Hirdetés

Hogy élik túl a koronavírust és a távmunkát a játékkiadók és fejlesztők?

|

A szórakoztatóipar sok területét megroppantotta a koronavírus, és bár a játékok piaca sem maradt érintetlen, itt egyelőre megy tovább a szekér. Pedig nem egyszerű a dolog, már amennyire erről tudni lehet.

Hirdetés

A koronavírus nem a barátunk, ezt már jó ideje tudjuk, és persze nem csak egészségügyi értelemben értjük mindezt, hanem olyan szempontból, hogy az így kialakult társadalmi és gazdasági helyzet sok mindent tett és tesz tönkre. A sokféle iparág és munkatípus közül a szórakoztatóipar kapta az egyik legalattomosabb mélyütést: egyrészt az emberek ilyenkor alapvető élelmiszerekre és fontos dolgokra költenek (meg persze vécépapírra és élesztőre), másrészt egy csomó szórakozási forma eleve kiesik a szabályozások miatt. Aktívan koncertező zenészként ebbe talán nem is mennék bele jobban, mert telebőgöm a billentyűzetet és flöttyögni fog, amikor gépelek.

Hirdetés

A játékipar első látásra egész jól kijött a dologból. Mert ugye nézzük nagyon messziről az egészet:

digitálisan készülő, és javarészt már digitálisan forgalmazott termékekről beszélünk, tehát szinte a munkafolyamat egésze elvégezhető távmunkások összefogásával is, ha ügyesen megszervezik a csoportmunkát és a különféle folyamatokat.

De persze azért pofonok itt is elcsattantak, mert a kiadók marketingjéért és ezáltal a játékok eladásáért nagyban felelős rendezvények a gamescomtól az E3-ig egyaránt elmaradtak és elmaradnak, ahogy a különféle hardveres újdonságok is visszafogottabb keretek között jelennek meg, és ez szintén nem hat túl jól az újabb játékok iránti vásárlási kedvre. De a lényeg az, hogy maguk a fejlesztők és a kiadók egyelőre (legalábbis a jelek szerint) bírják az újfajta tempót és módszert.

Kényszerből áttervezett működés

A médiában több cég és stúdió is megszólalt már azzal kapcsolatban, mennyire érinti őket a munkavégzés terén az új helyzet és egyesek arról is szolgáltak információkkal, miben változtattak. A Blizzard például már akkor elkezdte átalakítani belső rendszerét, amikor a Távol-keleten erősebben terjedni kezdett a koronavírus, a cégnél létrehoztak egy olyan "gyorsreagálású akciócsoportot", amely kizárólag az ázsiai iroda dolgozóinak távmunkába szervezésével kezdett foglalkozni.

Ugyanígy nyilatkozott a Ubisoft, de olyan kisebb cégek is, mint a Magic: The Gathering játékokat és mobilos címeket kiadó Netmarble USA. Az így létrejött akciócsoportok feladata egyre összetettebb lett, ahogy folyamatosan új és új területeket kezdett súlyosabban érinteni a járványhelyzet, így például az egyik fő tevékenységük az, hogy a több országban működő kirendeltségek dolgozóit külön-külön is kezeljék, egyeztetve, melyik országban épp milyen szabályok vannak érvényben, és hol milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a munka biztonságos folytatására.

Kifejezetten jól jártak azok a cégek, amelyeknek Ázsiában is működik kirendeltségük, itt ugyanis jóval gyorsabban átláthatták a helyzet súlyát és hamarabb elkezdhettek felkészülni arra, milyen lesz az összes többi területen az, ha igazán "beindul" a vírus és megkezdődnek a komolyabb korlátozások.

Aztán voltak olyanok, mint a Dauntless fejlesztője, a Phoenix Labs: ők amerikai irodákban dolgoztak, ezért csak akkor kezdtek bele az átszervezésekbe, amikor február 29-én Washington államban elrendelték a kijárási szigorításokat. Ekkor villámgyorsan megszervezték a Seattle-i iroda munkatársainak távmunkás rendszerét, majd a további irodák következtek - szerencsére a jól megszervezett belső kommunikáció és az átlátható informatikai rendszer miatt nagyjából egy hét alatt mindenki át tudott állni az otthoni munkára úgy, hogy onnantól a korábbi hatékonysággal folytatták a tevékenységüket.

