Teljes sebességre kapcsol az Intel a tavalyi evolúciós unalom után, és minden platformját lecseréli. 2014-ben alig kaptunk valami újdonságot – leszámítva a Haswell-E HEDT platformot –, ezzel szemben 2015 a teljes megújulás éve lesz, legyen szó akár tabletekről, hibridekről, notebookokról vagy asztali gépekről. Legalábbis az Intel ezt hirdeti mindenhol. Ha mobilról van szó, rögtön mindenkinek az ARM jut eszébe, márpedig ezen az Intel változtatni akar. Igaz ugyan, hogy elhúzott mellette a mobiltelefonok és tabletek forradalma, viszont most minden erejével azon van, hogy utolérje a konkurenseket, és utána mindet a földbe döngölje. Nehéz feladat, de ha valakinek, hát az Intelnek megvan az ereje ehhez, éppen ezért az új Atom chipekről sokat fogunk hallani a következő években.
A mobil-PC-k új generációjától, a hibrid, kettő az egyben gépektől is sokat vár az Intel, ezért e területen is új alapokat vet be, ahogy a notebookok és asztali gépek piacán szintén épp itt volt az ideje a cserének. Készüljünk hát fel a temérdek új processzorra és platformra, melyekhez új elnevezések, jelölések tartoznak. Ezen a káoszon már önmagában sem könnyű átlátni, a helyzetet azonban tovább bonyolítja a rengeteg, előző generációkból itt maradt modell. Az ígéretek szerint az Intelnek erre is lesz idén megoldása, méghozzá látványos és drasztikus. Szokatlanul agresszív hozzáállás, nagy szavak, ígéretek – mi pedig csak reménykedni tudunk, hogy igazak is.
14 nm minden szinten
Ne kerteljünk: az Intel megcsúszott a tik-tak stratégiával, méghozzá nem most és nem is egy éve, hanem már jó pár generációváltással ezelőtt; de még mindig tartja a kétlépcsős fejlesztést, vagyis az egyik ütem gyártástechnológia, a másik ütem mikroarchitektúra. De hová is siessen, vezető szerepét nem veszítette el, az AMD csak az alsó-középkategóriában képes érdemlegesen megszorongatni az Intelt. Az idei évet az Intel a gyártástechnológia frissítésével kezdte, vagyis a korábbi Haswell és egyéb mikroarchitektúrákat kapjuk meg 22 helyett 14 nm-en. Aki azonban azt gondolja, hogy mindössze ennyi az ötödik generációs Broadwellnél, a Cherry Trailnél és a Core M-nél az újdonság és a hírérték, az kellemesen fog csalódni, mert azért a mérnökök itt-ott megigazították az architektúrákat és a platformokat is, hogy minden egy kicsit még jobb legyen. Sőt, van olyan modul, amivel látványos előrelépést értek el.
Cherry Trail: atom a köbön
Kezdetben az olcsó és gyenge netbookokhoz készült az Atom, ám azóta rengeteg minden megváltozott, ahogy a széria processzorait is más területre pozicionálta át az Intel. A Bay Trail SoC-kal tavaly nagyon fontos áttörést ért el a cég: kulcsfontosságú készülékgyártókat sikerült elhappolnia az ARM-től, és sok Android tablet már Intel alapokat kapott. Nemrég teszteltünk is néhány ilyen táblagépet, és bizony volt olyan, Intel Moorefield-alapú modell, amely még a nyolcmagos Exynos Samsung tablettel is felvette a harcot.
Tavasszal az Intel Cherry Trail váltja a tabletekben és okostelefonokban elődjét. Az új ultramobil SoC természetesen már 14 nm-es gyártástechnológiával készül, és nagyjából mindent frissítenek benne. A Bay Trailt sok kritika érte, mivel az integrált, Intel HD Graphics grafikus vezérlő nem volt túl acélos, ezért ezt a modult alaposan átalakította az Intel. A specifikációkat nézve a gyorsulás mellbevágó lesz, ugyanis az eddigi négy darab grafikus végrehajtóegység helyett immáron 16 darab lesz a Cherry Trail chipekben. Emellett persze a többi szabvány és vezérlő is megújul, és a fejlett gyártástechnológiának köszönhetően az üzemidő szitnén jelentősen javul. Nagyon jó hír, hogy az Intel ezúttal már nem „álcázza” olcsó Celeronnak és Pentiumnak a Cherry Trail Atom processzorokat, ezek teljes értékű Broadwell központi egységek lesznek.
