Az évnek abban a szakaszában járunk, amikor a gamingben is érdekelt techvállalatok, köztük a konzolgyártók, sorra hozzák nyilvánosságra a legutóbbi negyedévre vonatkozó pénzügyi jelentéseiket - egy egyébként tőzsdén jegyzett cégként a kötelességük. Néhány napja az Xbox például azzal a hírrel nyugtatgatta a befektetőket, hogy a hardvereladásokból származó bevételek minden korábbi eredményt felülmúltak az elmúlt évek azonos időszakához képest.
Ugyanakkor a Game Passről meg kiderült, hogy távolról sem az a csodafegyver, aminek egyes elemzők lefestik, mivel az előfizetéses szolgáltatás növekedése lelassult, és a felhasználók száma már második éve marad el a Microsoft által megcélzott mérföldkövektől. Viszont bukásnak sem lehet nevezni, mivel Phil Spencer szerint időközben olyannyira fenntarthatóvá vált, hogy már nyereséget termel, és hosszú távra terveznek vele bevételi lábként, a részleg forgalmának 10-15 százalékát remélve tőle.
Kevéssel konkurensétől elmaradva aztán a Sony is közzétette beszámolóját, amiből megtudhattuk, hogy a PlayStation Plus átfazonírozása (új, az eredetinél többet kínáló előfizetői csomagok születtek, a korábban önálló szolgáltatásként létezett PlayStation Now pedig betagozódott a Plusba) nemhogy az előfizetők számának növekedésével járt volna, hanem éppen ellenkezőleg, júniushoz képest közel 2 millióval kevesebben veszik igénybe. Ami aggodalomra adhat okot, az a lemorzsolódás tendenciózus jellege, azaz három egymást követő negyedévben folytatódott csökkenés. Szeptember 30-án már csak 45,4 millió előfizetőt tartottak számon, míg három hónappal korábban még 47,3 millióan voltak. Hasonló tendencia figyelhető meg a PlayStation Networkön havonta aktív felhasználók számában, a tavaly 104 millióról 102 millióra csökkent a számuk, a veszteség felét, azaz egymillió főt a legutóbbi negyedévben sikerült összehozni.
A helyzetet azonban árnyalja, hogy az elvándorlás ellenére 10 százalékkal több pénz folyt be a PS Plusból és a hirdetésekből, így 106 milliárdról 116 milliárdra emelkedtek az innen származó bevételek. Ez egyrészt rekord, másfelől pedig világosan mutatja, hogy a megmaradó előfizetők közül sokan a drágább előfizetési csomagok valamelyikét választották.
A Sony később kiadott egy közleményt is, hogy helyére tegye a számokat, és elejét vegye az esetleges spekulációknak. E szerint PS Plus-előfizetők táborának zsugorodása elsősorban azzal függ össze, hogy a vártnál több PS4-es felhasználó hagyta ott a szolgáltatást. Ezt valamelyest ellensúlyozni tudta, hogy a PS5-ös felhasználók nagyobb arányban fizetnek elő a PS Plus valamely csomagjára. Éppen ezért a cég fokozni fogja erőfeszítéseit, hogy növelje a PlayStation 5 penetrációját, és ezáltal visszaszerezhesse az elvándorolt felhasználókat.
Ami a hardvereladásokat illeti, változatlanul vezet a PlayStation 5 az Xbox Series X és Series S előtt, mostanra több mint 25 millió új generációs konzolt tudott értékesíteni a cég, miközben a konkurencia becsült adatok alapján 18 millióhoz közelít. A Sony gépe iránti érdeklődés tehát nem hagyott alább, viszont az elszálló gyártási és szállítási költségek felzabálták a cég profitjának 49 százalékát. Ez megmagyarázza, hogy miért emelkedett a PlayStation 5-ök ára, amit idén még nem, de jövőre már nagy valószínűséggel az Xboxok drágulása is követni fog. (A Microsoft mindennek a tetejébe még komoly veszteséggel is árulja a konzolokat.)
Nagy kérdés, hogy képes lesz-e Sony elérni a kitűzött célt, mely alapján az áprilistól jövő márciusig tartó pénzügyi év során 18 millió PS5-öt akar eladni, mivel ennek még a harmada sincs meg, körülbelül 5,7 milliónál tart, de persze az ünnepi szezon rendesen meglökheti a szekeret. Minden azon múlik, hogy nem hátráltatja-e bármilyen tényező a gyártási folyamatokat, melyek optimalizálása következtében a legutóbbi negyedévben 6,5 millió új generációs konzolt tudott leszállítani a cég. Hiroki Tokoki pénzügyi igazgató elmondása szerint szeptemberben a vásárlók átlagosan 17,5 óra alatt megszabadították a boltokat a körülbelül 100 ezer példányos készlettől annak megérkezése után.
Az említett áremelés dacára a vizsgált időszakban 160,6 milliárd jenről 179,2 milliárdra nőtt hardvereladásokból származó bevétel, miközben 65,5 millió játék fogyott, ebből 6,7 millió saját fejlesztésű. A vásárlók 63 százaléka a digitális verziót részesítette előnyben a dobozos kiadással szemben, bár ehhez az is hozzájárul, hogy az indie címek zöme eleve nem jelenik meg kézzelfogható adathordozón. Érdekes módon a játékeladásokból származó bevétel annak ellenére is 370 milliárd jenre nőtt 343 milliárdról, hogy a tavalyi év azonos időszakához képest számszerűleg kevesebb játék fogyott.
A korábban már említett Tokoki egyébként három körülményt nevezett meg, amelyek miatt összességében alulmúlta a PlayStation teljesítménye az előzetes elvárásokat: a PS4 konzolok és a third party címek csökkenő eladásai mellett mindezt annak tudta be, hogy az emberek több időt töltöttek a szabadban. Ne feledjük, a július 1-jétől szeptember 30-áig tartó, hagyományosan gyengébb nyári időszakról beszélünk. Tokoki arra számít, hogy a következő negyedév, amely garantáltan profitálni fog a házon belül fejlesztett God of War Ragnarök és a Call of Duty: Modern Warfare 2 jótékony hatásából, visszacsábítja az elvándorolt (vagy csak szünetet tartó) felhasználókat. 2023 elején pedig a PlayStation VR2 debütálása gondoskodhat arról, hogy lendületben maradjon a Sony.
