Amikor hétfő délelőtt beültem a Galaxis őrzői sajtóvetítésére, nem támasztottam nagy elvárásokat. Egy-két kivétellel az elmúlt körülbelül 10 év összes Marvel filmjét láttam, de ez most teljesen új volt. Míg a Bosszúállók hőseit korábban már külön filmekben megismerhettük, a Galaxis őrzői nem kaptak hosszú felvezetést, és mivel nem vagyok egy nagy képregényőrült, csak halványan volt meg, hogy ki kicsoda a csapatban. Őszintén, arra számítottam, hogy az egészet a mosómedvére építik fel, a többiek meg csak nagyon badassek lesznek, és elkenik mindenki száját, miközben kis barátunk menő beszólásokkal késztet arra, hogy levegyem a 3D-s szemüveget és erősen dörzsölgessem a halántékomat. Viszont, ahogy arra már magatoktól is rájöhettetek, nem így lett.
Itt most senki nem szuperhős, sőt. A galaxis, amiben járunk (amit őriznek, ugye) sok különböző fajnak ad otthont, és nyilván nem uralkodik teljes béke és nyugalom. A galaxis része a Föld, avagy ahogy itt nevezik, a Terra is, ahonnan a többek között a Parks and Recreationből (Városfejlesztési osztály a magyar címe) ismert Chris Pratt által alakított Peter Quill, avagy Űrlord (a teremben ülő többi újságíró a Star-Lord lefordítását hangos felhördüléssel nyugtázta, én nem érzem ezt akkora érvágásnak) származik. Gyerekkorában, közvetlenül édesanyja halála után felkapja őt egy űrhajó, a legénység pedig jó űrkalózt nevel belőle. Ellop egy gömböt, ami hirtelen mindenkinek kell, de addig, amíg ő nem ment érte, senki nem mozdította a kisujját.
Néhányan csak a gömböt akarják, mások magát Quillt szeretnék elfogni. Miután a Xandaron (a bolygó, amit Ronan, a főgonosz meg akar semmisíteni a gömbben lévő nagyon apró, de nagyon erős kővel) egy kicsit összebalhéznak, a látszólag Ronannek dolgozó Gamora és a természetet képviselő Mordály-Groot alkotta duó (előbbi Rocket, a mosómedvére nagyon hasonlító lény, aki amúgy egy kísérlet eredménye, én pedig végig őszintén könyörögtem magamban, hogy ne hangozzon el a Mordály Mosómedve szókapcsolat) Quillel együtt kerülnek börtönbe, ahol csapódik hozzájuk a metaforákat egyáltalán nem értő, de nagyon bölcs közhelyeket puffogtató, nagyon kigyúrt és nagyon sebhelyes Drax, akinek egész véletlenül nem kell a gömb, ő bosszút akar állni. Az események folyamatosan pörögnek, mindenki elárul mindenkit a nagyobb jó érdekében (ahol a „nagyobb jó” olykor a nagyobb pénzjutalmat, máskor meg a világ el nem pusztulását jelenti, kinek mi a fontosabb), de aztán egységesítik, hogy akkor kinek kell a gömb és miért jó, ha oda kerül, ahova. Összetett ez a ki miért harcol dolog, de ha megnézitek a filmet, egyből érteni fogjátok.
Nagy meglepetésemre csak egyetlen egy lassított „Ó, igen!” („Oh, yeaaaah!”) hangzott el, és ahogy vártam, épp Mordálytól, de sem ezelőtt, sem ezután nem éreztem a vicces megjegyzéseket kínosnak. Gyakran akkor kezdődött meg a poénkodás, amikor vagy épp valami filmes klisét akartak megtörni, vagy a túl drámai részeken szerettek volna enyhíteni, és ez pont így volt tökéletes. Biztos, hogy miután csütörtökön a mozikba kerül, mind a magyar, mind a nemzetközi interneten elterjednek majd a mémek – készüljetek fel erre.
A látvány elképesztő, főleg annak tudatában, hogy a készítők igyekeztek mindent díszlettel megoldani CGI helyett. Arról, hogy hogyan valósították meg a dolgokat, már tegnap értekeztünk. Az űrcsaták, a galaxis maga, minden elképesztő, ha tehetitek, mindenképp 3D-ben nézzétek a filmet.
A galaxis őrzői attól függetlenül, hogy láttatok-e már Marvel filmet vagy sem, olvastátok-e a képregényeket vagy sem, illetve hogy mely korosztályba tartoztok (a felnőttek például a 70-es évekből kölcsönzött zenék és utalások miatt is fognak mosolyogni), kötelező darab. A viszonylag tapasztalatlan rendező, a nem a hollywoodi élbolyból kiválasztott színészek (valljuk be, azért volt olyan időszak, amikor Vin Diesel is fényesebben csillogott) és a gyakorlatilag ismeretlen karakterek miatt nagyot bukhatott volna, de nem tette, és nem véletlen, hogy már a premier előtt bejelentették a folytatást, amitől ugyan tartunk egy kicsit, hiszen sok puskaport eldurrogtattak most, de meglátjuk, mi lesz belőle. Ha egészében nézzük, nyilván kiszámítható (humor-dráma-humor-dráma-happy end a sorrend), de van néhány nem várt fordulat, ami miatt végig szórakoztató marad. És igen, a stáblista végén van egy extra jelenet, de nem, nem spoileres, maradjatok végig.
4,5/5
