Csak idő kérdése volt, hogy napjaink legsikeresebb triálos játéksorozata a konzolokról átnyargaljon a mobil platformokra. A Ubisoft egyébként is fokozottan terjeszkedős kedvében van, elég csak a megállás nélkül ömlő Assassin's Creedekre gondolni (köztük a mobil-exkluzív Assassin's Creed Piratesre), és szerencsére tartják a tőlük elvárható minőséget. A Trials Fusionnel párban érkező Trials Frontier némileg eltér nagykonzolos társától, de legalább olyan élvezetes, mint a sorozat korábbi részei.
Első látásra azt hihetnénk, hogy a Frontier a múltban játszódik, egy szimpla vidéki kis faluban, de ez csak részben igaz. Nem mintha különösebb jelentőssége volna, de a játék eseményei a nagyon távoli jövőben zajlanak, amikor az emberiségből már alig maradt valami, és a túlélők apró falvakba szerveződve próbálnak... túlélni.
Egy ilyen faluba csöppenünk, ahol a helyiek készségesen segítenek mindenben, cserébe viszont annyit kérnek, hogy teljesítsünk nekik különböző küldetéseket. Egy kissrác például egyből őrült rajongónkká válik és arra kér, hogy trükköket hajtsunk végre, egy kislány pedig egyenesen bevallja, hogy cukorkafüggő, pedig úgy néz ki, mintha valami illegális szert fogyasztana. Egy techie csajszi az új technológiák kifejlesztésében segít, a garázsban dolgozó srác pedig a motorunk tuningolásában és az új motorok építésében tud hasznunkra válni.
Végső soron egy Butch nevű motorost kell legyőznünk, a többiek erre igyekeznek megfelelően felkészíteni minket, de az alapanyagokat nekünk kell összegyűjtenünk. Ezeket a pályák teljesítésével tudjuk megszerezni, de hogy egy picit még tovább húzódjon a játékidő, minden pálya végén pörgetnünk kell egy szerencsekerékkel, és ha épp nem azt az alapanyagot pörgetjük, ami nekünk kell, vagy újrakezdjük az egész pályát, vagy fizetük két gyémántot egy újabb esélyért. A gyémánt természetesen a valódi pénzért kiváltható fizetőeszköz, amiből egyébként meglepően sokat lehet gyűjteni a játék elején, ezeket viszont érdemes inkább az üzemanyag utántöltésére tartalékolni.
Én itt rontottam el. Több órát töltöttem el úgy a játékkal, hogy nem vásároltam extra gyémántokat azon kívül, amiket a pörgetéssel nyertem vagy ajándékba kaptam, majd szépen el is vertem mindet. Pedig nagyon jól jöttek volna akkor, amikor kifogyott az üzemanyagom, és emiatt nem tudtam tovább játszani, amíg nem vártam meg annak újratöltődését. Fizethettem volna persze, ráadásul 200 gyémánt 4,49-ért nem is rossz ár (az újratöltés ára függ attól, hogy mekkora a tank kapacitása, 30-as tanknál olyan 20 gyémánt körül kell fizetni), de vegyes érzéseim vannak amiatt, hogy egy free-to-play játék nem rak elém öt perc után gátat. Olyan szokatlan ez, de lehet, hogy csak szerencsém volt a pörgetéseknél. Egy egységnyi üzemanyagot 3 perc alatt kapunk vissza, a türelmesebbek ezt is megvárhatják.
A Trials Frontier annak ellenére, hogy free-to-play, képes viszonylag sok időre behúzni, és az üzemanyag is épp akkor fogy el, amikor már mi is érezzük, hogy le kellene tenni. A küldetések beépítése zseniális ötlet volt, bár amikor már hatodszor csináltam meg ugyanazt a pályát pusztán azért, mert kellett egy tárgy onnan, kicsit untam, de pár órával később tele tankkal próbálkoztam újra, és próbálkozok még nagyon sokáig, de legalább a Trials Fusion megjelenéséig.