Az a fránya technika

A visszajelzések alapján a cégek szinte mindegyike tapasztalt fennakadásokat és megoldandó problémákat a távmunka-átállás technikai oldalán. Még azok jártak a legjobban, ahol már korábban is volt részlegesen lehetőség az otthoni munkára, de ettől még ott is kemény volt megvalósítani, hogy nem egy extra lehetőségről van szó, hanem egyszerre kell minden kollégát "hazaköltöztetni" és biztosítani számukra mindent, ami szükséges a munkájuk folytatásához.

A Blizzard és a Ubisoft például méretük és komplex működésük okán elég bonyolult folyamatot alkalmazott, hiszen nem minden munkatársnak elegendő az, hogy legyen egy otthoni gépük és egy felhő alapú infrastruktúra, amit azzal elérhetnek. A komolyabb grafikai munkákat, videós feladatokat és hasonlókat végző kollégáknak például szükségük volt a cégnél használt "erőművekre", amelyeket el kellett költöztetni a home office-okba. A kódolók többsége akár saját laptopján is tud dolgozni, viszont egy fajsúlyosabb grafikai munka már nehezen kivitelezhető így, tehát meg kellett határozni, kit milyen munkamódszerre lehet átállítani.

A Ubisoft Toronto ugyanezt a problémát igyekezett azzal áthidalni, hogy még a hardverigényesebb feladatokat is virtuális gépeken futtatják, amelyekhez az otthoni PC-k VPN-en keresztül, Citrix rendszer használatával kapcsolódnak. Náluk épp ezért kevesebb volt a "hardvermozgatás", de sokkal több időt és energiát kellett szánni a virtualizálás és a biztonság témakörének.

Szintén érdekes problémával került szembe az átállás során a Phoenix Labs, ugyanis például újra kellett tervezniük a szoftverlicencek kérdéskörét, mivel a legtöbben a cégnél használt alkalmazásaikat kezdték volna használni otthon. Ugyanígy át kellett gondolni azt is, hogy az egyes kollégák által fejlesztett részletek hogyan szinkronizálódjanak úgy, hogy az egyes projektek, mappák és fájlok nem válnak különféle fázisban ragadt részletek káoszává. Mivel többféle konzolra is fejlesztenek, ugyancsak villámgyorsan jelezni kellett azt is többek között a Microsoft, a Sony és a Nintendo felé, hogy szükségük van egy tonna devkit verziós konzolra.

Az AdVenture Capitalistet fejlesztő Happy Hippo abba is beleszaladt, hogy az Apple és a Google is teljesen megváltoztatta azt a gyakorlatot, amely a játékok szoftveráruházba kerüléséhez vezet, más az elbírálás menete és hossza is, bár állítólag mindkét cég folyamatosan tájékoztatja őket arról, mire lehet épp számítani. Az AdVenture Capitalist játékosai szerencsére csak annyit vettek észre a dologból, hogy az eddig hétvégére szervezett, játékon belüli speciális események most hét közepére kerültek.

Többen jelezték azt is, hogy bár a lehetőség szerint mindenkit áttereltek otthoni munkára, azért teljesen üresen így sem hagyhatták az irodákat. Egyrészt szükség van fizikai védelemre, hiszen a legtöbb helyen nem kis értékű műszaki és egyéb vagyontárgy van, amelyet nem szabad őrizetlenül hagyni.

Másrészt pedig pont a távmunka támogatására szükség van arra is, hogy több fontos szakember a helyszínen maradjon: például ők tudnak elhárítani rendszerhibákat, helyreállítani megszakadt távoli kapcsolódásokat, vagy megoldani olyan helyzeteket, amikor több nap után derül ki, hogy egy adott munkatárs elfelejtett hazavinni valamilyen fontos eszközt vagy egyéb hozzávalót. A szerverek és egyéb szükséges belső erőforrások tekintetében minden eddiginél fontosabb lett a megfelelő műszaki védelem is, tehát a szünetmentes áramellátás, valamint a túfeszültségvédelem kérdése is.

Az emberi tényező

Az eddigi visszajelzések alapján a kiadók és fejlesztők munkatársainak többsége egyértelműen pozitvan ítélte meg az átállást. Ezt persze azért mindenképpen érdemes némi távolságtartással kezelni, mert ugyan az magától értetődő, hogy a játékfejlesztők mindegyike fiatalos, laza arc, akiket a változások picit sem ingatnak meg, sőt. De azért azt is vegyük hozzá, hogy több cég tőzsdén is jelen van, a befektetők pedig árgus szemekkel lesik, milyen hírek érkeznek tőlük, kell-e villámgyorsan megválniuk a tonnányi részvénytől. Ezáltal esélyesen a nagyobb cégek simán kiadhatták mindenkinek, hogy ha bárki kérdezi, ők igenis fantasztikusan érzik magukat, a munka halad, sőt repül.

