A Need for Speed sorozat bizonyos értelemben olyan, mint egy királylány. Ül a kritikusokból és játékosokból álló sárkány őrizte toronyban, várva azt a fehér lovon érkező fejlesztőcsapatot, melynek végre sikerül a sárkány minden igényét kielégítenie. Az a fejlesztőcsapat, amelyik nem jár sikerrel, vacsoraként végzi. Így történt ez az EA Black Boxszal és legutóbb a Criterionnal is, de sebaj, van még hősjelölt, aki szívesen ellovagolna a naplementében NFS királylánnyal, miközben a sárkány apró kezeivel tapsol és békésen alszik várában. A javarészt ex-Criterionosok alkotta Ghost Games is szerencsét próbált, és le sem tudná tagadni, hogy kinek a vére csorog ereiben. Hogy az ifjú lovag sikerrel járt-e, megtudhatjátok ezen mese végén.
Sok-sok ló ereje
Vannak azok a versenyjátékok, ahol nem csak megyünk a magunk útján, nem csak haladunk a versenyeken, hogy a végén egy „Gratulálunk, mindent megcsináltál!” feliratot olvasva elégedetten vegyük tudomásul: onnantól ott versenyzünk, ahol akarunk, azzal a járművel, amivel akarunk. A versenyjátékok kedvelőinek egy része épp ezt szereti, ők elvannak a járművek csillogásával, a száguldozással, saját rekordjaik döntögetésével. Ugyanakkor ott a másik tábor, akik szeretik, ha van valami történet, ha egy játék nem csak arról szól, hogy „nézzétek, autók, menjetek velük”.
A Rivals egy kicsit mindkettőnek való. Nincs sztori, de mégis van egy vonal, ami mentén haladni kell. Az elején még nem választhatjuk meg, milyen járműbe ülünk, de bármikor eldönthetjük, az üldöző vagy az üldözött oldalára állunk. Most nem feltétlenül szimplán a versenyek teljesítésén van a hangsúly, hanem listákat kell teljesíteni, és ha az ezen lévő feladatokat kipipáljuk, akkor léphetünk a következő szintre, akkor oldhatjuk fel az újabb autókat és eseményeket.
Minden esetben több lista közül választhatunk, ezek mindegyike a játékosok más-más csoportjait próbálja kielégíteni. Aki magát a versenyzést szereti, választhat a versenyzéshez kapcsolódó feladatokat. Aki inkább a rendőrökkel, vagy rendőrként a versenyzőkkel civakodna, az is kaphat személyre szabott tennivalókat. Ez is közrejátszik abban, hogy a Rivals néha egy szerepjáték érzését kelti: teljesíted a questet, elmész a rejtekhelyre/főhadiszállásra, majd felveszed a jutalmakat speed pointok formájában, amiket fejlesztésekre költhetsz. Erre rásegít az AllDrive funkció, melynek lényege, hogy öt másik játékossal egy világban száguldozhatunk. Az, hogy ki milyen szerepet tölt be, abszolút az egyénen múlik. Lehet mindenki zsaru, mindenki versenyző, vagy a csapat egyik fele menekül, a másik pedig üldöz. A világban természetesen mindenképp találkozni a gép által irányított sofőrökkel, tehát ha mindenki az egyik oldalra áll, a másik oldal sem marad képviselő nélkül.
Az menekülő és üldöző lovagokrul
A törvényszegők és törvényt betartatók oldala több ponton különbözik. Legtöbben valószínűleg versenyzőként próbálják majd ki magukat, ami kevesebb korlátozással jár. Az autók így teljes mértékben testreszabhatóak lesznek, külsőre és belsőre egyaránt, ugyanakkor viszont az ellenfeleket megbénító vagy minket előnyhöz juttató extrák száma is alacsonyabb. A rendőrök autói viszont háromféle kivitelben érkeznek, és nem lehet finomhangolni őket. Ez nem feltétlenül baj, mivel szituációtól függően minden esetre választhatunk megfelelő járművet. A kütyük a rendőröknél izgalmasabbak: behívhatunk helikoptert, kilökhetünk szöges útakadályt, vagy elektromos impulzussal megzavarhatjuk az ellenfeleket.
A Rivals tehát erről szól: a rendőrök és versenyzők állandó párbajozásáról. Ennek megfelelően a játszható események is csak mérsékelten változatosak. Van hagyományos verseny, időmérő, olyan verseny, melynek során már a kezdetektől üldöznek a rendőrök (ennek stílusosan Hot Pursuit a neve), illetve az Interceptor, melynek során a versenyzőknek egy bizonyos időn belül kell megszöknie az üldőzők elől. Ha versenyautónkkal céltalanul kocsikázunk, de belefutunk egy másik versenyzőbe, amennyiben elfogadja a felkérést, pillanatok alatt indíthatunk egy párbajt. Rendőrbőrben hasonló a helyzet: ha belemegyünk egy törvénysértőbe, indulhat a hajsza. Utóbbival a legkönnyebb Speed pointhoz jutni, a többi viszont lényegesen izgalmasabb. Emellett vannak traffipaxok, sebességzónák és ugratók, hogy a szabad perceket is kitölthessék azok, akiknek nincs kedve komolyan rivalizálni.
A sárkány sérült, de a királylány még nincs meg
Érdemes leszögezni, hogy a Need for Speed: Rivals a Ghost Games első játéka, akárhogyis adták hozzá tudásukat a Criterionos veteránok. Azon két játék legkedveltebb funkcióit gyúrták egybe, amiknek fejlesztéséből ők is kivették a részüket, hozzáadva néhány elengedhetetlen újítást, mint a tágasabb, változatosabb területek. Van mibe belekötni, ez kétségtelen: törésmodell, mint olyan. gyakorlatilag még mindig nem létezik, a 30 fps-es korlát a PC-seket ijeszti el, a kormány támogatásának hiánya pedig némileg érthetetlen. A Rivals ettől nem lesz rossz játék: autóversenynek remek, multiplayer autóversenynek kiváló, de az, hogy csak öt barátunkkal találkozhatunk egy világban, érthető, miért ingerel sokakat a szájuk oldalra húzására. Aki porrá játszotta a Most Wantedet és a Hot Pursuitot, talán nem talál benne annyi örömöt, mint az, akinek új az egész - de ha a franchise a Ghost Gamesnél marad, ők pedig mernek újítani, akkor a következő NFS már jó eséllyel a 90-et közelíti. Nem kell sok, hogy legyőzzük a sárkányt.
Megjegyzés: a játék PC-s, Xbox 360-as és Xbox One-os változatát egyaránt kipróbáltuk, tapasztalatainkról bővebben a 2013/12-es GameStar magazinban olvashattok.
