A GameStar csapata azért is olyan jó, mert rengeteg különböző érdeklődésű játékosból áll, akik mind más és más stílusú játékokért lelkesednek. Persze a nagyobb megjelenések teszteléséért még így is folyamatos a szerkesztőségi ketrecharc, de ezt már megszoktuk, Mocsy pedig örül, mert gyűlnek az asztalán a kegytárgyak.
Ahogy tavaly év elején, úgy most is megkérdeztünk mindenkit, hogy melyik idei játékot várja a legjobban és miért. 2015 várhatóan egy brutális év lesz, mert nemcsak sok régóta várt cím csúszott át 2014-ről, de végre a jelenlegi generációs konzolok nagyágyúi is beérnek, ráadásul várhatóan ez lesz az az év, amikor támadásba lendül a virtuális valóság is és bebizonyítja, hogy nem véletlenül emlegeti mindenki a „gaming jövőjeként" a technológiát. Nagyon valószínű, hogy idén is lesz Call of Duty, és biztos, hogy jön egy új Battlefield és Assassin's Creed, de persze sok meglepetésre is számítunk az idei E3-tól és Gamescomtól is.
Ez a cikk vérlázítóan szubjektív, a GameStar szerkesztői gyermeki lelkesedéssel és reménytől csillogó szemmel vallnak színt arról, hogy szerintük miért is lesz érdemes 2015-ben játékosnak lenni. Kommentben ti is hozzátehetitek, amit hozzá szeretnétek tenni.
HP - aki szerint minden jobb, ha van benne zombi
Nekem viszonylag korán teljesülnek az újévi kívánságaim, hiszen nyakunkon a Resident Evil HD és a Resident Evil: Revelations 2 is, szóval lesz mivel elütnöm az időt. Emellett azért a szebbé varázsolt State of Decay és a H1Z1 is nagyon érdekel, és persze a Dying Light sem hagy teljesen hidegen. Szóval 2015-ben is nyakig ülök majd a hullákban, persze nem csak ez a műfaj izgat, szinte minden tavalyról átcsúszott címet szívesen látnék már, és a Star Wars Battlefront sem hagy nyugodni. Leginkább azt szeretném, hogy az ipar végre összekaparja magát, és elkezdjenek végre olyan játékokat letenni elénk, amitől megint érezhetjük a daev által gyakran emlegetett „gyermeki lelkesedést”, amit ugyebár manapság ritkán rikkant a rigó. Ja, ehhez nem még szebb grafika kell, ennyit elárulhatok.
daev - akinek csak a kutyák
Nyilván van valami tudatalatti összefüggés a kiskutyám viselkedése és a kedvenc játékfejlesztőm között, amire egy frissdiplomás lélekbúvár habzó szájjal mutatna rá, de én akkor is a Naughty Dog Uncharted 4: A Thief's Endjét várom idén (is) a legjobban. A nemrég levetített demó engem jó előre meggyőzött, hogy jól döntöttem a PS4-gyel és erre még rábüntet a Tearaway, a Deep Down és - remélhetőleg - a The Order: 1886 is. Természetesen közben a PC-met sem hagyom pihenni, továbbra is várom, hogy a DayZ elbicegjen a bétáig, végre megérkezzen az Armikrog és persze a Star Wars Battlefrontot is nagyon szeretném már rongyosra játszani. Mit gondoltok, legyen újra Miss DayZ sofőrje?
Mocsy - akinek még mindig csak a PC
Alapvetően nem kedvelem a folytatásokat, mindig is az volt a véleményem, hogy a második és harmadik részek jóval gyengébbek bármelyik sorozat első darabjánál. Kivételek persze mindig akadnak, az egyik ilyen a Birodalom visszavág, míg a másik a Mortal Kombat kilencedik része. Ed Boon annyira eltalálta annak a játéknak a hangulatát, hogy számomra azóta nem létezik más verekedős játék. Éppen ezért nem lesz túl nagy meglepetés melyik címet várom tördelve a kezeimet. Nagyon nagy reményeket fűzök a Mortal Kombat X-hez, a látottak alapján könnyen lehet, hogy ez lesz a sorozat egyik legerősebb darabja. Bizton állíthatom, hogy ez lesz az a konzolos játék, amivel a legtöbb időt eltöltöm 2015-ben. A többi „exkluzív” cím egyáltalán nem hoz lázba, maradok a jó öreg PC-nél.
BZ - akit a bőség zavar
2015 az első olyan esztendő, amit negyvenévesen kezdek el. Annak idején még magam se hittem volna, hogy ilyen "öregen" még hosszú hajú viking állat leszek, színpadon rohangászom, és legfőképp még mindig számítógépen játszom majd. Pedig de, nagyon is, gyereknek lenni kötelező. Szóval idén is van jó pár játék, amit nagyon várok, íme ők, mindenféle fontossági sorrend nélkül. Kivéve a végét.
