Tényleg a játékipar halálát vezeti fel a Ubisoft, vagy mégsem olyan rossz, ha ingyenes AAA játékokat kapunk?

Szeretjük azt hinni, hogy a játékiparban kizárólag a fogyasztók boldogsága a fontos, a fejlesztők és kiadók semmi mást nem akarnak, csak szórakoztatni, és mindegy nekik, hogy játékuk ezer vagy tízmillió játékoshoz jut-e el, a lényeg, hogy elmondhassák, amit akarnak, és legyenek páran, akik ezt meghallják. Aki viszont egy kicsit mélyebben belegondol, tudja, hogy a játékok nem szeretetből és magas Metacritic-pontszámokból készülnek, ennek az iparágnak is van egy gazdasági oldala, és minden cég más szinten kezeli a sikert: ha például a Call of Duty sorozat egyik részéből hirtelen néhány millióval kevesebb megy el, mint az előzőből, az Activision összehívja a válságstábot, hiába lesz a játék még úgy is az év legjobban fogyó szórakoztatóipari termékeinek egyike.

A Ubisoft az utóbbi néhány évben megmutatta, hogy nem fél kísérletezgetni, és igyekszik mindig megtalálni a legjobb módot a pénzszerzésre: a Rainbow Six: Siege Battle Pass rendszert használ, az Assassin's Creed játékokhoz hagyományos módon jönnek a DLC-k, és ezeket oldhatjuk fel egy bérlettel (illetve azért kisebb ingyenes bővítményekről itt is gondoskodnak), a The Division 2-höz vegyesen érkeztek ingyenes és fizetős tartalmak, de ott a free-to-play Brawlhalla, az Apple Arcade-ben a Rayman Mini, vagy mobilon a Tom Clancy's Elite Squad, hogy csak pár példát említsünk a különböző megoldásokra.

A kiadó legfrissebb pénzügyi jelentésében szó esett arról, hogy a korábbi terv változott, évi három-négy prémium AAA játék helyett hosszútávon inkább magas minőségű, ingyenesen játszható játékokat fognak készíteni, amik az AAA-szintet közelítik. De pontosan mitől is számít AAA-kategóriásnak egy játék? Miért félünk ettől a kijelentéstől, és miért nem kell mégsem a játékipar halálát látni benne?

Ha ingyenes, akkor olyan is?

Okkal érezhetjük, hogy nem pont azt a minőséget kapjuk az ingyenesen játszható játékoktól, amiket azoktól, melyekért egy fix összeget fizettünk ki az elején, hiszen régebben tényleg ez volt a helyzet - csakhogy egyre több olyan újdonság érkezik, ami ingyenessége ellenére mégis élvezetes, és nem próbál minket percenként skinek, játékbeli fizetőeszközök, pónijelmezek vagy előrehaladást gyorsító boosterek vásárlására bátorítani.

Ott van például a Fortnite, a Rocket League, a Counter-Strike: Global Offensive, az Apex Legends, a Call of Duty: Warzone, a Valorant, a Warframe, a Dota 2, a Destiny 2, vagy a League of Legends, melyek mindegyike magas minőséget képvisel, és minimálisan érezhetjük azt, hogy kimaradunk valamiből, ha nem fizetünk. 

Ezeket a játékokat eltartják azok, akik lelkesen adnak pénzt battle passokért, öltözékekért, nekik köszönhetően mindenki élvezettel játszhat. Vannak persze ma is olyan free-to-play játékok, amik áthajlanak pay-to-winbe (tehát előfordulhat, hogy aki fizet, játékmenetbeli előnyhöz jut), de egyre ritkábbak, és idővel el fognak tűnni, ha jön jobb alternatíva. Az, hogy ami ingyenes, az valójában mindenhogy a pénzünket akarja, egy rossz beidegződés, manapság már kevésbé érvényes.

Látszólag a fejlesztők rájöttek, hogy nem a prémium, 20-25 ezres játékaikba kell mikrotranzakciókat pakolni, hanem jobban járnak, ha spin-offokban gondolkodnak; ezt a Call of Duty: Modern Warfare és a Warzone példája mutatja be kiválóan. Az Activision nem kötelezte a battle royale-ozni vágyó játékosokat a Warzone alapjául szolgáló MW megvásárlására, önálló játékként indította útjára, és ennek eredményeképp érdekes módon azon túl, hogy dőlt a lé a Battle Passból, sok olyan játékos fizetett be az MW-re, akit épp az ingyenes spin-off fogott meg. A közel húsz éve futó franchise 2020-ban a legjobb évét zárta, a Modern Warfare, a Warzone, a Call of Duty: Mobile és a Black Ops Cold War segítségével annyi pénzt termelt, mint soha korábban.

