Továbbra is folyik a huzavona az Activision-Blizzard Microsoft általi felvásárlásáról, melynek legvitatottabb és legfontosabb kérdése, hogy vajon mi lesz a dollármilliárdos bevételeket termelő Call of Duty franchise sorsa. A redmondiak igyekeznek meggyőzni az ügyben vizsgálódó uniós és brit versenyhatóságokat, hogy továbbra is elérhetővé teszik a szériát a rivális platformokon, melynek érdekében a közelmúltban három szerződést is nyélbe ütöttek, 10 évnyi támogatást garantálva a Nintendo, a GeForce Now és egy ukrán felhős szolgáltató számára.
A leginkább persze az tolhatná meg a felvásárlás szekerét, ha a konzolpiac vezető szereplőjét, a Sonyt is sikerülne meggyőznük, a japánok azonban elutasították a nekik is felajánlott 10 éves CoD-szerződést, kerek-perec kijelentve, hogy nem is akarnak megállapodást, mivel az egész üzletet szeretnék meghiúsítani.
Ennek érdekében pedig most igyekeznek aláaknázni a Microsoft eddigi erőfeszítéseit is, arról győzködve a brit versenyhatóságot (Competition and Markets Authority, CMA), hogy hiába a sok partnerség, nem szabad hinni a redmondiaknak. A Sony ezt az ősszel érkező Starfield példájával akarja bizonyítani. A CMA-hoz nemrég benyújtott észrevételeikben arról írnak, hogy az amerikai riválisuk a 2020-ban felvásárolt ZeniMax Media játékai kapcsán is azt ígérte az Európai Bizottságnak, hogy "nem ösztönözné a ZeniMax-címek rivális konzolokon való megvásárolhatóságának beszüntetését vagy korlátozását."
Ezzel szemben a ZeniMax-leány Bethesda műhelyében készülő Starfield csak PC-re és Xbox Series S/X konzolokra jelenik meg, ami a PlayStation gyártója szerint ellentmond a redmondiak korábbi vállalásának. Csakhogy a Sony ezzel ingoványos talajra tévedt, mivel a Microsoft ebben a kérdésben már régóta azzal érvel, hogy ez az ígéret csupán a korábban kiadott játékokra vonatkozott, míg az akvizíciót követően megjelenő címeknél eseti elbírálást vállaltak, vagyis azt, hogy mindig az adott projekttől függ, hogy milyen platformokra szánják. Sőt, az Európai Bizottság egészen konkrétan kimondta, hogy ez az érv hamis, nem igaz, hogy a Microsoft ígéretet tett az EU-nak a ZeniMax-címek multiplatformként való megőrzésére. Ennek tükrében tényleg nagyon furcsa érvelést választott a Sony.
A redmondiak mellett szólhat továbbá, hogy a Call of Duty esetében írásos kötelezettséget vállaltak a multiplatform támogatásra, míg a ZeniMax Media játékairól senkivel sem írtak alá ilyen szerződést. Ez jogi értelemben mindenképpen belerondít a párhuzamba, bármennyire is szeretne egyenlőségjelet tenni a CoD és a Starfield közé a Sony, amely egyébként már azzal is megvádolta a redmondiakat, hogy szándékosan elrejtett bugokkal fogják élvezhetetlenné tenni a playstationös Call of Dutyt.
A végső szó persze a versenyhatóságoké, amelyek az Európai Unió és az Egyesült Királyság részéről is a következő hónapok során hozzák nyilvánosságra a döntésüket az Activision Blizzard felvásárlásáról. Az USA-ban eközben valamivel bonyolultabb a helyzet, ott ugyanis az illetékes szerv már hivatalos kifogást emelt az akvizíció ellen, így a redmondiak peres úton harcolnak a közel 69 milliárd dolláros üzletért.