- Armikrog: Ha már gyerekesség, akkor legyen nagyon az: a világ egyik legdebilebb, és legegyedibb játékának, a The Neverhoodnak méltó szellemi örököse csak arra vár, hogy az arra hajlamosak agytekervényeit a fülükön keresztül lője ki a Holdra. Én állok elébe!
- GTA V: Még mindig nincs konzolom. Tévém sincs. PC-m viszont igen. Szóval még egy percet se játszottam a GTA V eddig megjelent kiadásaival, és az újdonság varázsának bűvöletében vetem majd rá magam a botcsinálta gengszterek szimulátorára.
- Tom Clancy's The Division: Annyiszor tolták már el időben, hogy egy picit attól félek, eltolják máshogy is. De ettől még várom, csak úgy ne járjak vele, mint a Watch Dogs-zal, ami csodákat ígért, és egy gyorsan megunható bóvlit hozott.
- Star Wars: Battlefront: sajnos a SW játékok egy ideje teljesen hidegen hagynak, ha egyszer egy BZ csalódik valamiben, akkor annak nagyon nehéz újra meggyőzőt villantani. De a DICE-os srácok már az előzetes fejlesztői filmben és infókban olyan szintű fanatizmusról tettek tanúbizonyságot, hogy azért egy picit elkezdtem reménykedni. Hátha bennük tényleg ott az Erő...
- Inside: A trailer, és ezáltal a játék, amit nem láttam jönni, és másfél percnyi előzetessel úgy elkapott, mint már régóta semmi. Pedig semmi, de semmi fogalmam sincs a játékról, de könyörgöm, nézzétek már ezt végig, aztán mondjátok azt, hogy nem, ez picit se érdekes. Kész, akarom, legyen jó, ha hozza a trailer hangulatát, itt az év játéka.
Paca - aki igazából egy keményvonalas szkeptikus
2014 azért nem volt a játékvilág legfényesebb éve, mint azt oly sokan elmondták már előttem, úgyhogy nagy esélyt látok arra, hogy 2015-ben a fejlesztők összekapják magukat, még ha ez halasztással is jár. (És akkor majd mondhatjuk, hogy 2015 nem volt olyan jó, na de 2016 milyen jó lesz!) Azon játékok közül, melyek majdnem biztos, hogy idén, sőt mi több, az idei év első negyedévében jelennek meg, leginkább a Battlefield Hardline-t várom, mert nagyon bejön ez a zsaruk kontra bűnözők vonal, és az egyjátékos mód végre ugyanannyira izgalmas lehet, mint a multi. Emellett persze a Saints Row: Gat out of Hell is zseniális lesz, továbbra is izgulok a The Order: 1886 miatt, és ugyan egy kicsit szkeptikus vagyok a Rainbow Six: Siege, The Division, Mirror's Edge és a Star Wars: Battlefront idei érkezésével kapcsolatban, azért ha tényleg idén jönnek, elég nehéz lesz engem kirángatni a monitor elől. És csatlakozom az Armikrogot várók táborához is, mert valahol egy doboz mélyén még biztos megvan a notesz, amibe azt írtam, hányat kell köpni az egyes csövekbe, hogy kinyíljon az ajtó a The Neverhoodban.
Kaci - aki idén végre kontrollert ragad
Mióta csak az eszemet tudom, mindig is egér-billentyűzet formájában képzeltem el a játékot, az elmúlt időszakban azonban rá kellett jönnöm, hogy bizony kifejezetten szórakoztató dolog a kanapéban tespedni és kontrollerrel a kézben bámulni a tévét, így a 2015-ös évben már egy PlayStation 4 is kerül a szobámba. Ennek megfelelően minden konzol-exkluzív címre rákattantam már most, a PlayStation Now-nak köszönhetően pedig úgy látszik nem is kell majd ellopnom Paca PS3-át, hogy kipörgessem a kimaradt játékokat. A The Order 1886 gyönyörű, egyszerűen nem tudok betelni vele, a Tearaway Unfolded játékmenete pedig pont az, ami kiszakíthat a térdig vérben gázolós hétköznapokból, ezért kifejezetten várom. Ha a kedvencemet kéne megneveznem (és egyébként azt kell, csak próbálok én is sokat írni mint a többiek), akkor egyértelmű, hogy az Until Dawn mellett tenném le a voksomat. Sosem voltam nagy horrorrajongó, de ez az atmoszféra és az egyedi játéktechnikai megoldások azonnal megragadták a fantáziámat. Persze imádott PC-met sem szeretném teljesen magára hagyni, az Evolve-ot minden bizonnyal itt pörgetem majd, mégiscsak biztosabb kézzel kezelem a puskát.