Az viszont tény, hogy sokan próbálnak extra erőfeszítéseket tenni azért, hogy az új környezetben is simán menjen minden. A Blizzardnál például kifejezetten fontosnak tartják, hogy nem csak a produktivitást mérik - ezzel ugyanis csak stresszelnék az amúgy is megkavarodott dolgozókat. Épp ezért külön csapat kezeli a munkatársak lelki problémáit, időről időre mindenkit megkérdeznek arról, hogy érzi magát, keresik a pánik vagy épp a burnout jeleit.

Igyekeznek hasznos javaslatokat adni azoknak, akiknek például gyerekekre is kell felügyelniük a karanténban, vagy egyéb extra feladatokat ró rájuk a kijárási tilalom.

A Hyper Hippónál több kollégán is látszik, hogy az ötletelés szakaszát is komolyan érintik a változások. Mert hiába van ott a Zoom vagy bármilyen egyéb kommunikációs és csoportmunka megoldás, azért teljesen más összegyűlni egy tábla előtt, ahol pillanatok alatt bárki felvázolhat bármit, ahol azonnal látszanak a reakciók, és sokkal könnyebben, felszabadultabban folyik a közös think tank.

A Netmarble vezetője egy érdekes példán keresztül érzékeltette, mennyire máshogy kell kezelni például a távolról indított megbeszéléseket: az egyik kollégát például folyamatosan zargatta a kislánya, aki érthető okokból nem igazán értette, hogy ha Apu itthon van, akkor miért kell dolgoznia ahelyett, hogy vele játszana. Így hát a megbeszélés elején a főnök bevonta a gyereket, és azt mondta, segítsen apukájának a munkában, rajzoljon különféle dolgokat ahhoz a játékhoz, amelyről épp szó van. Apró emberi mozzanat, de az ilyen figyelmesség sokat számít.

Több cég azzal is segíti a kollégák mentális jóllétét, hogy segít a számukra más területen szükséges termékek beszerzésében. A karanténhelyzet kezdetén például a Blizzard ráállította az irodai karbantartásért felelős személyzetet arra, hogy a cég parkolójában, amolyan "drive through" módszerrel alapvető árucikkeket, például szappant, vécépapírt és egyebeket osztogassanak azoknak, akik nem tudnak vásárolni menni, vagy már csak kifosztott polcokat találtak. Több stúdió és kiadó segít azzal is, hogy a céges menzát továbbra is fenntartják, és étel kiszállításával segítik az otthonról dolgozókat és családjaikat.

Mi lesz a koronavírus után a szektorral?

Arról értelemszerűen nem igazán mondanak konkrétumokat a cégek, hogy milyen szinten készültek fel arra, ha a jelenlegi helyzet hosszabb távon is így marad. A hivatalos kommunikáció általában az, hogy "amíg szükség van rá", de persze jó kérdés, hogy bizonyos vészfolyamatok mennyire tarthatóak akkor, ha még hosszú hónapokig alkalmazni kell őket. Arról sem beszélnek részletesen, mi történik akkor, ha esetleg a járvány annyira elszabadul, hogy a sokfelé levő munkaerő nagy része megbetegszik és ideiglenesen kiesik a munkából.

Épp ezért annyit tudni, hogy mindenki igyekszik felkészülni azzal, hogy extra erőfeszítéseket tesznek (és ezáltal kérnek minden dolgozótól) a még pontosabb dokumentálás, a folyamatos mentés és szinkronizálás megerősítésére, így ha esetleg valaki kipottyan egy időre, az nem egy teljes részleg alól rúgja ki a téglát.

Az pedig aztán tényleg nem tudható előre, mi lesz az egész játékiparral, ha a mostani helyzet egy súlyos és hosszan tartó gazdasági válságot okoz, ahol drasztikusan csökkennek a bevételek, átalakul az igény a játékokra, és ezáltal teljesen másféle szervezeti változtatásokra is szükség lehet. De az ilyesmit ne is akarjuk elképzelni, mert nekünk, játékosoknak többek között pont az említett cégek munkája segít abban, hogy ép ésszel átvészeljük a bezártságot és bizonytalanságot. Szóval a kiadókkal és fejlesztőkkel együtt reméljük a legjobbakat.

Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd az értesítéseket, cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)