Tegnap megkaptuk a Venom: Let There Be Carnage, avagy magyarul a Venom 2: Vérontó első hivatalos előzetesét feliratos, illetve magyar szinkronos verzióban is. Sokan sokféleképpen háborodtak fel miatta (míg mások természetesen élvezték a kedvcsinálót), én pedig most két folyamatosan visszatérő kérdéskörben szeretnék hátralépni kettőt, és picit távolabbról is megvizsgálni a problémákat - amik talán nem is jelentenek akkor a gondot, mint azt egyesek hiszik.
Kétféle reakcióval van tele a net tegnap óta: mi a jó életért hívják szerencsétlen Carnage-et itt Vérontónak, hiszen neki Mészárszék a tisztes neve, valamint miért csináltak gyerekmatinét egy masszívan 18+-os Marvel karakterrel. Nem akarok már az elején sokkolni, de kénytelen vagyok ledobni az atomot: egyik kijelentés sem igaz, magyarázatukat pedig tökéletesen egymáshoz lehet kapcsolni.
Mészárlás és vérontás a délutáni kakaó mellé
Közdjük rögtön a könnyebben megfejthető talánnyal: nem, a karakter nevének hivatalos magyar fordítása nem Mészárszék, legalábbis nem a képregényekben. Carnage, azaz Venom először a Semic által kiadott A csodálatos Pókember füzetekben jelent meg hazánkban, debütálásakor a akkori fordítócsapattól egyből a Vérontó nevet kapta.
Az angol carnage kifejezés fordítása mészárlás, vérontás, így a fordítók hűek maradtak az eredeti verzióhoz. Maradhattak volna persze az angol változatnál, elvégre Venom is megmaradt Venomnak, de a Carnage-be azért biztosan sok ifjú olvasó nyelve belebicsaklott volna, elvégre ez a szó már nem olvasható ki gond nélkül fonetikusan is.
A Harza Tamás-féle Semic fordításai egyébként rendre visszaköszönnek a Marvel mozifilmekben, már csak azért is mert az időközben maga is képregénykiadásba fogó Harza rendre besegít tanácsadóként a szinkronmunkálatokba. Tudtommal a 2000-es évek elején még nem ez volt a helyzet az X-Men filmek esetében, ezért (is) lett szegény Rozsomákból Farkas.
De honnan jön akkor a Mészárszék elnevezés? Itt válik igazán viccessé a dolog, mivel egy kisgyerekeknek szánt rajzfilm a ludas. A Spider-Man: The Animated Series, magyarul egyszerűen Pókember néven futó rajzfilmsorozatot a Fox Kids szállította 1994 és 1998 között. Hazánkban a Fox Kids, Jetix, illetve RTL Klub tévécsatornák tűzték műsorukra a szériát, minden esetben zöld karikával, vagyis korhatárbesorolási kritérium nélkül.
Csak hogy értsük: ez a kategória még a "6 éven aluliak számára nem ajánlott" csoportnál is megengedőbb. Kifejezetten a legkisebbeket célozták tehát meg ezekkel a mesékkel, és a jó öreg Carnage itt kapta meg a Mészárszék elnevezést hirtelen újrakeresztelése után. Venom nevét is lefordították, itt Méregként bukkant fel Pókember nemezise.
"Mészárszék", "Méreg", valamint Pókember a rajzfilmsorozatban
Brillíroztak egyébként a fordítók más Marvel karakterek esetében is ebben a sorozatban, Zöld Manóból (Green Goblin) például Zöld Kobold lett, Vezérből (Kingpin) Aduász, de a legrosszabban az X-Men csapat tagjai jártak: Vadócból (Rogue) Huncutkát, szegény szerencsétlen Rozsomákból (Wolverine) pedig Pézsmapatkányt csináltak az illetékesek.
Mindebben tehát az a különösen mókás, hogy akik "miért nem 18+-os filmben darabolja az embereket Mészárszék?!" kiáltással küldik bánatukat az éterbe, valójában egy gyermekmeséből ismerik a karaktert, ott égett elméjükbe annak neve. Mindösszesen annyi történt, hogy időközben ők maguk felnőttek, és másféle tartalmak szórakoztatják őket, mint kölyökként. Ez teljesen rendben van, de mese- és/vagy képregényhőseink nem öregszenek velünk együtt.
