Varsó gyönyörű, ezt mindig is tudtuk, de vajon ugyanannyira gyönyörű a mindig fitt Mocsynak, mint az állandóan pörgő, az alvást csak gyerekkori emlékeiből ismerő Endrének?
Videós összefoglaló előbb, szöveges beszámoló utána:
Imádom Varsót
A harmadik napunk reggele már nem indult olyan gördülékenyen, ahogy szerettük volna. Endre idegei pattanásig feszültek a napi néhány órás alvás és iszonyatos mennyiségű munka következtében, ezért még az is megfordult a fejében, hogy kihagyja az életéből a varsói idegenvezetést. Nem volt őszinte a mosolya, amikor az idegenvezető elmesélte, hogy a buszos utazás után kétszer 40 perces gyalogtúra következik, ahol a varsói Óváros és egy közpark nevezetességeit fogjuk megtekinteni. Endre komolyan foglalkozott egy lázadás gondolatával, de a vendéglátóinkra való tekintettel visszafogta magát és csak magyarul háborgott három órán keresztül. Ettől eltekintve a túra nagyon érdekes volt, sok mindent megtanultunk a lengyel történelemről, többek között azt, hogy a Varsó jelképének számító Tudományos és Kulturális Palotát maga Sztálin adományozta a lengyel népnek (a másik választási lehetőség egy metróvonal lett volna, de a lengyelek inkább megmaradtak az első lehetőségnél).
És a döntőt nyerte...NA'VI
A városnézésről visszatérve azonnal bementünk a döntőre, amely a vártnál is izgalmasabb lett. Sokáig csak döntetlenekkel feszítették egymás és a közönség idegeit a srácok, de aztán az utolsó meccsen briliáns és elképesztően agresszív taktikával szétverték a Virtus Prót. Aztán elszabadult a pokol. Az orosz (és egy ukrán) srácok extázisban ugrálva örültek a sikernek, illetve a 60 ezer dollárnak, amit egymás között szétoszthattak (rákérdeztünk, de még nem döntötték el, hogy mire fogják költeni azt a fejenként kb. másfél millió forintos fődíjat). Ezen kívül kapott mindenki egy nagyon márkásnak és persze roppant drágának kinéző karórát, illetve a WoT Grand Finals trófea replikáját. A döntő után szupersztároknak kijáró sajtótájékoztatón válaszoltak az újságírók kérdéseire, de látszott rajtuk, hogy a pokolba kívánják az egész felhajtást és legszívesebben rápihennének a három nap idegőrlő meccseire.
Ennyi volt tehát a három nap krónikája, de azért még estefelé nézzetek vissza a GSO-ra, mert megmutatjuk nektek, hogy miként ünnepel 100 játékos és a hozzájuk tartozó gamer media, illetve hogyan tudta a GameStar operatőre térdre kényszeríteni a Wargaming nagy hatalmú CEO-ját, Victor Kislyit. „I think this is a beginning of a beautiful friendship.”
