Háromévente végzik el a PISA-tesztet, amellyel világszerte felmérik a tanulók tudását, ezzel együtt az oktatás minőségét az egyes országokban. Magyarország esetében már a legutóbbi mérésnél, 2012-ben (a mostani 2015-ben zajlott, de mostanra sikerült összegezni az adatokat) is látható volt a gyengülés, és sajnos a frissen érkezett eredmények sem azt tükrözik, hogy szárnyal az oktatásunk. A felmérést 72 ország körülbelül 540 000 tanulója töltötte ki, itthon 5600 tanuló vett részt benne.
Összesen négy területet vizsgáltak, egyelőre az újonnan bevezetett kollaboratív problémamegoldás eredményei még nincsenek meg, viszont a szövegértésé, a természettudományé és a matematikáé igen. Mindhárom lista végén Mexikó áll, amit Törökország követ, de mi sem vagyunk sokkal jobb pozícióban: az OECD-átlagtól jócskán elmaradunk. A természettudományok tekintetében 494 pont helyett 477 pontot (átlag: 493), szövegértésből 488 helyett 470-et (átlag: 493) értünk el, matekból pedig ugyanúgy 477-et (átlag: 490), mint három évvel ezelőtt. Nálunk többet Szlovákia, Finnország és az Egyesült Arab Emírségek rontottak, közülük a finnek még mindig jóval előttünk, az élmezőnyben állnak.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma oktatási államtitkársága szerint problémát jelenthetett a diákok számára, hogy digitálisan kellett kitölteni a tesztet, néhány feladattípus szokatlanul nehéz volt, illetve szegényebb ország vagyunk, mint a legtöbb előttünk végző, és míg a többi országban a 15 évesek tizedik osztályba járnak, nálunk csak kilencedikbe.
A PISA-teszt azt méri, hogyan tudják a diákok az iskolában megszerzett tudást hasznosítani, és ez az, ami nem megy jól a magyaroknak. Egy másik teszt, a TIMSS azt vizsgálja, az iskolai előírásnak megfelelően tudják-e a tananyagot, lexikális tudást mér, és ezen egyáltalán nem rossz a magyar eredmény.
A felmérésben a diákok családi és anyagi hátteréről is kérdeztek, aminek segítségével megvizsgálható, hogyan kompenzálja az iskola az otthoni körülményeket, illetve milyen hatása van a családi háttérnek arra, hogy valaki mennyire lesz jó tanuló. Magyarországon az látható, hogy itthon ez a faktor nagyon erősen befolyásolja a teljesítményt, és az iskolák nagy része nem tudja kompenzálni ezeket a különbségeket.
Természetesen szakértőinket (a JátékosLét Kutatóközpont pedagógusait) is megkérdezzük majd az eredményekről, addig is érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen módszerekkel lehetne a tanulást modernizálni, többek között erről is beszélgettünk még a tavaszi PlayIT-en, nézzétek meg:
