Az utóbbi időben féktelenül próbál visszaférkőzni az életünkbe a 90-es évek. Újra menő lett a grunge-ihletésű öltözködés, feltámadozni látszik a nu metál, ami pedig a legérdekesebb az az, hogy visszatérni készül a 90-es évek végének egyik legütősebb akciójátéka, az Outcast.
Ha az Outcast név hallatán ti nem kezdtek azonnal elvadult gólörömök bemutatásába, ne érezzétek magatokat rosszul. A 90-es évek ugyanis sok olyan klasszikus címmel ajándékozott meg minket, amiknek a neve sokkal kitartóbban viselte a brandek korlátozott éllettartamával járó viszontagságokat. Olyan messzeföldön híres címek mellett, mint a Half-Life vagy a Deus Ex, az Outcast még az ütős játékmenet és a technikai teljesítmény mellett is egy kicsit elfelejtődött az idő végtelen tengerében.
Szerencsére nincs minden veszve, mert az eredeti csapat néhány kulcsfigurája tavaly sikeresen megszerezte az Outcast jogait az Ataritól, és már gőzerővel dolgoznak rajta, hogy újra Adelpha világába kalauzoljanak minket egy kellően felturbózott modern köntösben. Viszont ahhoz, hogy egy remake igazán jól sikerüljön, fontos szem előtt tartani azokat a jellemvonásokat, amelyektől az eredeti annyira maradandót tudott alkotni. Na de mik ezek az Outcast esetében? Franck Sauer, a játék kreatív rendezője szerint a látványban és a hangulatban kell keresni a választ:
"A játék megjelenése semmihez sem volt fogható. Ez volt az egyik első 3D játék ami egy nyitott világban játszódott, elhagyva a megszokott lineáris játékmenetet, arról nem is beszélve, hogy szerintem az Outcast története remek, és különösen időtálló."
Mondjuk egy ilyen állításra az ember azonnal rá szokta vágni, hogy ideje levenni a nosztalgia-szemüveget, de a Fresh3D csapata is teljesen tisztában van azzal, hogy azért nem lenne jó ötlet egy az egyben átemelni az elöregedett játékelemeket és archaikus megoldásokat. A régimódi kamerakezelő rendszer, animációk és quest rendszer úgy ahogy vannak, mehetnek a kukába, hogy aztán a srácok a nulláról kezdjék felépíteni őket újra, a modern elvárásokat szem előtt tartva. Ezek a változtatások viszont nem azt jelentik, hogy gyökereiben meg akarnák változtatni a játék központi elemeit, egész egyszerűen azt szeretnék elérni, hogy egy kicsit kevésbé zavarják össze a játékosokat a kacifántos kezelőfelülettel és a többletinformációval.
Annak érdekében, hogy egy kicsit a régi motorosoknak is legyen valami meglepetés a kezdeményezésben, a Fresh3D igen nagy hajlandóságot mutat arra, hogy az eddiginél egy kicsit több időt töltsön az Outcast furcsa, egzotikus világában, és új dolgokat mutasson a misztikus világból.
"Az Outcast univerzuma annyira hatalmas, és mégis annyira keveset mutatott meg magából az első részben, hogy szerintünk hatalmas lehetőség rejlik abban, hogy újabb felfedezhető világokkal és még különlegesebb élőlényekkel bővítsük ki a játékot."
Mielőtt ebből bárki azt szűrné le, hogy a fiúk szeretnének beleugrani kapásból egy folytatásba, azt sajnos el kell keserítenünk, ugyanis egyelőre ilyesmi nem történhet meg. Sauer szerint egy fullos folytatás költségvetése leginkább a 20 millió dollár felé közelítene, ami nem valami valószerű elvárás egy közösségi finanszírozású projekttel szemben. Ha esetleg lenyisszantják azokat a költségeket amiket csak lehet, és megpróbálnak teljes mértékben a modern kor adta disztribúciós lehetőségekre támaszkodni, akkor is 5 millióra becsülhető a végösszeg.
"Úgy gondoltuk, hogy jobb lenne inkább egy reboot, hogy egy kicsit tágítsuk a közönségünket. Létre akarunk hozni egy kiváló minőségű modern játékot a mai generációnak, ami tartja magát annyira az eredeti játékhoz, hogy ne idegenítsük el azokat a rajongóinkat, akik már a kezdetektől fogva velünk vannak."
Az ok, hogy miért ragaszkodnak ilyen makacs módon a kiadóktól független munkához, nagyon egyszerű: nagyon nehéz olyan kiadót találni, aki tényleg törődik a márkanévvel, és korrekt feltételek mellett, becsületesen kezelné a projektet elejétől a végéig. Sauer-ék a GamesCom-on próbálták először áruba bocsájtani az Outcast-et, több-kevesebb sikerrel.
"Nevetséges válaszokat kaptunk, volt köztük a tipikus 'Európai projekt nem lenne eladható Amerikában', meg persze előkerült a 'rendben, de miénk minden jog, minimálbérét dolgoztok, és legyen kész x platformokra holnapra' is. Sajnos a legtöbb kiadó akivel összefutottunk, röhejes volt."
Nyilván az ipar nagyobb figurái között is bőven akadnak olyanok, akik mosolyogva emlékeznek vissza az egykori nagy névre, de Sauer szerint nem lehet egyénekre bízni egy egész projektet. Hiszen mi történik akkor, ha útközben leváltják a menedzsmentet vagy kiderül, hogy a marketinges figura nem tudja, hogy a termékedet hogyan is kéne eladni a lehető legnagyobb közönségnek?
Sauer ezt a bizonytalanságot és ezeket a kellemetlen élményeket hozta fel fő érvekként, amikor úgy döntöttek, hogy a saját kezükbe veszik a dolgokat. A Kickstarter kampánnyal mindent a kezükben tarthatnak, és ha minden jól megy, akkor egy olyan játékot fejleszthetnek, amivel igazán hűek tudnak maradni nem csak az eredeti alkotás emlékéhez, de hozzátok, rajongókhoz is.
Ha esetleg vannak köztetek hűséges fanok, akik szeretnék támogatni az Outcast projektet, akkor a Kickstarter oldalra érdemes ellátogatni.
