Eleinte talán elmebeteg ötletnek tűnhet Jane Austen klasszikusát, a Büszkeség és balítéletet zombikkal keverni, azonban az amerikai nép vevő volt rá, hiszen mikor 2009-ben Seth Grahame-Smith tollából megjelent a Büszkeség és balítélet és zombik című könyv, rövid időn belül best-seller lett. Most itt a játékváltozat, de ha ez még nem lenne elég, jövőre film is készül belőle, Natalie Portman főszereplésével.
Szép vágás, Elizabeth kisasszony
Oldalra scrollozós játékokból sosem volt hiány az Apple készülékein, ám igazán ötletes produktumból már kevesebb van. A Pride and Prejudice and Zombies szerencsére az ötletes darabok közé tartozik, hiszen egy gomb püfölése helyett különböző kombók és különleges mozdulatok kivitelezésére is esélyünk adódik. Főhősnőnk elég képzett a harcművészetek terén, ahogy testvérei is, ám velük csak egyszer találkozunk. A mestere bíztatására szembeszáll a támadó zombikkal, és egy szamurájkard segítségével kaszabolja őket minél apróbb darabokra. Ez tehát a mi dolgunk, melyet többféleképpen kivitelezhetünk. Az irányítás nem bonyolult, a bal alsó sarokban lévő karral mozoghatunk, a jobb alsó sarokban pedig a támadásokat hajthatjuk végre. A legegyszerűbb támadás az, ha csak hozzáérünk a képernyőhöz, ekkor Elizabeth suhint egyet kardjával. Ezt ismételgetve gyorsan csaphatunk le az ellenfelekre. Emellett ha a képernyőn nyolc irányba húzzuk az ujjunkat, nyolc különböző, igen erős támadást érhetünk el. Ezeket kombinálhatjuk is a hatékonyabb sebzés érdekében, és érdemes is lesz.
A játék maga 12 fejezetből áll, ezek mindegyike különbözik egy kicsit a másiktól. Nem csak a terület változik, de újabb és újabb ellenfelekkel találjuk magunkat szembe. Egy idő után már nem csak agyatlan zombik serege támad ránk, hanem félhalott állatok is, de tőlük valamivel okosabb ninjákkal is találkozhatunk, sőt az utolsó pályán egy úri hölgyet kell jobb belátásra bírni. Az ellenfelek elég szívósak, és képesek nagy sebességgel leszívni életerőnket, ám a pályán található objektumok szétverésével, valamint néhány ellenfél jóvoltából egy tál babgulyáshoz, vagy épp egy kiló kenyérhez juthatunk, melyek újult energiával töltenek fel. A zombikból és tárgyakból ezen kívül pénz is esik, mellyel a „teaidőben” (minden pálya után) fejleszthetjük képességeinket, vagy növelhetjük életerő-csíkunkat. A grafika szépen meg van rajzolva, könyvillusztráció érzését kelti. A játék egy darabig érdekes, és a készítők tényleg megpróbálták változatossá tenni a pályákat, azonban valahogy az ötödik pálya környékén már unalmassá válik a „menj előre-kaszabolj-menj előre-kaszabolj” séma. Másik negatívum, hogy a pályák 5-10 percesek, azonban akárhol is halunk meg, az egészet elölről kell kezdeni, és ez meglehetősen frusztráló. Mindenesetre a játék maga nem lett rossz, de ha mondjuk valamivel fel tudnák turbózni, talán még jobban tetszene nekünk.
