Valószínűleg mindenkinél más mértékben befolyásolja a társasjátékozás élményét, hogy mennyire szép egy-egy játék dizájnja. Én például a Jaipurt a régi, zöld dobozával biztosan nem vettem volna le a polcról, de az újabb, sárga változat azonnal megragadta a tekintetem, és az egyik kedvenc kétfős játékom azóta is. Vannak problémáim az Alhambra és a Metro külsejével is, és ezek miatt hiába élvezem a játékmenetet, kisebb eséllyel kerülnek az asztalra.
A Mars terraformálása szerintem kifejezetten ronda. A doboza is, a táblája is, a kártyái is, még az arany-ezüst-bronz erőforrásjelölőket is giccsesnek tartom - valószínűleg nem csak én vagyok ezzel így, és ezért javítottak a tervezők mind a doboz külsején, mind a beltartalom kinézetén az Árész-expedíció változatban.
Szerencsére itt az alapvetően hasonló játékmenettel bíró, de kimondottan szép Ark Nova, ami azért a Mars élhetővé tételében gyakorlott játékosoknak is bőven tud újat mutatni, az azonosságok ellenére is egyedi.
Nem vagy karámba zárva
A célunk ezúttal az, hogy saját állatkertet építsünk, és azt a lehető legvonzóbbá tegyük a látogatók számára, miközben próbálunk szövetségre lépni távoli létesítményekkel, egyetemekkel, és természetvédelmi projektekben veszünk részt. A feladat nem egyszerű; próbálom az alábbiakban röviden vázolni a lehetőségeket, de ha hosszúnak találjátok se ijedjetek meg, a gyakorlatban nem annyira nehéz játszani, mint amennyire sok információt kell befogadni az elején.
Minden játékos a saját tábláját bővítgeti, nem pedig egy nagy, közös területet, a gigantikus (első ránézésre indokolatlanul nagynak tűnő, de valószínűleg keveset lehetett volna rajta zsugorítani, hogy mindennek maradjon hely), egy méter hosszú és majdnem harminc centi széles központi tábla arra szolgál, hogy követhessük rajta pontszámunkat és fejlődésünket, valamint innen veszünk el lapokat. Ezt kiegészíti még az akciókkal teli, munkásokat fogadó egyesülettábla, ami alá és fölé is bárki által teljesíthető extra célokat ábrázoló kártyákat kell tennünk, úgyhogy egy négy személyre tervezett asztalnál csak akkor érdemes elkezdeni az előkészítést, ha egyedül vagy ketten akarunk játszani, négyen sehogy nem férnek el játékostáblával, lehelyezett lapokkal, komponensekkel együtt.
A játékostáblákon láthatjuk az állatkertünk alapjait, ide kell majd karámokat és épületeket, építményeket felhúznunk, hogy kényelmesen elférjenek és boldogan élhessenek mindenféle állataink. Rengeteg ikon segít, hogy ne feledkezzünk meg egy-egy bónuszról, lépésről, lehetőségről, ami esetleg a 20 oldalas játékszabály átolvasása után nem jut rögtön az eszünkbe. Bár az Ark Novát maximum négyen játszhatják, a dobozban nyolc állatkerttábla található, melyek közül az A jelzéssel ellátottak a kezdőknek szólnak, a 0-sokat onnantól érdemes használni, hogy teljesen átlátjuk a mechanikákat, az egyéb számmal jelöltek pedig egy kicsit mind-mind másképp működnek, azoknak valók, akik még tovább bonyolítanák a játékmenetet.
A játékban nincs adott számú forduló, akkor ér véget, amikor egy játékos két pontszámjelölője azonos zónába ér vagy elhalad egymás mellett. Néha, ha a kávét ábrázoló jelölő elér sávja végéig, szünetet kell tartanunk, ekkor speciális hatások lépnek életbe: lapokat kell eldobnunk, hogy betartsuk a kézlimitet, változik a kártyasor összetétele, bevételt gyűjtünk, visszaszedjük egyesületi dolgozóinkat (munkásainkat) az egyesülettábláról, ahova kapcsolatépítés céljával küldtük őket (a bónuszokat adó partnerállatkertekkel, a kutatásokat végző egyetemekkel, és természetvédelmi projektekkel kapcsolatban intézkedhetnek).
A központi táblán körbefut egy vonzerősáv, aminek végétől indul a természetvédelmi sáv, ezen a kettőn közelednek egymáshoz a kis pontszámjelző oszlopaink. A harmadik jelölő az ismertségünket mutatja, ez határozza meg - bizonyos esetekben -, hogy a felfordított lapok közül melyiket vehetjük el kártyahúzásnál. Pontokat szerezhetünk továbbá a játék végi pontozókártyák és a természetvédelmi projekt kártyák feltételeinek teljesítésével.
Oda még befér egy gepárd
A játékosok minden körben öt akció közül választhatnak egyet. Azt, hogy ezek pontosan mire jók, az állatkerttáblák alatt elhelyezett lapok mutatják meg. Számít a sorrendjük is: a fölöttük lévő szám jelöli az erősségüket, ami megszabja, milyen hatást aktiválnak vagy mikor léptethetjük őket életbe, de minden körünk után változik a lapok sorrendje, az épp használt akció előre kerül, a többi pedig elcsúszik eggyel, így erősebbé, hatásosabbá válnak. Ha például állatot szeretnénk betelepíteni, de az Állatok akciónk az első helyen van (és nem fejlesztettük 2-es szintűre), ezt nem tehetjük meg, bármely további pozícióban egy állatot helyezhetünk le, az ötödiken pedig kettőt. Az erősség jelölőkkel is módosítható. Az akciók fejleszthetők, átfordíthatók, de nem tudjuk egy játék alatt mindegyiket felturbózni, így jól meg kell válogatnunk, melyiket szeretnénk hatékonyabbá tenni.
