Úgy vélem, még az érzelmileg leginkább elkötelezett rajongók sem tagadhatják, hogy a nyolcadik konzolgeneráció vízválasztó volt a Microsoft számára, mert míg az Xbox 360 korában az utolsó Kinect-fókuszú éveket leszámítva tartani tudta a lépést a Sonyval - úgy eladások, mint exkluzív AAA kategóriás játékok számának, és nem ritkán minőségének tekintetében is -, addig az Xbox One vészesen közel járt ahhoz, hogy a cég utolsó konzolja legyen.
Noha a Microsoft ezeket sosem kommentálta, iparági pletykák szerint felmerült a teljes gaming divízió eladása is, amikor pedig azt láthattuk, hogy 2016 márciusa és 2017 februárja között, egymást követték a stúdióbezárások, akkor bizony még hihetőbbnek tűntek a redmondiak játékiparból történő kiszállásáról keringő mendemondák.
Kevesebb, mint egy év alatt kukában végezte a Fable Legends és a Project Knoxville, a rajtuk dolgozó Lionheaddel és Press Play-jel együtt. Hasonló sors várt a BigPark, a Good Science Studios, a Leap Experience Pioneers, a Function Studios és a State of the Art csapataira is. Végezetül kaszát kapott a Scalebound, és azzal le is zárult az ígéretesen indult együttműködés a Microsoft, valamint a PlatinumGames között. Ezt követően csupán a 343 Industries (Halo), a The Coalition (Gears), a Turn10 (Forza Motorsport), a Mojang (Minecraft) és a Rare (Sea of Thieves) maradt az Xbox kötelékében, ami ugyan arra elég, hogy egy három résztvevős versenyben a harmadik helyre behozza a Microsoft konzolját, de többre semmiképp.
Ezt a pillanatot tekinthetjük a mélypontnak, innen már tényleg csak két kiút maradt a vezetőség számára: megszabadulnak a részlegtől és minden velejáró nyűgtől, vagy éppen ellenkezőleg, a korábbinál jóval nagyobb mozgásteret adnak Phil Spencer csapatának, és felvállalják, hogy fontos számukra a gaming. Mind tudjuk, hogy a lehetséges forgatókönyvek közül ez utóbbi érvényesült. 2017 júniusában hivatalosan is elrajtolt a netflixes modellhez hasonlatos elven működő Xbox Game Pass.
A szolgáltatást, amit úgy reklámoznak, hogy száznál is több játékhoz ad hozzáférést az előfizetőnek kiváló ár-érték aránya miatt kimondottan jól fogadta a közönség. Igen ám, de hosszabb távon csakis úgy működhet a koncepció, ha van mivel csillapítani az egyre növekvő - PC-s és androidos játékosokkal kibővített - felhasználói bázis tartaloméhségét.
Emiatt született meg a döntés 2018 elején, hogy minden házon belül fejlesztett alkotás a premier napján bekerül a csomagba és minden valószínűség szerint ugyanez áll az ugyanabban az évben elkezdődött, és azóta sem csillapuló vásárlási láz mögött.
Hogy etetni tudja az Xbox Game Passt, a Microsoft visszautasíthatatlan ajánlatot tett a Compulsion Games (We Happy Few), a Ninja Theory (Hellblade: Senua's Sacrifice), a Playground Games (Forza Horizon) és az Undead Labs (State of Decay) tulajdonosainak, valamint létrehozta a The Initiative stúdiót kimondottan azzal a céllal, hogy utóbbi a Sony Santa Monica Studióval versenyezzen.
Ennek az élére a Crystal Dynamicstől elcsábított Darrell Gallagher került, aki aztán a BioWare, a Blizzard Entertainment, az Insomniac Games, a Naugty Dog, a Respawn Entertainment, a Rockstar Games, továbbá a már említett Santa Monica Studio környezetváltozásra és új kihívásokra vágyó veteránjaival vette körül magát. A sztárcsapat első projektje a Perfect Dark feltámasztása lesz.
Az ugyancsak 2018-as trófeának számító inXile Entertainment (Wasteland) és Obsidian Entertainment (The Outer Worlds) után némileg alábbhagyott a lendület, a rá következő évben egyedül a Double Fine Productions (Psychonauts) került az időközben Microsoft Studiosról Xbox Game Studiosra átkeresztelt divízióhoz.
Tavaly azonban épp azelőtt, hogy elindult volna az Xbox Series X és Series S konzolok előrendelése, atombombaként robbant a hír, hogy a Microsoft 7,5 milliárd dollárért megveszi a Bethesda Softworks anyavállalatát, a ZeniMax Mediát annak minden stúdiójával (pl.: Bethesda Game Studios, id Software, Arkane Studios, Tango Gameworks, Machinegames) és szellemi termékével (The Elder Scrolls, Fallout, Doom, Wolfenstein, Dishonored stb.) együtt.
