”Minden, amit mond, felhasználható Ön ellen” – ismerős lehet ez a mondat krimikből, ám lassacskán az internetes változata is igaz: „Minden, amit teszel, felhasználható ellened”. Kábé óvodásnak kell lenni ahhoz, hogy gyanútlanul internetezgessünk, és ne is sejtsük, hogy a böngésző minden lépésünket eltárolja. Aztán már csak alkalom kérdése, mikor találja meg kedvenc kisöcsénk az alulöltözött hölgyemények képeivel telepöttyözött weboldal linkét, amit „véletlenül” sikerült megnyitnunk, de persze a számítástechnika tanár is könnyedén rájöhet, hogy a monitor mögé bújva épp a GameStar Online fórumán kalózkodtunk ahelyett, hogy a tananyag által előírt oldalt bújtuk volna.
Titokban Netezők Társasága
Persze, mióta léteznek böngészők, mindig volt az ilyesmire valamilyen megoldás, ám a legtöbbször körülményes és lassú. Például meg kellett nyitnunk a böngészés előzményeit tartalmazó ablakot és minden esetben manuálisan törölnünk az eltitkolandó oldalak linkjeit. Ezt egyrészt macerás minden esetben egyenként eljátszani, másrészt gyanús is lehet a számtech oktatónak, amikor hozzád közeledve hirtelen vad egérnyomkodásba kezdesz, hogy végezz a törléssel, mire az asztalodhoz ér.
Az Internet Explorer 8 automatizálta a nyomtalan böngészést – csupán egyszer kell beállítanod alkalmanként, és utána bármit csinálsz, titokban marad. Ez az úgynevezett InPrivate-böngészés segítségével valósítható meg – ilyenkor egy új ablak nyílik meg, amelyben ugyanúgy böngészhetsz, mint eddig, viszont azon oldalak linkjei, amiket ebben az ablakban nyitsz meg, a böngészés végén már visszakereshetetlenek lesznek mások számára.
A titkos böngészést egyszerűen kapcsolhatjuk be, csupán a Biztonság (angol böngészőkben Safety) menüpontra kell kattintanunk, és kiválasztanunk az InPrivate Browsing sort. Akár billentyűkkel is megoldhatjuk ugyanezt, ha úgy gyorsabb, méghozzá a Shift, Ctrl és a P gombok egyidejű lenyomásával. Az új ablakban a weboldalak címének bevitelére szolgáló sor elején máris látható a feltűnő InPrivate megjegyzés, jelezve, hogy aktiváltuk a „nyomtörlő” üzemmódot. Ha látjuk a tanárt (vagy Öcsit) közeledni, csak egy mozdulattal be kell zárnunk ezt az ablakot, és a böngészésünk nyomai máris eltűntek a kíváncsi tekintetek elől.
A Nagy Tesó is figyel
Persze nem csak kíváncsi kisöcsénkre kell figyelnünk, hanem a Nagy Testvérre is, magára az internetre, pontosabban azokra a tartalomszolgáltatókra, akik szintén égnek a vágytól, hogy megtudják, mi érdekel minket a világhálón.
Na de mégis ki figyelné „odakintről”, mit csinálok? Például azok a hirdetők, akik regisztrálják egy keresőoldalon, milyen keresőszavakat pötyögsz be – az oldal következő meglátogatásakor pedig már kapod is a kéretlen, ám célzott reklámot – „látjuk, hogy erre kerestél a múltkor is, most akkor vegyél tőlünk ilyet olcsón”! Az információgyűjtők ráadásul trükkösek, és olyan weboldalakban is elrejtenek mindenféle gyűjtőkódokat, ahol nem is számítanál rájuk. A legtöbbet észre sem veszed, néha csupán egyszer egy pixeles apró mérőképecskéről van szó, vagy valamilyen rejtett kódról. Az infógyűjtők ráadásul sokszor nem is az adott weboldal gazdái, hanem olyan szolgáltatók, akik több weboldalba épülnek be egyszerre.
Erre is megoldást ad egy másik InPrivate szolgáltatás, név szerint az InPrivate-szűrés. Ez hasonló elven működik, mint az „élő kutatók” ellen használható módszer, csak most az internetes kíváncsiságot segít mérsékelni. Hasonlóan a Biztonság menüpont alatt kapcsolhatod be és konfigurálhatod. Működhet akár teljesen automatikusan is, de manuálisan is pimpelgethetjük, milyen oldalakon tiltsa le a böngészési információink továbbküldését.
No, most tehát mindenkitől biztonságban vagyunk – folytathatjuk a GameStar Online olvasgatását, nem kell félnünk többé attól, ki tudja meg!