Az, hogy a közösség bármelyik tagjából lehet szupersztár pédlául a YouTube segítségével, kétségkívül az internet egyik legnagyobb vívmánya, viszont amint kiderült, a hamar rendkívül jövedelmezővé váló játékos videózás adta lehetőségekkel nem csupán a különböző cégek éltek vissza, akik így népszerűsítenék a teremékeiket. Amint egy indie-fejlesztő történtéből kiderült, nem mindegyik YouTuber kezeli a legjobban kiváltságos helyzetét. Illetve ő is pénzből él, nyilván ezt a sztorit ítélje meg mindenki maga.
A történetet a Redditen osztotta meg a Wales Interactive egyik munkatársa, akik például az Axiom Verge mellett az Infinity Runnert is jegyzik. A sztorija szerint egy olyan videóst keresett meg, akinek "néhány millió" feliratkozója van, egy ingyen kulcsot felajánlva egyik játékukhoz, ha esetleg szeretne vele játszani a csatornáján. A választ olvasva viszont saját elmondása szerint "leesett az álla", ugyanis az általa meg nem nevezett videós azt írta, hogy 17 ezer dollár ellenében (4,75 millió forint) hajlandó egy videó készíteni, amiben két-három fontos témát érint a játékkal kapcsolatban, ha pedig ezt egy linkkel is megfejeli, ami a játék megvásárlásának helyére mutat a videó leírásában, az bizony 22 ezer dollárba (6,1 millió Ft) fog kerülni az indie csapatnak.
Persze a Wales Interactive nem ment bele egy ilyen üzletbe, sőt, meglepődtek, hogy bárki is ki tudna, vagy ki akarna fizetni egy ilyen összeget, legalábbis az indie szcénában egy ilyen videóért. Másfelől az is kérdéses, hogy egy ilyen fizetett videónál kiírná-e a kérdéses videós, hogy reklámról van szó, ami ugyebár az Xbox One-os kampány óta köztudott, hogy elég fontos.
Végül érdekes megjegyezni a fejlesztő egyik érdekes észrevételét, mégpedig, hogy a Steames eladásokat elég pontosan megbecsülő SteamSpy szerint manapság nem generál túl sok eladást még az sem, ha egy rendkívül népszerű YouTuber mutat be, vagy ajánl egy játékot. Persze nyilván ilyen esetben érthető az ilyen statisztikával érvelés...
Az, hogy ki mennyire lesz mohó, ha hirtelen sikeressé válik, nyilván embertípus kérdése. De az már jól látható, hogy a nagy szólásszabadság és az "egy közülünk" életérzéssel vegyített független véleményformáló erő sem marad mentes azoktól a mellékhatásoktól, amelyek miatt sokan nagyon szeretik szidni a médiát.