Azért nem fogalmazok múlt időben, mert az akvizíció még nem zárult le, ehhez ugyanis szükséges az illetékes hatóságok jóváhagyása is. Szintén erre vezethető vissza, hogy az érintett felek rendkívül óvatosan, mi több, ködösen kommunikálnak például azzal kapcsolatban, hogy mindez miként érinti majd azokat a játékosokat, akiknek se Xbox konzoljuk, se PC-jük.
Játékból nem lehet hiány
Noha durván három év alatt a többszörösére hízott az Xbox Game Studios, Phil Spenceréknek eszük ágában sincs behúzni a kéziféket, ehelyett további felvásárlásokat terveznek a jövőben. Bennfentes szivárogtatókra támaszkodó sajtóértesüléseket, valamint a Microsoft eddigi gyakorlatát figyelembe véve viszonylag jól behatárolható azoknak a stúdióknak a köre, amelyeket jó eséllyel rövidesen az XGS családjában üdvözölhetünk.
Olyan szempontokat vettünk figyelembe, mint például hogy milyen a viszony a felek között, vagy hogy mit nyerhet az akvizícióval a Microsoft. Egészen a közelmúltig a Dontnod Entertainmentet is a potenciális jelöltek közé soroltuk volna, csakhogy a Tencent nemrégiben bevásárolta magát a Life is Strange stúdiójába és már a második legnagyobb tulajdonhányad a kínai kis gömböcé. Erről az üzletről tehát már minden jel szerint lecsúszott a Microsoft, de akad még szabad préda a piacon, nem is egy, ráadásul olyanok, amelyekkel kimondottan eredményesen tudott eddig együttműködni.
Asobo Studio
Hosszú időn keresztül szinte csak portok és licencelt játékok alkották portfólióját, mígnem a 2019-es A Plague Tale: Innocence megmutatta a Bordeaux-i csapatban rejlő potenciált. A napnál is világosabb, hogy megfelelő háttérrel csodákra lennének képesek, például elkészíthetik minden idők legszebb repülőszimulátorát. Tekintve, hogy a Microsoft Flight Simulatorral hosszú távú tervei vannak az Xbox Game Studiosnak, az Asobo integrálása garantálná, hogy jó kezekben legyen a játék a későbbiekben is. Legalább ugyanilyen fontos azonban, hogy a stúdió épp azon a fronton jelentene erősítést, amelyiken komoly deficittel küzd most az Xbox.
Az egyszemélyes, filmszerű élményt kínáló akció-kalandok műfajához jól láthatóan van érzéke az Asobónak, és minden bizonnyal hasonló szellemiségű alkotásról kötött szerződést korábban a Focus Home kiadóval. Mivel a Microsoft eddig is tiszteletben tartott minden megállapodást, amelyeket az újonnan megvásárolt stúdiók még a színre lépése előtt kötöttek, szinte kizárt, hogy ez gátja legyen egy esetleges akvizíciónak.
Bloober Team
Még 2019 decemberében mesélt arról egy indie játékfejlesztéssel foglalkozó dokumentumfilm rendezője, hogy tudomása szerint a Microsoft sikeresen megkörnyékezett egy lengyel stúdiót. Máris megindult a találgatás, hogy a CD Projekt, netán a Techland, vagy a People Can Fly lehet-e a friss szerzemény. Mi inkább a feltörekvő Bloober Teamre tennénk a pénzünket, melynek pszichológiai horrorjátékai tökéletesen illeszkednek abba a műfaji és volumenbeli sokszínűségbe, ami a Game Pass kínálatát jellemzi.
Emlékezetes, hogy mind a két évvel ezelőtti Blair Witchről, mind pedig a napokban debütált The Mediumról a Microsoft rendezvényein rántották le a leplet, ráadásul megjelenésük pillanatától fogva játszhatnak velük a Game Pass előfizetők. A Bloober olyan jól járt a megállapodással - már az első napon visszahozta fejlesztése minden költségét a The Medium -, hogy nem lepődnénk meg azon, ha örömmel fűzné még szorosabbra a viszonyt az Xbox Game Studiosszal.
Moon Studio
Valószínűleg az Ori szériát jegyző fejlesztőstúdió az egyetlen, amelyiknek semmiféle gondot nem okozott a koronavírus-járvány, hiszen a csapat tagja mindig is otthonról dolgoztak, nem pedig egy közös irodában. Ennek meglehetősen prózai oka van, ugyanis a világ különböző pontjain élnek Ausztriától Izraelig, az Egyesült Államoktól Ausztráliáig.
A hagyományostól eltérő, már-már kollektíva-jelleget öltő struktúra miatt talán nem is olyan egyszerű a felvásárlás, mindazonáltal a Microsoft óriási hibát követne el, ha nem kötné magához ezt a tehetséges gárdát, pláne, ha több családbarát címmel gyarapítaná katalógusát. Az sem jelenthet problémát, hogy a Moon Studios következő alkotását - egy még bejelentésre váró akció-szerepjátékot - elvileg a Private Division gondozásában fog megjelenni, mert szükség esetén megvásárolhatják a redmondiak a kiadás jogát, mint ahogy a Psychonauts 2-vel is tették.