Stöki - akinek bezzeg az idejében
Leginkább a Grim Fandango rebootját várom 2015-ben, és minden új játék téphet egy sorszámot a hátsómnál. Az elmúlt években kiábrándultam a játéktrailerekből és előzetesekből, sőt egy kicsit a mostanság divatos játéktrendekből is - a Minecraft-szerű cuccok nem az én asztalom, a MOBA pláne nem, és nem tudok lelkesedni öt percig vicces kecskeszimulátorokért, miközben évek óta nem volt egy jó kis real-time stratégia. Az E3-on látottak egyre gyakrabban túl sokat ígérnek a végeredményhez képest (lásd Watch Dogs), a preorder modellel visszaélnek a kiadók, nem is beszélve a nulladik napi patchekről - megannyi figyelmeztető jel, hogy 2015-ben akkor örülj csak játéknak, ha már kitekerted belőle az acsikat, és közben nem vágtad falhoz a kontrollert/egeret a ratyi sztori/játékmenet/irányítás miatt. Persze, kíváncsi vagyok például a The Witcher 3-ra meg a Bloodborne-ra, de nem tudom ezeket úgy várni, mint régen, amikor definíció szerint minden jobb volt, de legalábbis nem volt tele a játékipar annyi csalódással, mint ma. Így hát azt a játékot várom a legjobban, amiben szinte biztosan nem kell csalódnom, mert egyszer már nagyon jó volt, ez pedig a Grim Fandango Remastered.
Szada - folytassa, kérem
A PlayStation 4 vásárlásból végül nem lett semmi az ünnepek alatt, de a PC fejlesztés nem váratott tovább magára, így újult erővel nézek az idén megjelenő játékok elébe. A legelső cím, amit kihagyhatatlannak érzek 2015-ben, az valójában nem is új megjelenés, hanem egy HD feldolgozás, mégis az eredeti műnek meghatározó része volt abban, hogy ma videojátékokkal foglalkozom: ez a Heroes of Might & Magic III, illetve a január 29-én érkező HD kiadás. A bakancslista részét képezi még Ríviai Geralt utolsó, nyitott világú kalandozása a The Witcher 3: Wild Hunt képében, amelytől azt várom, hogy legalább olyan masszív tartalommal és nagybetűs hangulattal változtasson mindenre rácsodálkozó kisgyermekké, mint tette azt nemrég – és teszi most is – a Dragon Age: Inquisition.
Bár nem töltöttem el vele megszámlálhatatlanul sok órát, a Dontnod Entertainment memóriamanipulálós sci-fije, a Remember Me mégis képes volt magába szippantani, ezért kifejezetten kíváncsi vagyok, hogy mit sikerül kihozniuk az időt befolyásoló és ezáltal a történelmet/történetet megváltoztató kalandjátékból, az epizodikus Life is Strange-ből.
A Wasteland 2 a szívem egyik csücske volt 2014-ben, ezért az inXile másik közösségi kalapozásos projektje, a Torment: Tides of Numenera is jó eséllyel pályázik arra, hogy megutálja a család a távolmaradásom miatt, de lényegében ugyanerre számítok az Obsidian nevével fémjelzett Pillars of Eternity-től is. Napestig sorolhatnám még a kívánságlistámon elégedetten terpeszkedő játékokat és azt, hogy miért is kaptak raja helyet, inkább egy kívánsággal zárnám mondandómat. Kifejezetten hálás lennék érte, ha a Ubisoft alaposan meggondolná a The Division idei kiadását és ne legyen rest akár egy évvel is elcsúsztatni, ha a fejlesztőcsapat úgy látja helyesnek és ugyanezt tanácsolnám az Electronic Arts – aktuális Need for Speed párosnak, továbbá az összes kiadónak is.
Tonight - Kojima be, ablakot le
Sajnos közel sem volt alkalmam annyi játékot kipróbálni 2014-ben, mint amennyit akartam, de az az igazság, hogy ez az év több szempontból is csalódást okozott számomra, mind a megjelent játékok, mind pedig a játékosközösség hozzállása tekintetében. Sokan követtek el bugyuta hibákat és akadtak bőven, akik egy kicsit túlfeszítették a húrt, de azért ettől eltekintve úgy érzem, hogy a következő év felhozatala akár kárpótolhat is minket. Mindenképpen első helyen szeretném kiemelni a Metal Gear Solid V: The Phantom Pain megjelenését, hiszen nagy rajongója vagyok a sorozatnak, Hideo Kojima elvetemült ötletei, tökéletes érzékkel eltúlzott drámai jelenetei és furcsa humora újra és újra le tudnak nyűgözni, valamint az Uncharted 4-et, a PS3 egyik legsikeresebb sorozatának folytatását.
