Ahogyan a szombati beköszönőben HP is írta, relatíve korán kellett kelni, ami főleg azért volt kellemetlen, mert éjjel kettőig forgattuk a GSTV meglepetés jeleneteit (jut eszembe, csütörtökön lesz ám LIVE!). Ezt követően a negyven perces esős sétát annyira kívántam, mint ablakos tót a hanyatt esést. Reggel fél hétkor csörgött az óra (ami alapvetően nincs korán, de három óra alvás kevés kicsit) és a szokásos reggeli procedúrák után elindultam a Millenáris felé. Szerencsére jól lehetett haladni a reggeli forgalomban, az eső is csak éppen szemerkélt, a visszafogott tempó mellé a Face dallamai szivárogtak a rádióból, kezdtem lassan ébredezni. Ez egyébként sem hátrány autóvezetés közben. A rendezvény helyszínén már ott serénykedett mindannyiunk fekete végzete, a munkafelügyelők legcsinosabb képviselője, azaz Judit, valamint a kevésbé dekoratív, de annál barátságosabb Nightwolf és Mocsy. Nem sokkal később befutott Chavalier is, akinek Judit nagyon örült, idézném: "Jaj de jó, hogy jöttél, mert ezekkel itt nem megyek semmire!" Az "ezek" a gyakorlatban Nightwolfot és jómagamat jelentette.
A GameStar stand kezdett lassan alakot ölteni, a háromlábú asztalt is sikerült kicserélnünk normálisra, közben a Hewlett-Packard befutott a négy notebook-kal, amihez viszont áram kellett. Őszinte örömömre azt tapasztaltam, hogy az elosztó dobozban minden csupa víz, így amíg előbányásztam a lukból a 380 és 220 voltos csatlakozókat, kicsit úgy éreztem magam, mint a Szarvasvadászban az orosz rulett résztvevői. Hamar kiderült azonban, hogy aggodalmamnak a fele is elég lett volna, hiszen a számunkra fontos 220-nak nyoma sem volt a kábelekben, de szerencsére egy technikus kinézetű fiatalember gyorsan orvosolta a problémát. De ha az üzlet egyszer beindul, akkor aztán dübörög a gépezet! Nekiláttunk a HP notikra telepíteni a magunkkal hozott játékokat, melyek közül bevállaltam a Batman: Arkham City-t és a The Elder Scrolls V: Skyrim-et. Batman nem makacskodott, de eléggé elhúzta az időt, viszont a Skyrim közben fogytam vagy 4 kilót. A telepítés közel 40 percig tartott, majd nekilátott leszedni a frissítést, végül feltelepítette a DirectX-t, mi pedig vidám mosollyal arcunkon, a Steam kliensben végre rákattinthattunk a "Play Now!" gombra. Kisvártatva jött az üzenet, hogy sajnos jelenleg a Steam nem képes kiszolgálni igényeinket, próbáljuk később. Nem estünk kétségbe, offline üzemmódba váltottunk és a TESV.exe-vel indítottuk a játékot, de a címképernyő helyett a NOD üvöltött ránk, hogy a fájl vírusos, így a biztonság kedvéért annihilálta az egészet. Fél perces bővített mondatban foglaltam össze a véleményem a dologról, melyben olyan szavak is elhangzottak, amiket a kereskedelmi tévében mostanában nem fütyülnek ki, inkább kirakják hozzá a tizenhatos karikát. Kisvártatva azonban felbukkant Miguel a PC Gurutól, és mivel ő már megvívta a maga harcát ugyanezzel a dologgal, így megosztotta a tapasztalatait, ami alapján végül sikerült beüzemelni a Bethesda remekművét.
Az üzleti érdekeken túlmutató kollegialitás ellenére Chavalier nem volt ilyen szerencsés, őt az UBI kliense offolta közel 180 percre, ráadásul két gépen is. Azonban ő az embert próbáló vagyonőri kiképzés miatt annyira kemény, hogy nem fogadott el senkitől semmilyen segítséget, bár a pletykák szerint ezt nem is kínálta fel senki.
Egy ilyen rendezvény legérdekesebb jelenete számomra mindig a kapunyitás, amikor beözönlenek az érdeklődők, és mindenki megpróbálja a lehető legügyesebben pozicionálni magát annak érdekében, hogy oda férhessen a kedvenc játékához. A GameStar standot is nagy erejű, mondhatni összehangolt támadás érte, mert az egyik pillanatban még nem volt senki, a másikban pedig teljesen körbeállták az asztalainkat.