Tokió expressz
Minden felröppent pletyka közül kétségtelenül azok a legizgalmasabbak, amelyek újabb ZeniMax méretű akvizíció, valamint egy japán bevásárlókörűt lehetőségét latolgatják. Ha egy random fórumozó dobná be a témát, arra senki sem figyelne fel, ám amikor a Bloomberg teszi ugyanezt, akkor már úgy vagyunk vele, hogy nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. Noha a Microsoft már többször megégette magát a szigetországban (röhögés fogadta a Nintendo megvételére tett ajánlatot, szinte teljes az érdektelenség az Xbox konzolok iránt), helyi elemzők úgy vélik, van keresnivalója a piacon.
A Bloombergnek nyilatkozó Hideki Yasuda például arra emlékeztetett, hogy a japán rajongóknak is feltűnt, hogy a Sony figyelme másfelé fordult, minek következtében az exkluzívok túlnyomó része a nyugati ízlésvilágnak megfelelően készül.
Ezt aknázhatná ki a Microsoft, ha rendelkezne elegendő japán stúdióval - a ZeniMax ügylet lezárása után is csak egy lesz a birtokában, a Tango Gameworks. Érdemes felidézni, hogy az Xbox 360 korai éveiben jóval több exkluzív JRPG és más japán fejlesztés látott napvilágot a platformon, valószínűleg emiatt alakulhatott úgy, hogy a konzol sokkal jobban szerepelt utódjánál a világ harmadik legjelentősebb konzolpiacán.
Sega
Mivel egy vagy több stúdiót a nulláról felépíteni rendkívül költséges és időigényes, a vásárlás tűnik az egyetlen járható útnak. Jó néhány stúdiót összeboronáltak gondolatban a játékfejlesztést már csak félszívvel végző Konamitól a FromSoftware-en és a Kojima Productionsön át a Koei Tecmóig, de a Sega neve bukkan fel a leggyakrabban. Bizonyára nektek is feltűnt, hogy mostanában mekkora az összhang az egykori konzolgyártó és a redmondiak között.
Sokáig még az is elképzelhetetlen volt, hogy a Yakuza széria egyáltalán ellátogasson Xboxra, nemhogy a legújabb rész előbb jelenjék meg a Microsoft új generációs konzoljára, mint a Sonyéra. Márpedig a Yakuza: Like a Dragonnel épp ez történt novemberben.
Időközben a hatodik rész kivételével a teljes kollekció bekerült a Game Passba, de valószínűleg az sem marad sokáig távol, miután kiderült, hogy a Judgment spin-off szintén megjelenik Xbox Series X|S-re. Kétségtelenül számos kiváló stúdiót (Atlus, Creative Assembly, Relic Entertainment, Ryu Ga Gotoku Studio) és értékes franchise-t (a már említett Yakuzán kívül ott van például a Sonic, a Persona és a Total War is) kaparintana így meg a Microsoft, miáltal még tovább nőne a súlya a PC-s, a konzolos és a mobilos szegmensben is.
Utóbbi azért fontos, mert ha reálisan nézzük, valószínűleg még ezzel a lépéssel garantált, hogy hirtelen szárnyalni kezdenének az Xbox konzolok eladásai Japánban, ellenben a mobilos környezetben is működő Xbox Game Pass a Sega katalógusával és majdani új fejlesztéseivel már kimondottan vonzó lehet a helyi gamerek számára is.
És hogy ebben mi lenne a buli a Segának? Nos leginkább a biztos anyagi háttér, ugyanis a cég nagyon megszenvedte a koronavírus-járvány következményeit, kénytelen volt karcsúsítani, bezárta híres játéktermét az Akihabarában, továbbá kiszállt az arcade-bizniszből is. Én meg titkon abban reménykedem, hogy így visszaszállnának az Alpha Protocol jogai az Obsidianra, és talán újabb esélyt kapna a méltatlanul mellőzött Condemned széria.
Kisegítő kerestetik
A felsoroltakon túl több kisebb, önálló munkát csak elvétve végző csapattal is rendszeresen együtt dolgozik különböző projekteken a Microsoft. A Tantalus Media és a Forgotten Empires beolvasztása a World's Edge nevű formációba például azt eredményezné, hogy utóbbi valós fejlesztői kapacitásokkal rendelkezne, pillanatnyilag ugyanis kizárólag koordinációs feladatokat lát el az Age of Empires széria körül. A több Halo - köztük a most készülő Halo Infinite - epizódba besegítő Certain Affinity és Skybox Labs külön entitásként hasonló szerepkört tölthetnének be a franchise mellett, mint a Raven Software a Call of Duty-nál, de akár bele is tagozódhatnának a 343 Industriesba.
Ezek tehát a mi tippjeink. Ha esetleg úgy vélitek, rossz nyomon járunk, fejtsétek ki kommentben, hogy szerintetek mely kiadók és stúdiók állhatnak a Microsoft célkeresztjében.