Egy lehetőség, hogy lapokat játszunk ki magunk elé a 212 darab állatkertkártya közül (nem egy dodzsemes-körhintás falusi búcsú a pakli megkeverése, ne lepődjetek meg, ha az első néhány körben indokolatlanul sok majom vagy hüllő jön egymás után, netán a szakértők maradnak egy kupacban). Mindegyik állat- és támogatókártyának vannak kijátszási feltételei, hatásai, és befolyásolhatják jelölőink helyzetét. Figyelnünk kell arra, hogy nem elég pénzt költenünk, ha egy jószágot a létesítményünkbe akarunk telepíteni, rendelkeznünk kell egy legalább akkora és olyan elhelyezkedésű karámmal (vagy szabad hellyel egy különleges karámban), amiben jól érzi magát, sőt, a háziállatokat csak állatsimogatóba tehetjük, és abból kizárólag egy lehet a területünkön. Ugyanakkor legalább nem szükséges több különböző erőforrással zsonglőrködnünk, elég pénzt költeni és ikonokra odafigyelni.
Ilyen apró finomságok teszik A Mars terraformálásánál összetettebbé, a hasonlóságok ellenére is kellően eltérővé az Ark Novát, de egy-két játék után minden, ami akár a játékszabály, akár ezen cikk olvasása közben bonyolultnak tűnik, érthető és átlátható lesz. (A magyar kiadó, a Gémklub is csinált egy remek szabálymagyarázó videót, ami ugyancsak segíthet.) A lapok lerakása a karámok és egyéb követelmények miatt bonyolultabbnak tűnhet, illetve amik a Marsban a fix célokként megjelenő díjak és mérföldkövek, itt játékról játékra, sőt, részben menet közben is változó célok, de ez csak azt szolgálja, hogy sokkal változatosabb legyen a játékmenet, többet kelljen alkalmazkodnunk. Egyébként az, hogy a játék elején kapott két játék végi pontozókártya közül menet közben az egyiket el kell engednünk, külön érdekes csavar, illetve bizonyos kártyákkal társainkat is szívathatjuk, kicsit visszavethetjük az előrehaladásukat ideiglenesen.
A menetek hossza a játékosszámtól függően eltérhet, de ahogy a Mars, ez sem olyan, amit egy fárasztó nap után lekapunk a polcról, neki kell ülni, rá kell szánni az időt, ami attól függően, ki milyen gyorsan dönt, négy főnél 2-3 óra is lehet, de 2-nél sem áll meg 1,5 alatt. Szerencsére a választási lehetőségek adott pontokon korlátozottak, és bár öt akció közül válogathatunk, nem lesznek mindig adottak a feltételek ahhoz, hogy bármelyiket válasszuk, így nem bénulunk le a döntésképtelenségtől. Témája és játékmenete abszolút összhangban van, tényleg azt érezhetjük, hogy állatkertet alkotunk, és az egyes állatok tulajdonságainál, képességeinél is odafigyeltek a valósághoz közelítésre, amennyire ez lehetséges volt.
Annyit változtatnék rajta (és ez már a Marsnál is zavart), hogy a játék, egyes szakaszaiban ne lehessen olyan kártyákat felhúzni, amiket még biztosan sokáig nem fogunk tudni kijátszani - talán jobb lenne a játékmenet íve, ha nem kellene ezeket tartogatni, aztán elengedni őket, amikor a szünetnél meg kell felelnünk a kézlimitnek, hanem adott pontokon jönnének játékba, amikor eljön az idejük. Eleve nem garantált, hogy olyan lapok jutnak nekünk, amik akár saját céljaink, akár a projektek teljesítésében segíteni tudnak, 212 közül nehéz kihúzni azokat, amiket belátható időn belül használni tudunk, még úgy is, hogy vannak kártyák, amik pontosan ugyanolyanok, csak más állat látható rajta.
Az Ark Nova ár-érték aránya a körülmények ismeretében kifejezetten korrekt, egy ennyire összetett, sok komponenssel bíró játékért 19.990 Ft nem sok, de azt már belengette a kiadó, hogy ha elfogynak a mostani példányok, az újabb nyomásért többet kell majd fizetni. Ez nem az ő döntésük, a papírárak, a járulékos költségek, az euró-forint árfolyam változása és egyéb globális problémák a társasjátékiparra is hatással vannak. Azért is dicséret illeti a tervezőket, hogy bár insert nincs (és ez is segíthetett lejjebb faragni az árat), van két kisebb doboz, amiben kényelmesen elfér minden komponens, csak a fa jelölőket, figurákat és kártyákat kell tasakba elpakolnunk, ami az előkészítést is meggyorsítja.
Ha szeretitek az összetett társasokat, vagy konkrétan A Mars terraformálását, de egy szebb és izgalmasabb, több taktikai lehetőséget kínáló, hasonló, mégis más alternatívát kerestek, mindenképp szerezzétek be, nem fogtok csalódni. Ugyanakkor azokat a szülőket, akik állatkedvelő gyermekeiknek választanának valami aranyosat, óva intenénk egyelőre ettől - bár a bolti polcról le akar ugrani, és külsőre látszólag tényleg gyerekkompatibilis, valójában nem igazán az. Reméljük, a játékboltok eladói is lesznek annyira felkészültek, hogy megkíméljék a tanácstalan apukákat és anyukákat a csalódástól.
(A játékot köszönjük a Gémklubnak!)