Emellett leginkább persze arra leszek kíváncsi, hogy mennyire állják majd meg a helyüket a újgenerációs várományosok, mint pl. a The Order 1886 vagy az olyan váratlan meglepetések, mint a Rainbow Six: Siege és persze azt sem hagynám ki a világért sem, ahogy megjelenik a zseniális The Neverhood modernkori utódja, az Armikrog.
Chavalier - akinél nem csak egy Xbox One
Egy pillanatra eljátszom a gondolattal, hogy annyi időm jut 2015-ben játékokra, amennyi még sosem állt rendelkezésemre. Ebben az esetben talán nem porfogónak jön majd a többi gép mellé a PS4, hanem azért, hogy az Uncharted kvadrológia utolsó darabja is bekerüljön a gyűjteményembe, na meg a varázslatos vízalatti ABZU miatt, ami egyébként csak 2016-ban várható.
Xbox One-on alig várom (a multiplayer béta óta még kevesebb türelemmel), hogy végre megtudjam, mire megy Master Chief Cortana nélkül a Halo 5-ben, miként ér véget Geralt története a Witcher 3-ban, hogyan foszt ki végre sírokat a Rise of the Tomb Raider Larája és bízom benne, hogy az Alan Wake után ismét el tud varázsolni a Remedy a Quantum Breakkel.
Persze a PC-t sem hagyom teljesen magára, hiszen olyan CRPG-k érkeznek, mint a Pillars of Eternity, a Torment: Tides of Numenera, és a Shadowrun: Hong Kong. Valami azt súgja nekem, hogy izgalmas év vár a szerepjátékosokra, pláne, ha végre hivatalosan is bejelentik az új Deus Exet.
TÁ - aki Tom Clancytől nem látja az erdőt
Sokakhoz hasonlóan én is szívesen rátenném a mancsaim a Tom Clancy's The Divisionre, főleg azért, mert úgy érzem, hogy a menő akciójelenetek mellett egy nagyon hangulatos világot sikerült kitalálni hozzá, amit reményeim szerint majd sok kis elrejtett infóval tesznek gazdaggá a Ubisoftos hölgyek-urak. Emellett persze sokan írták, hogy simán megeshet, hogy 2016-ra csúszik a Division, és én lennék a legboldogabb, ha a Ubi tanulna a 2014-es évből, és hagyna elég időt az ilyen fontos projekteknek.
Emellett mindenképpen meg kell említenem, hogy a tavalyi, rendkívül bőséges autóversenyes felhozatalban sem igazán találtam meg a nekem való játékot: a Codemasters 2014-es játékai nekem kicsit csalódást okoztak, a The Crew sem épp az lett, amire vártam (Xbox One-om pedig nincs a Horizon 2-höz), viszont még semmi sincs veszve, ugyanis a remény sugaraiban fürdeti arcomat az év egyik első nagy megjelenése, a Project CARS.
Végül, de nem utolsó sorban egy rövid említést muszáj kapnia a Rise of the Tomb Raidernek, a 2013-as reboot telitalálat volt, úgyhogy a folytatástól sem várok kevesebbet, illetve az Ori and the Blind Forestnek, aminek hála tuti, hogy idén sem maradunk szívmelengetően gyönyörű indie-címek nélkül.
Nightwolf - aki idén talán mást is kipróbál a Guild Wars 2 mellett
Megerőszakolom a tavalyi siránkozásomat és ismét elkárálom, hogy hol van már a Half-Life 3. Én Gordon eljövetelét várom 2015-ben. És le is zártam itt. Fordulok egy reálisabb világ felé. Az igazság az, hogy nem nagyon nyűgözött le az idényre tervezett felhozatal. Nincs olyan cím, amitől felállna a szőr a karomon és cserepesre száradna a szám. Azért azt tényként kezelem, hogy a Witcher 3. részét még akkor is beszerzem, ha nem fut majd a gépemen, mert ezek a lengyel zsenik megérdemlik a tallérjaimat. Tél közeledtével egyre nőni fog az Erő az egész világon, ezért a Battlefront is a szemem sarkában lesz. Írnék még egy címet, de mivel az Ubisoft égisze alatt fog kijönni, ezért sajnos már nem lehelnék a "tökéletes" feliratot nyomó pecsétjükre... Tom Clancy's The Division. Ha tényleg, ha valóban, ha hihetünk nekik, ha azt kapjuk, amit eddig láttunk, ha nem palánkoznak át megint, akkor nagyon izgalmas játék lesz.