Rengetegen kapták meg a regisztrációért járó Skyrim plakátokat, de a kedvező akció keretein belül elhurcolható figurák is kelendőek voltak, csakúgy, mint a Diablo III plakátok és a Star Wars: The Old Republic pre-order pakkok. Ekkorra már szinte teljes volt a csapat, hiszen ott volt Gyu, Mazur, Sophiaso, HP, Mayer, valamint a tévés különítmény, EndreMan és aDaM személyében.
Elkezdődtek a nagyszínpados bemutatók is, ami előtt egyre nagyobb közönség gyűlt össze. A konferanszié szerepét betöltő BZ ismét hozta zseniális formáját, a rá jellemző hangerővel, lendülettel és szóviccekkel. Lehetett játszani Kinect-es játékokkal, MW3-mal, Battlefield 3-mal, Mortal Kombat is volt, de az autózás szerelmesei is megtalálták a maguk játékát a Need for Speed: The Run személyében. Amit pedig sokan említettek, a hostess, valamint a cosplay-es lányok, akik valóban odatették magukat. Utóbbiak esetében ugyanakkor mindig ott van a bűnös gondolatok rizikófaktora, melynek alapján meg kell hozni a döntést, hogy várunk öt évet, vagy ülünk öt évet. Velük kapcsolatban kell megemlíteni ismét, hogy nem vagyok otthon abban a világban, melyből ők az ötleteket és a motivációt merítik, de az a tény, hogy képesek időt és energiát áldozni a jelmezekre, valamint ezt még színpadon is megmutatják, mindenképpen figyelemre méltó.
Egyedinek, egyéniségnek lenni jó, vállalni magunkat és azt, amit kedvelünk, szemben az egyenbeckham frizurás, tükörben pózolós figurákkal. De ha már a jelmezeknél tartunk, újfent jelen voltak az 501-es légió tagjai, kiegészülve a Lázadókkal. Ezúttal az egész csapat felvonult a színpadra, és volt egy rövid kérdezz-felelek is, melyből megtudhattuk, hogy ha valaki nagyon szeretné, akkor 160 centis magassággal is lehet Darth Vader. Kedves kollégáink is megtartották a nagyszínpados bemutatóikat, így láthattuk aDaM-ot, Mazurt és HP-t, de a nap végén Disorder pajtást is, akit megpróbáltunk EndreMannal a közönség soraiból szabotálni, ám mérhetetlen profizmusa legyőzte szegényes eszköztárunk trükkjeit. Nem úgy BZ-nél, aki nemes egyszerűséggel egy lézerfegyvert szegezett Disorder fejéhez, ami már csak azért is stílusos volt, hiszen nagyszerű hardveres kollégánk az SW:TOR-ról beszélt. Az igazi hősöknek azonban Mocsy és Nightwolf tekinthetőek, akik időről-időre, újra és újra lenyomták a Diablo III előadást a különteremben, majd az egész banzáj legvégén még a nagyszínpadon is. Este 18:30-kor Gyu kisorsolta és átadta a Radeon HD 6870-es videokártyát, de egyesek szerint a nyertest az épületből kilépve megtámadta egy alak, akit a gonosz emberek velem azonosítottak. Őket azonban el kell keserítsem, nem én voltam, ugyanis pont ugyanilyen kártyám van, amit szombat este tettem bele a gépembe, miután haza értem a PlayIT-ről.
A GameStar standon egész nap nagy nyüzsgés volt, több olvasóval is találkoztunk, akikkel nagyon jókat beszélgettünk és nevettünk. Személy szerint kicsit sajnáltam, hogy a GSO-n jelen lévő örök kritikusok közül senki nem volt ott, vagy ha igen, akkor nem akarta megosztani velünk a gondolatait, pedig ez a jobbító szándék kimutatásának legjobb módja lehetett volna. De talán majd máskor. Zárszóul annyit, hogy reméljük, Ti is ugyanolyan jól éreztétek magatokat mint mi, hiszen ez egy olyan alkalom, ami egyfajta ünnepe a magyar játékosoknak. Természetesen hibák és kellemetlenségek mindenütt vannak, de ezek kiküszöbölésének szándéka abszolút mértékben jelen van a szervezőkben, hiszen még javában tartott a rendezvény, amikor már kérdezgettek, hogy mik a visszajelzések, min kellene változtatni, javítani, jobbá tenni. Maradjunk tehát annyiban, hogy találkozzunk jövőre, ugyanitt! Mozgóképes beszámolónkat EndreMan már javában vágja, ne maradjatok le róla.