Az R-rated bűvöletében
Nagyon sok tévképzet alakult ki az MPAA besorolásokkal kapcsolatban. Az Egyesült Államokban a 18-as karikának nagyjából a "R" besorolás feleltethető meg, ez egészen konkrétan azt jelenti, hogy az ilyen címkével ellátott filmekre 17 éven aluliak csak szülő vagy gondviselő társaságában ülhetnek be a moziban, egyedül nem - tőlünk nyugatabbra ezek nem csak ajánlások, elég komolyan veszik a szabályzat betartását a mozik.
Nincs egyébként teljes átfedés a R-rated kategória és a magyar 18-as karika között, minden ország illetékes szervezete más és más kritériumok mentén dönti el, mely alkotás hová sorolandó. Így lehet az, hogy míg egy film az USA-ban R-rated, addig más országokban simán megnézheti egy 12 éves gyerek is. Az R-rated Deadpool mozik nálunk például csak 16-os karikát kaptak, ugyanazt a besorolást, mint mondjuk az Egyesült Államokban PG-13-as X-Men: Az eljövendő múlt napjai, vagy a Batman Superman ellen - Az igazság hajnala.
Azt is fontos kiemelni, hogy az alacsonyabb besorolás, tehát az amerikai PG-13-as kategória nem feltétlenül jelent azt, hogy egy komolytalan gyerekfilmről lenne szó, a Nolan féle Sötét Lovag trilógia sem volt R-rated, mégsem nevezhető egy könnyed bohóckodásnak ez a három film. Bőven lehet anélkül is komoly témákról filmet készíteni, sőt durvább képregényes gonosztevőket is felvonultatni, hogy belefussunk azokba a kritériumokba, amik egyből R-rated besorolást indikálnának.
Tragédia-e tehát, hogy nem lett az USA-ban R-rated a Venom 2: Vérontó? Nem. Még ha az is lett volna, nálunk simán kaphatott volna 16-os karikát, mint a Deadpool, nem ezen vagy nem csak ezen múlik az, mennyire "felnőttes" egy mozi.
Ha viszont megkapta volna ezt a besorolást, akkor egy hatalmas nézőközönség, olyan esetleges képregényrajongók, akik a Venomot és Vérontót felvonultató Marvel füzeteket bármikor megvehették és olvashatták, most egészen kimaradtak volna a buliból - vagy vihették volna magukkal a moziba anyut.
Külön ki kell térni természetesen arra is, hogy mennyire más egy képregény és egy film korhatárbesorolása. A füzetek úgymond jóval "megengedőbbek", tényleg nagyon brutálisnak kell lennie egy kiadványnak ahhoz, hogy csak felnőtteknek szóló képregény legyen. A Marvel is megpróbálkozott ezzel a vonallal, kiadtak úgynevezett MAX Comics képregényeket (ilyen például a nálunk is megjelent Jessica Jones), ezeknek a füzeteknek viszont a legnagyobb ellenzője épp Stan Lee volt.
Lee ugyanis úgy gondolta, a Marvel hőseinek nem az a feladata, hogy csak felnőtteknek szóló brutalitás mellett meséljék el saját történetüket.
A MAX Comics brandet 2001-ben alapították, saját MAX sztorit kapott például Deadpool, Nick Fury, Rozsomák, vagy a Megtorló. Venom vagy Vérontó azonban soha, Pókember és népes pereputtya sosem lépte át ezt a határt.
Annak ellenére nem, hogy kifejezetten komoly támákkal is foglalkoztak a Pókember füzetek. A Marvel Knights kiadványok (ezek a Marvelen belül a 16-os korhatárbesorolásnak megfeleltethető füzetek voltak) között van például olyan Pókember sztori, ami a családon belül erőszak témakörét járja körül kendőzetlenül.
Carnage, U.S.A. #1
Vannak olyan Vérontóhoz kapcsolható képregények, ami alulról azért már súrolják a 18-as karikát, ilyen például a 2011-ben kiadott Carnage, U.S.A. Ha konkrétan ezt a képregényt adaptálnák egy az egyben a mozivászonra, egy az egyben, akkor egyes paneljei mozgóképes jelenetként jó eséllyel azonnal triggerelnék az illetékeseket, és rácsapnák a filmre az R-rated plecsnit.
Meg kell azonban érteni, hogy az erőszak ábrázolása teljesen másként csapódik le egy képregényfüzet lapjain rajzokon keresztül, és máshogyan egy mozgóképes alkotásban. Ennek megítélését szerintem tényleg bízzuk inkább a szakemberekre.
Carnage/Vérontó/Mészárszék jó és hiteles adaptálásához azonban teljesen egyértelműen nem egy besorolási kategória, hanem egy jól megírt forgatókönyv a kulcs. Idén szeptemberben kiderült, hogy sikerült-e összehozni az utóbbit.