Valószínűleg ez tetszett meg a Ubisoftnak is, valami hasonlóra készül, és a The Division: Heartlanddel tesz majd egy próbát vagy 2021 végén, vagy 2022 elején. A pénzügyi beszámolóban egyébként az is szerepelt, hogy a kiadó továbbra sem végletekben gondolkodik, csak nyitott az új megoldások felé. 

Mitől AAA az AAA, és mindenki ugyanazt érti alatta?

AAA-nek (triple A-nek, vagy magyarosan "háromásnak") általában olyan játékokat nevezünk, amik nem csak hogy magas minőséget képviselnek (vagy legalábbis erre törekednek), de jelentős méretű büdzséből készülnek, nagy reklámkampány kíséri őket, nagy kiadó áll mögöttük, és sokakat mozgatnak meg. A megjelölésnek nincs hivatalos definíciója, így nem is egységes, hogy mit érthetünk alatta, de ha az itt leírt feltételeknek megfelel valami, az általában megkapja a plecsnit.

A Ubisoft jellemzően nem nevezi AAA-nek például a free-to-play játékait, a Just Dance sorozat tagjait, a VR-os játékokat, a szűkebb rétegeknek szánt címeket, meg semmit, ami nem a nagy, általános gamer közösségnek szól, úgyhogy már nem lepődünk meg, amikor a cég azt ígéri egy pénzügyi jelentésben, hogy X darab játékot szállít nekünk a közeljövőben, és X+3 jön, mert a Just Dance, a Trials, vagy mondjuk a Hyper Scape nem ér. A spin-offok is hol számítanak, hol nem, ez is változó. 

Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy az aktuális pénzügyi év végéig, tehát 2022. március 31-éig megérkezik a Far Cry 6, a Rainbow Six: Quarantine/Parasite/akármi, a Riders Republic, és a The Division: Heartland, valamint valamikor jön a Roller Champions és a Prince of Persia: Sands of Time Remake, de a két utóbbit például nem AAA-ként kezelik. Ja, meg ott a The Settlers, valamint egy Splinter Cell és egy Assassin's Creed játék Oculusra - ezek szintén nem kiemeltek.

Így hát amikor a Ubisoft AAA-hez közelítő free-to-play játékokról beszél, arra a szintre kell gondolnunk, amit a Far Cry, az Assassin's Creed, a Watch Dogs és a Tom Clancy's sorozatok fő játékai képviselnek, és így már mindjárt nem hangzik olyan ijesztőnek a terv. Az ingyenes újdonságok mellett ugyanúgy lesznek majd prémium játékok is (egyelőre), legfeljebb nem évi három-négy, hanem inkább egy-kettő, amivel a játékosok még jól is járhatnak, hiszen így a fejlesztők kényelmesebben dolgozhatnak, nem kell sietniük, hogy a pénzügyesek elégedettek legyenek, és jobb minőségű játékokat kaphatunk, miközben a korábbi címek folyamatosan termelik a bevételt (mint most a Rainbow Six: Siege), illetve marad tér az olyan, várhatóan kisebb közönséget megszólító projekteknek, mint a Riders Republic. 

A kiadónak láthatóan nagy törést okozott, hogy 2019-ben sem a The Division 2, sem a Ghost Recon Breakpoint nem hozta a várt eredményt, azóta próbál mindent újraszervezni, jobban csinálni, és a mostani bejelentés is csak azt mutatja, hogy újabb lépést tettek a korábban megkezdett úton. 2020-ban a tavaszi szezon teljesen kimaradt, de az év végét meghúzták, és az Assassin's Creed Valhalla kiemelkedően jól ment (amiben az is segített, hogy az új konzolok megjelenésére időzítették), de mondhatni kielégítő teljesítményt nyújtott a Watch Dogs: Legion és az Immortals: Fenyx Rising is. Most megint pihenő van, viszont az év második fele igen erős lehet.

Készülhetünk arra, hogy a Ubisoft (vagy hát, mint azt fent taglaltuk, az Activision, de még inkább az EA, aki a Titanfall sorozatról kanyarította le az Apex Legendset) példáját többen fogják követni, özönlenek majd AAA free-to-play játékok mindenfelől, és látva a korábbi eseteket, ez igazából nem ad okot az aggodalomra. Lesznek olyan alkotások is, amiknél ez a modell nem működne, és a két megoldás bőven megférhet egymás mellett, úgyhogy bizakodóak vagyunk, aztán majd meglátjuk, hová vezet mindez.