olvasható.
