Ma,megjelent az Assassin's Creed Mirage, a 2007. óta futó széria legújabb része, ami elfordult az előző nagyobb trilógiától (Origins, Odyssey, Valhalla), és inkább a legelső epizódot próbálja megidézni a helyszín és a játékmenet tekintetében is. A Mirage egyáltalán nem egy bonyolult játék, könnyen rá lehet érezni az alapvető mechanikákra, mégis van pár olyan hasznos tanács, amivel nem árt tisztában lenni a legelső indítás előtt, ezen ismeretek birtokában ugyanis sokkal egyszerűbb dolga lesz Bagdad jövendőbeli aszaszinjainak.
Alább mi most összeszedtük azt az öt legfontosabb tudnivalót, ami szerintünk mindenképp nélkülözhetetlen ahhoz, hogy ti is könnyedén ki tudjátok maxolni az Assassin's Creed Mirage-t. Próbáltunk úgy válogatni, hogy érintsük a játék összes fontosabb aspektusát.
Zsebesnek áll a világ
A Mirage egyik legalapvetőbb mechanikája a zsebmetszés: ki tudjuk zsebelni azokat a járókelőket, akik erszényt hordanak az övükön. Miután megszabadítottuk őket a batyujuktól, nem csak szépen csillogó pénzérméket kaphatunk, hanem különböző csecsebecséket (ezekről mindjárt bővebben is szó esik), illetve tokeneket.
A játékmenet szempontjából a legfontosabbak ezek a három kategóriába sorolható zsetonok lesznek, így nem árt már a játék legelejétől fogva folyamatosan gyűjtögetni őket (avagy mindenkit kirabolni, aki csak szembejön velünk az utcán), mivel nagy hasznukat fogjuk venni. A zöld tokenekkel például kinyithatjuk a lezárt ládákat, illetve kedvezményt csikarhatunk ki a kereskedőktől - utóbbi érdemes minél gyorsabban megejteni, hogy fixen olcsóbban vásárolhassunk. Van token, amivel zsoldosokat bérelhetünk fel, vagy zenészeket kenyerezhetünk le, hogy csalják magukhoz az őröket. Gyakran a fő küldetések részeként is valamelyik tokennel kell elérni, hogy segítsen nekünk egy civil. Végül pedig ugyancsak az egyik fajta token kell ahhoz, hogy az egyik NPC le tudja szedni rólunk azonnal az összes körözést - tiszta GTA.
Irány a piac!
Némiképp az előző ponthoz kapcsolódik a piac gyakori látogatása, de értéktárgyakat nem csak a járókelők meglopásával szerezhetünk, a városszerte elszórt ládikókban is lapulhatnak jóságok. Ezek az értékek egyébként semmire sem jók, de az árusoknál eladva kisebb vagyont szedhetünk össze belőlük. A pénz már csak azért is fontos lesz, mert gyorsan átválthatjuk a tallérjainkat nyersanyagokra, amik pedig a felszereléseink fejlesztéséhez nélkülözhetetlenek. Hiába találjuk meg mondjuk kedvenc kardunk fejlesztési tervrajzát, ha szűkében vagyunk még a nyersanyagoknak, akkor ne is álmodjunk a fegyver felpimpeléséről.
Szégyen a futás, de hasznos
Nem szabad elfelejteni, hogy a Mirage immár nem egy akció-szerepjáték, nincs benne XP, nem erősödik a szó klasszikus értelmében a karakterünk, így nem is tudjuk felszintezni magunkat az őrökkel szemben. Ezek az őrök pedig még a játék legvégén is pillanatok alatt képesek kivégezni minket, szóval nem igazán érdemes nagyobb harcokba belebonyolódni, inkább a sunnyogás, lapulás, lesből gyilkolás a helyes út.
Persze van olyan helyzet, hogy nem jön össze minden, észrevesznek minket, lebukunk. Ilyenkor a legtöbb esetben a fegyveres konfliktus felvállalása nem sok jóra vezet. Az őrök sokan vannak, erősebbek nálunk, és bár lehet abban bízni, hogy a visszatámadás-alapú, ritmusjátékszerű harcrendszer a mi oldalunkra áll, elég bekapni egy-két csapást, és szegény karakterünk már vérbe fagyva fekszik a bagdadi homokban. Épp ezért jobb, ha inkább felhúzzuk a nyúlcipőt és futásnak eredünk. Az őrök sokáig fognak keresni minket, jobb minél távolabb kerülni tőlük, közben pedig nem árt a falakról leszaggatni a körözési posztereket, vagy a korábban már említett NPC-nél egy tokenért nullázni a körözési szinteket.
A sas most tényleg a legjobb barát
Természetesen az Assassin's Creed Mirage-ból sem maradhatott ki a sasdrón, a madárpajtás már legalább annyira az AC-széria része, mint a toronymászás és a magaslati pontokon történő szinkronizálás. Basim sasmadara, Enkidu valóban egy végtelenül hasznos társ a kalandok során, aki nélkülözhetetlen lesz a legtöbb misszió esetében. A Mirage ugyanis nem rágja a szánkba azt, hogyan kell megoldani az egyes küldetéseket, milyen úton-módon lehet bejutni mondjuk az aktuális célpontunk lakhelyére. Enkidut a magasba engedve azonban könnyedén kifigyelhetjük azokat a lehetőségeket, melyeket kihasználva bejuthatunk a helyszínre - legyen ez akár egy titkos alagút, vagy egy megvesztegethető kereskedő, aki segítőjének álcázva magunkat simán besétálhatunk a főkapun. Egyedül az jelenthet komolyabb gondot, ha valamelyik háztetőn egy mesterlövész tanyázik, ő ugyanis egyből ki tudja iktatni Enkidut. Ha ez megtörténik, akkor gyorsan el kell intézni a delikvenst, aztán újra megreptetni a madarat.
A fúvócsőnek nincs párja
Ahogy haladunk előre a történetben, folyamatosan oldhatjuk fel az újabb extra eszközöket. Először fixen a dobótőröket kapjuk meg, de később már teljesen ránk van bízva a döntés, mi határozhatjuk meg, a fejlődés során milyen sorrendben adják át nekünk a további jóságokat. Nagyon hasznos persze a hang- és füstbomba vagy a csapda is, de mi inkább azt tanácsolnánk, hogy első körben az altató fúvócsövet oldjátok fel. Teljesen hangtalan fegyverről van szó, amivel jó messziről ki lehet iktatni az ellenfeleket, ha pedig elkezdjük fejleszteni is, akkor nem csak elaltatni tudjuk vele a katonákat, hanem akár meg is mérgezhetjük őket, sőt harci őrületet is előidézhetünk, a berserker módba váltó harcosok pedig azonnal rátámadnak saját társaikra - mondanunk sem kell, mennyire egyszerű dolgunk lesz, ha a katonák egymás lekaszabolásával vannak elfoglalva.
Ha még nem láttátok, bátran nézzétek meg az Assassin's Creed Mirage-ról készített videós tesztünket is:
