Manapság szinte már bárki készíthet videojátékot, ha van egy jó ötlete, na meg persze rendelkezik a fejlesztéshez szükséges tudással és erőforrásokkal. Az elkészült alkotásokat pedig számos online áruházban lehet értékesíteni, azonban akadnak olyan bevált piaci gyakorlatok, amelyek nem nevezhetők túl igazságosnak.
Ezért is jó hír az, hogy július 12-én életbe lépett az Európai Unió egy új szabályozása, amely több joggal ruházza fel a játékfejlesztőket és a kiadókat a különféle disztribúciós platformokkal szemben. Eddig például ezek az online áruházak gyakorlatilag indoklás nélkül, bármikor eltüntethettek egy-egy címet a kínálatból. Azonban az új szabályoknak köszönhetően az üzemeltető már köteles lesz jó előre egy nyilatkozatban megindokolni a döntést, majd ezt követően a fejlesztő vagy kiadó panaszt tehet, illetve változtatásokat eszközölhet, mielőtt törlésre kerülne az adott játék.
Az átláthatósággal kapcsolatban is születtek új szabályok, így például alaposabban megismerhetjük majd, hogy az egyes boltok milyen szempontok szerint rangsorolják a játékokat, és elvileg azt is tudni fogjuk, ha a platform másként kezel egy-egy nagyobb csapatot, mint a többieket. A GDPR-nak hála némileg transzparensebbé vált az is, hogy milyen személyes adatokat gyűjtenek be a felhasználóikról ezek a platformok, ám az újonnan életbe lépett rendeletnek köszönhetően még több részletre fény derülhet. Egyébként az áruházak felhasználási feltételeit is érintik az új szabályok, ugyanis július 12-től azokat érthetően kell megfogalmazni, és előre közölni kell a tervezett változásokat is.
Fontos megjegyezni, hogy a rendelet az online közvetítő szolgáltatásokat nyújtó platformokra vonatkozik, amelyek valójában nem értékesítéssel foglalkoznak, viszont megteremtik a kiadó/fejlesztő és a vásárló közti közvetlen tranzakciókhoz szükséges feltételeket.
Nem minden esetben az oldalon történik az adásvétel, de ha igen, akkor gyakran az üzemeltető le is csippent magának némi közvetítői díjat. Ebbe a kategóriába tartozik például a Google Play Store, illetve az Apple App Store-ja is, de még a Facebookot és az Instagramot is ide lehetne sorolni.
Ha minden igaz, a konzolgyártók saját boltjait nem érintik a szabályozások, mivel azok elvileg nem közvetítői szerepet töltenek be, hanem digitális viszonteladókként közvetlenül a vásárlókkal intézik a tranzakciókat. Jó eséllyel kivételnek számíthatnak még a különböző előfizetéses szolgáltatást kínáló platformok is, amennyiben az üzemeltető és a fejlesztő/kiadó közti szerződések egyértelműen fogalmaznak, és megfelelően letárgyalták azokat.
A jelek szerint egyébként sok problémát az Európai Unió közbelépése nélkül is meg lehetett volna oldani korábban, de lehetséges, hogy az új rendelet végre arra ösztönzi majd a különböző platformok üzemeltetőit, hogy rendszeresen kommunikáljanak a fontosabb ügyekről a fejlesztőkkel és kiadókkal. Ha sikerül ezt elérni, akkor a jövőben talán már nem is lesz szükség hasonló szabályozásokra, azonban egyelőre úgy tűnik, nagyon is elkél az EU segítsége. Az a helyzet ugyanis, hogy még mindig akadnak például olyan platformok, amelyek ráerőltetik a saját adatfigyelő és elemző eszközeiket a fejlesztőkre és a kiadókra, ez pedig érthető módon nem teremt túl ideális körülményeket.
Ezek az intézkedések értelemszerűen nagy segítséget jelenthetnek az igazságtalan piaci gyakorlatok visszaszorításában, viszont az is fontos, hogy az érintettek beszéljenek a problémákról. A European Games Developer Federation figyeli majd a fejleményeket, ugyanakkor arra kérte a fejlesztőket és a kiadókat, hogy nyugodtan jelezzék, ha valamely platformon nem megfelelő bánásmódban részesülnek.
Szerintetek hozhat valódi változást a nemrég életbe lépett rendelet?
