"A nő olyan, mint a jó bor. A korral nemesedik." Lehet valami ebben a bölcsességben is, ugyanis az első dekádon túl Lara Croft, s még inkább a Tomb Raider széria egyre kiforrottabb, egyre érettebb jellemzőket vonultat fel, ami jórészt a fejlesztőváltásnak (Core Design helyére Crystal Dynamics) köszönhető.
Az Underworld a Legend történetének szálai fésüli össze és gomolyítja tovább (talán a végkifejletig, talán egy újabb cliffhangerig), s Lara életében először szembesül azzal, hogy személyes céljai elérése érdekében a világ sorsával packázik. Valóban megéri? A kérdésre választ egy darabig még nem kapunk, ám addig nyugodtan újra és újra megcsodálhatjuk, milyen meglepetésekre képes a Legend fejlesztett grafikus motorja. (A látottak kapcsán minden kételyem elmúlt a készülő Deus Ex 3 grafikai kvalitásait illetően, elvégre a motor ugyanaz.) A felturbózott látvány mellé alaposan átdolgozott, számos lehetőséggel bővített mozgáskultúra párosul, amire Larának szüksége is lesz, hiszen élete legkeményebb küzdelmével, legdurvább fejtörőivel és leghalálosabb csapdáival néz szembe. Nagy szavak..., de van bennük valami.
Tomb Raider: Underworld - Odasüss, ez mozog!
Megannyi kép után mozgás közben is szemügyre vehetjük az évei növekvő száma ellenére egyre dögösebb Larát.