Komoly vihart kavart a Bloomberg cikke a közelmúltban, amely arra mutatott rá, hogy a Sony háza táján növekszik az elégedetlenség és bizonytalanság a nem kiemelten kezelt stúdiók munkatársai körében, mivel a cég látszólag minden erőforrását sikervárományos AAA kategóriás projektekre csoportosítja át, minden egyebet hagy elsorvadni. Jó példa erre a patinás Japan Studio szétverése, de a Bend Studio kálváriája és a Days Gone sorozattá bővítésének dilemmája is sokakat foglalkoztat függetlenül attól, hogy egyébként rokonszenvezik-e az érintett játékokkal, vagy pusztán kíváncsi az iparág történéseire.
Az ominózus írásban szereplő információkat részben megerősítette, részben pedig kontextusba, illetve más megvilágításba helyezte Jeff Ross, a Days Gone rendezőpárosának egyike, amikor a játékfejlesztéstől visszavonult David Jaffe (az első God of War rendezője) vendége volt egy beszélgetés erejéig. Nos Jaffe a minap megszólaltatta a páros másik tagját, John Garvint is, aki a jelek szerint ha nem is teljes egészében, de a játékosokat is felelősnek tartja a történtekért.
Úgy gondolja, hogy ha valaki szereti az adott játékot, akkor vásárolja meg teljes áron, ellenkező esetben ne csodálkozzon, ha a kiadó nem tart igényt a folytatásra. Garvint kimondottan zavarja, hogy sokan inkább megvárnak egy leárazást, vagy egészen addig mással játszanak, míg a kiszemelt alkotás be nem kerül a PlayStation Plusba. Jaffe ezen a ponton rá is mutat az okfejtés Achilles-sarkára, felvetve hogy mégis hogyan szerethetne valaki egy játékot anélkül, hogy azt kipróbálta volna. Márpedig demó hiányában egy tudatos vásárló nem tehet mást, mint vár, ha nem győzik meg száz százalékosan a tesztek és bemutatók.
Garvin szavaival - aki mellesleg nehezményezte, hogy a bejáratott sorozat részeként megjelent God of War mennyivel nagyobb támogatást kapott a játékosoktól, mint az új IP-ként induló Days Gone - vitába szállt Mat Piscatella, az NPD Group elemzője. Róla tudni kell, hogy korábban az Activisionnél és a Warner Bros. Intertactive Entertainmentnél is megfordult, tehát testközelből ismeri a játékipar működését.
If a game didn't sell well at launch it's most likely because the game, its marketing or its price failed to incentivize consumers to purchase.
— Mat Piscatella (@MatPiscatella) April 18, 2021
Blaming the consumer for a game not selling well at launch is a bit off the rails. https://t.co/1DguPbzj1x
Tweetjeiben úgy fogalmazott, hogy amennyiben egy játék nem fogyott jól a rajt alkalmával, annak az elbaltázott marketing az oka, vagy rosszul lőtték be az árát. A fogyasztót hibáztatni ezért nem helyénvaló. Azt is hozzátette, hogy játékok százainak megjelenését segítette, közülük nem kevés meg is bukott. Az utólagos elemzések pedig mind arról szóltak, hogy hogy mit csináltak rosszul, mit kellene legközelebb máshogy, jobban csinálni.
"Ha valaki nem vette meg a játékunkat, az a mi hibánk volt, nem az övé."
Rátok bízom, hogy eldöntsétek, melyik félnek van igaza ebben a történetben.
