Bármikor szóba kerül egy cikkben vagy videóban az, hogy egy adott film nyereséggel vagy épp veszteséggel zárta mozis pályafutását, nagyon sokan félreértelmezik a számokat. Persze senkit sem hibáztatunk ezért. Mert hát mi sem lehet egyszerűbb annál, mint kiszámolni, pozitív vagy esetleg negatív a mérleg, hiszen a forgatási költségek általában ismertek, a bevételről pedig heti rendszerességgel érkeznek kimutatások, elég csak az egyikből kivonni a másikat, és kész is a dolog, ugye? Nos, egyáltalán nem, sőt ennél nagyobbat nem is tévedhetnénk.
Annyiszor merült már fel ez a kérdés, hogy úgy éreztük, itt az ideje végre egy külön cikket szentelni a témának, amiben részletesen elmagyarázzuk, hogyan épül fel mind a kiadási, mind pedig a bevételi oldal, és ezek találkozásából miként keletkezhet végül tényleges profit. Kezdjük rögvest az alapokkal.
Mennyi az annyi?
Az odáig világos, hogy a filmek pénzből készülnek, a gyártási, avagy forgatási költséget pedig nem is szokták titkolni a stúdiók. Ez az összeg lefed minden olyan kiadást, ami a film elkészültéhez szükséges volt, benne van a színészek, a rendező, a forgatókönyvíró, és úgy általában mindenki fizetése, az eszközök és a helyszín díja, de a költségoldal itt még korántsem ér véget. A filmeket ugyanis reklámozni kell. Remekül hangzik a közmondás, miszerint a jó bornak nem kell cégér, csak sajnos ez a szórakoztatóiparban egyáltalán nem igaz. És amúgy a borászat világában sem. Kell a reklám, kell a marketing, kellenek a tévészpotok és az óriásplakátok, ha elegendő számú nézőt be akar vonzani a stúdió a vetítőtermekbe, és nem szeretne kockáztatni - azt pedig Hollywood sohasem szeretett.
Képzeletbeli matematikai egyenletünk egyik oldalára tehát a forgatás költségei mellé fel kell írnunk a marketinges költéseket is. És ez az a szám, ami sosem publikus. Nagyjából lehet csak kalkulálni vele, a blockbuster mozikról viszont általánosságban elmondható, hogy marketingjükre közel a forgatási költséggel megegyező pénzeket szoktak eldurrantani, nem járunk tehát messze az igazságtól, ha mondjuk plusz 90%-ot hozzáadunk a gyártási költségekhez. Azt viszont még mindenképp emeljük ki gyorsan, hogy nem minden idézőjeles "reklám" fut a marketingkeretből, a legnagyobb produkciók önmagukban hatalmas vásárlócsalogató erővel bírnak, így amikor mondjuk Star Wars logós tartós tejet vagy kilós narancsot vásároltok, akkor azért nem a Disney fizetett, hanem épp a cég kapott pénzt érte.
Nemrég egy videóban összeszedtük a legnagyobb mozis bukásokat
Nagyon fontos többszörösen aláhúzni továbbá, hogy a pontos számok minden film esetében eltérnek, és nehezen kezelhető az a változó is, hogy több nagy stúdió ma már brutális méretű médiaportfólióval rendelkezik. Ha pedig mondjuk az immár a Foxot is bekebelező Walt Disney-ről beszélünk, akkor ugyan papíron marketinges kiadásnak tekinthető, ha a saját tulajdonában lévő tévécsatornákon hirdet egy filmet a stúdió, de igazából nem történik más, mint egyik zsebéből a másikba pakolja a pénzt. Szépen lehet akár még ezzel is varázsolni Hollywoodban, de a legnagyobb bűvészmutatványokra majd csak később fogunk kitérni. Most jöjjön inkább a bevételi oldal, ami sokkal izgalmasabb már csak azért is, mert a számolgatásnál itt szoktak a legtöbben elcsúszni.
Csak a matek számít
A bevétel ugyanis nem egyenlő a tényleges profittal. Az, hogy például a Bosszúállók: Végjáték 2 milliárd 799 millió dolláros bevételt termelt, azt jelenti, hogy globálisan ennyiért adtak el mozijegyeket a filmre. Az összesítésnél tehát fogták a ki tudja hányféle valutáért értékesített jegyek árait, átváltották az egészet dollárra, majd összeadták. Ez az összeg viszont nem vándorol automatikusan a stúdió zsebébe, bejön a képbe a forgalmazó és maga a mozi is.
Ezen a ponton gyorsan tegyünk tisztába pár fogalmat: stúdió alatt a film gyártóját értjük, viszont ahhoz, hogy ténylegesen el is jusson a vetítőtermekbe egy alkotás, kell egy forgalmazó is. Amíg az Egyesült Államokról beszélünk, általában ezt megoldják úgymond családon belül, tehát az előbb említett Bosszúállók: Végjáték estében a gyártó a Marvel Studios, a forgalmazó pedig a Walt Disney Studios Motion Pictures. Egy cégcsoporton belül vannak mindketten, így könyveléstechnikailag nyilván le kell vonni a forgalmazó részét is, de igazából a végén egy nagy fiktív zsebbe megy az összeg, viszont a mozik saját kis szeletét itt is le kell csippenteni a jegyárakból. Az USA-n kívül azonban színre lépnek a helyi forgalmazók is. Magyarországon például a Végjátékot a Fórum Hungary forgalmazta, ők juttatták el a filmet az egyes mozihálózatokhoz.
