Minden jel szerint túlzottan optimisták voltak azok az elemzők, akik úgy vélték, hogy már idén pont kerülhet az Activision Blizzard felvásárlása végére, ehelyett a realista forgatókönyv látszik megvalósulni, mely szerint az engedélyezés folyamat 2023 közepéig is elhúzódhat. Miután minden idők egyik legnagyobb üzletéről van szó, magától értetődik, hogy a trösztellenes hatóságoknak gondosan meg kell vizsgálniuk, versenyjogi szempontból aggályos-e, hogy a Call of Duty, a World of Warcraft és a Candy Crush (nem nevet, több pénzt hoz, mint bármi más a cég portfóliójában) kiadója a Microsoft Gaming irányítása alá kerül.
E procedúra részeként megszondázták az iparág több szereplőjét is, de közülük csak egy tette fel a kezét, jelezve, hogy gondja van a 68,7 milliárd dolláros üzlettel: a Sony. Habár távolról sem csak a Call of Duty miatt tett ajánlatot a Microsoft, a piacvezető PlayStation gyártója saját pozícióját és üzleti érdekeit védve azt a narratívát kezdte el építgetni, hogy az akvizíció káros lenne a játékiparra nézve, és a játékosok is rosszul járnának vele. Ennek érdekében még Jim Ryan is megszólalt a közelmúltban.
Az iménti narratívát vette át és tette a magáévá az Egyesült Királyság Verseny- és Piacfelügyeleti Hatósága (Competition and Markets Authority), amely 5 munkanapot adott arra, hogy a Microsoft válaszoljon a felvetett kérdésekre. A redmondiak azonban a Financial Times tudomása szerint nem éltek a lehetőséggel, mégpedig abból a meggyőződésből kiindulva, hogy nem tudnak olyan látványos gesztust tenni és elkötelezettséget vállalni, ami garantáltan meggyőzné a CMA-t arról, hogy szükségtelen alaposabban szemügyre venni a felvásárlás lehetséges következményeit. Az FT forrásai egyébként hasonló helyzetre számítanak az EU hamarosan kezdődő vizsgálata kapcsán is.
Sztenderd eljárásról van szó, aminek kimenetele változatlanul kétesélyes, és ha netalán a hatóságok keresztbe tennének az ügyletnek, a Microsoft még mindig fordulhatna a bírósághoz. A Sony mindenesetre üdvözölte a döntést, és képviselője a GameIndustry.biz portálnak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, hogy amennyiben megengedik a Micosoftnak az Activision Blizzard felvásárlását, az rendkívül ártalmas lenne a játékosoknak, és az iparág jövőjére nézve is. Ehhez hozzátette még, hogy garantálni akarják a PlayStation játékosainak a legjobb minőségű játékélményt, és nagyra értékelik, amiért a CMA a játékosok érdekeire fókuszál.
Arról már persze hallgatott, hogy míg a Microsoft azonnal betenné az Activision Blizzard játékait a Game Passbe, és így tényleg aprópénzrét férhetnének hozzájuk a játékosok Xbox konzolokon, PC-n sőt a felhő révén még mobilon is (és ezt nehezen lehetne úgy felcímkézni, mint ami ellentétes a játékosok érdekeivel), addig a Sony elsők között emelte 70 dollárra, illetve 80 euróra az új játékok árait, és drágította meg nemrég a PlayStation 5-öt is az Egyesült Államok kivételével lényegében mindenhol. Nem is szólva a vásárolt exkluzivitásra épülő, évtizedes múltra visszatekintő üzletpolitikájáról.
De mindezt majd a vizsgálatot lefolytató független bizottságnak kell mérlegre tennie. A Microsoft mindössze annyit reagált a történtekre, hogy üzleti szempontból nem lenne értelme eltávolítani a Call of Duty-t a PlayStationről, tekintettel a konzol piacvezető pozíciójára.