Core M: új kategória hajnala
Érdekes időzítés, de a Core M már valamivel a Broadwell processzorok előtt megérkezett a boltok polcaira. Ez a teljesen új kategória az Atom/Celeron/Pentium fölé ékelődik be, kifejezetten az ultravékony és hibrid gépek világát erősítve, ahol a rendkívül alacsony fogyasztás mellett a tableteknél nagyobb számítási teljesítményre van szükség. A Core M igazából egy Broadwell-Y processzor, vagyis Haswell magok és teljes értékű HD Graphics vezérlő található benne dupla csatornás DDR3L vezérlővel. Az iGPU Intel HD Graphics 5300-as típusjelzést kapott, megtalálunk benne minden eddig bemutatott technológiát, kezel egyszerre akár három monitort is, azonban az órajelek nem kimondottan magasak.
A TDP ezúttal 4,5 watt, ami bámulatosan jó egy teljes értékű, dupla magos központi egységtől. A Core M fontos tulajdonsága még, hogy passzív hűtéssel is beéri, amely ideális a vékony, kettő az egyben gépeknél.
Broadwell: evolúcióexpressz
Az Intel Haswell mikroarchitektúrája jól sikerült, ráadásul tavaly kapott egy frissítést, és új chipkészletet is, de mindezt beárnyékolták a 14 nm-es gyártásról érkező aggasztó hírek. Szerencsére sikerült felfuttatni a gyártás hatékonyságát, és a Core M-mel beköszöntött a 14 nm-es CPU-k világa, azonban a legtöbben a teljes értékű Broadwell processzorra vártak. A Broadwell a vérbeli notebookok és egyéb, mobil, illetve miniatűr eszközök új processzora nagy számítási kapacitással. Mindehhez az Intel azt ígéri, hogy eddig soha nem látott tempóban fogja letarolni a piacot az új processzorszéria, minden elődöt pillanatok alatt a feledés homályába taszítva. Ezt az éles váltást nem lehet néhány CPU-modellel megoldani, mindenkihez szólni kell. Ez nem lesz gond, ugyanis már induláskor 17 új processzor közül lehet választani, és ez még csak az egyik alkategória. Az ötödik generációs Broadwell a 15–28 wattos „U” jelzésű, alacsony fogyasztású szériával nyitott január elején. Ezek közül tíz modell 15 wattos, és Intel HD Graphics videovezérlő dolgozik bennük; négy csúcsmodell 28 wattos, Iris grafikával; három modell pedig Celeron és Pentium, ugyancsak 15 wattos TDP-vel. A nagyobb fogyasztású, de sokkal erősebb, sokmagos „M” szériára, valamint az asztali modellekre még várnunk kell egy-két hónapot.
Több tranzisztor, kisebb CPU
A 14 nm-es gyártástechnológia csak az egyik fontos újdonsága a most megjelent, ötödik generációs processzoroknak. A kisebb csíkszélesség előnye a méretcsökkenés mellett az alacsonyabb fogyasztás és hőtermelés, ezekből pedig egyenesen következik a hosszabb akkus üzemidő. Az előző, negyedik generációhoz hasonlítva egy processzorlapkára kb. 35 százalékkal több tranzisztort zsúfolnak (összesen 1,3 milliárdot), miközben a lapkaméret 37 százalékkal csökken, kb. 82 mm2-re. A nagyobb, 133 mm2-es, 1,9 milliárd tranzisztoros, Iris grafikás CPU-lapkán már-már eltörpül a két processzormag, a grafikus modul a chip több mint 50 százalékát elfoglalja.
Az új CPU-knál a magokba is belenyúltak egy kicsit, de ez inkább csak igazítás, finomhangolás volt, különösebb változásokra ne számítsunk. A legfontosabb újdonság mikroarchitekturális szinten mégsem a klasszikus Core rész, vagyis a magok, hanem a videovezérlő. Itt átlagosan 22 százalékos gyorsulást fogunk tapasztalni az új generációval, és egyre több modellben lesz elérhető a prémium Iris Graphics modul, amely sokkal jobb 3D-teljesítményre képes, mint bármelyik eddigi Intel HD iGPU.
Az apró változtatásoknak és a felhúzott órajeleknek hála elődjéhez képest az új CPU 22 százalékkal gyorsabb 3D-teljesítményre, 50 százalékkal gyorsabb videokódolásra és általánosan is 4 százalékkal jobb teljesítményre képes, miközben másfél órával nő az akkus üzemidő. A gyorsulás – noha nem tűnik kiemelkedő előrelépésnek – fontos, és a valós használat során is érezhető lesz.