Mennyit rakhat el akkor végül a bevételből a stúdió? A legnagyobb részt, nagyjából a mozijegyek árának felét az Egyesült Államokban. Európában már rosszabb a helyzet, itt már csak a jegyárak nagyjából 40%-a kerül vissza a gyártóhoz, Ázsiában, így például a hatalmas piacnak tekinthető Kínában viszont ez a szám még alacsonyabb, körülbelül 25-30%. A százalékos arányok egyébként egy adott film moziban töltött ideje során is változnak, a premiernél magasabbak, később pedig egyre alacsonyabbak lesznek. Ezen arányok tükrében nem véletlen, hogy a hollywoodi filmeknek elsősorban az amerikai piacon kell remekül teljesíteniük.
Ennek a levét itta meg például a 2016-os Warcraft mozifilm is. Sokan nem értették, hogy lehetett anyagi bukás egy olyan film, ami 160 millió dollár forgatási költséggel készült, és 439 milliós bevételt termelt az egész világon. Nos úgy, ahogy már az előbb átvettük, egyrészt a 160 millióhoz hozzá kell csapni egy közel ekkora marketingköltséget is, a 439 milliót pedig le kell bontani országokra. A Warcraft épp az Egyesült Államokban bukott hatalmasat, ahol döbbenetesen alacsony érdeklődést követően mindössze 47 millió dollárral zárt. Teljes bevételének közel felét - mintegy 213 millió dollárt - viszont Kínában szedte össze, és ahogy azt külön kiemeltük, az ottani bevételekből sokkal, de sokkal kevesebb jut a gyártónak, mint az Amerikában eladott jegyek árából.
És még ennél is bonyolultabb
Csak hogy még ennyire se legyen egyszerű dolgunk, egy film pályafutása korántsem ér véget azzal, hogy leveszik műsorukról a mozihálózatok. Később jön a DVD és Blu-ray forgalmazás, illetve újabban már a VoD és a streaming is. Nem ismert a 2022-es Black Adam film pontos forgatási költsége, de valahová 190 és 260 millió dollár közé lehet belőni - ne feledjük, elvileg Henry Cavill két cameója már önmagában félmillióba került, ebből az egyiket láthattuk a Black Adam végén, a másik pedig a Flash moziba került volna bele, de utóbbit elvileg törölték. A Black Adam világszinten 392 millió dolláros bevételt produkált, ebből 168 millió lett a végső amerikai szám.
Nem túl acélos, de elvileg így sem lesz konkrét anyagi bukás a film, mivel annak digitális forgalmazása konkrétan szárnyal. Sokan különféle VoD felületeken vették meg Dwayne Johnson moziját, vagy épp az HBO Max streaming platformra fizettek elő miatta, ahol úgyszintén hatalmas siker lett. Így sincs arról szó, hogy óriási profitot termelt volna, és nem véletlenül dobták a fejesek az egész tervet, miszerint Black Adam és Superman nagy találkozására kellene a jövőben építeni, de azért legalább nem is buktak a projekten.
A legnagyobb blockbusterek esetében a különféle merchandise termékek is komoly összeget hozhatnak a konyhára, ilyenkor minden eladott póló, törölköző vagy akciófigura árát is figyelembe kéne venni, ezek pedig épp a képregényóriások, vagyis a Marvel és a DC adaptációi esetében a legjelentősebbek. Mindezeket lekövetni azonban már tényleg lehetetlen feladat lenne, szóval azt elég csak hozzágondolni, hogy egy Disney mese vagy egy Marvel film esetében a merchandise-jogok is milliárdokat érhetnek.
Van, hogy Hollywood egészen egyszerűen csal
Zárógondolatként meg kell még említenünk a bevételekkel való bűvészkedést, hiszen korábban erre konkrét ígéretet tettünk. Egészen egyszerűen arról van szó, hogy hiába jön ki a részletesen taglalt matematikai egyenlet végeredménye, megvan rá az esély, hogy a konkrét pénzügyi papírok ezzel köszönőviszonyban sincsenek. A stúdióknak ugyanis nem éri meg hatalmas bevételeket realizálni, mert azok után - most kapaszkodhatok meg - adózni kellene. Ennek a Warner a legnagyobb mestere, a Harry Potter-filmek kapcsán vált egyértelművé, milyen szédületes zsonglőrködést tudnak bemutatni, ha nyereségről és veszteségről van szó.
A Deadline ugyanis anno megszerezte a hivatalos papírokat, melyekből kiderült, hogy a 2007-es Harry Potter és a Főnix Rendje hiába termelt összesen 942 millió dolláros bevételt, vagyis súrolta alulról a milliárdos álomhatárt, végül csak sikerült úgy ügyeskedni, hogy hivatalosan 167 millió dolláros veszteséggel zárjon a film. Bármennyire is bicskanyitogató mindez, azért valljuk be, ehhez is kell valamiféle tehetség. Más kérdés, hogy mindez mennyire etikus vagy jogszerű. Úgyszintén indokolhatja a nyereség tényének elmaszatolását az is, hogy sokszor pont ezután kapnak, vagyis kapnának bónuszt a színészek vagy épp a rendező. Ha viszont papíron veszteséges a mozi, akkor ezeket a kifizetéseket is meg tudja spórolni a stúdió. Scarlett Johansson 2021-ben épp azért perelte a Disney-t, mert az illetékesek a mozis premierrel párhuzamosan a Disney+-ra is felrakták a Fekete Özvegy mozit, ami a színésznő és jogászcsapata szerint a filmre nézve hatalmas bevételkieséssel járt, ez pedig Johansson tervezett bónuszát is érintette. Az ügy egyébként végül peren kívüli megegyezéssel zárult.
Ha a cikkben taglaltak kapcsán esetleg maradt még bennetek kérdés, akkor azt lent, a kommentek között bátran tegyétek fel, szívesen válaszolunk rá!
