Ugyan elég sok kritika érte a Need for Speed sorozat ezen részét minden konzolon, amelyre kiadták, az Electronic Arts úgy döntött, az iPhone-t sem hagyja ki a platformok listájáról. Ennek a döntésnek köszönhetően megszületett a kézikonzol eddigi egyik legjobb autós játéka, mely olyan élményt nyújt, amit már sokan próbáltak, ám eddig nem nagyon akart nekik összejönni.
Tri-City visszavár
A játék történetén nem változtattak, olyannyira, hogy az élőszereplős átvezető videókat is változatlan formában tekinthetjük meg a pályák előtt vagy után. Ami merőben más, az a pályák felépítése, ugyanis ahelyett, hogy szabadon barangolhatnánk a városban, előre megadott pályákon kell mennünk, de ez nem is baj, mert ez nem rontja az élvezeti értéket, sőt. Három nagy részre bonthatjuk Tri-City-t: Az első Sunset Hills, itt kezdődik minden, a második Port Crescent, és végül Palm Harborban kell leszámolni ellenfeleinkkel. Minden városrészben nyolc verseny található, ezek között van sima körverseny, rendőrkiiktatás, menekülés, sprint, lehagyás, kiesős körverseny, rombolás és leszámolás is. A leszámolások során a játék többi verziójában is látott ellenfeleket (G-mac, Chase, Hector, Zac) kell kiiktatnunk, amit lassú kocsival esélytelen lesz megcsinálni, akárhogy is toljuk neki a nitrót. Driftelni lehet, azonban annak ellenére, hogy extra pénz jár érte, nem érdemes, mert lelassul az autónk, és az ellenfél máris előttünk jár. Miután befejeztük a fő történetszálat, a menüben új opció jelenik meg, melyben öt, kimondottan a driftelésre kihegyezett pálya található, melyeken 8,000 pontot kell gyűjtenünk az autó csúsztatásával. A pontok mennyisége függ attól, hogy mennyire van kifordulva a kocsi, milyen gyorsan megyünk, milyen közel vagyunk a pálya széléhez, illetve milyen régóta driftelünk. Vigyázni kell, ha az autó teljesen kifordul, az addig abban a kombóban elért pont elveszik.
Tudom, hogy lesznek olyanok, akik lehurrognak, de a játék grafikája gyönyörű az iPhone-hoz képest, még a tükröződések is látszanak az aszfalton. Az autók ugyan nem törnek, de ez egy árkád autóversenynél nem is fontos. Ami a játékban a legszórakoztatóbb, az az irányítás, ugyanis a mozgásérzékelőt használva kell kanyarodnunk, gombokra nincs szükség. A kamera arányosan fordul a készülékkel, így míg a kép folyamatosan vízszintesben marad, az iPhone-t forgathatjuk, mintha egy kormány lenne. Ha kicsit erősebben fordítjuk el egyik irányba, akkor driftelni kezd az autó, és ellenkormányzással kell irányban tartani, nehogy túlforduljon. A gáz automatikusan működik, nitrózni pedig úgy tudunk, ha az ujjunkat a képernyőn lentről felfelé toljuk. Ha fentről lefelé végezzük el ezt a mozgást, akkor időlassítás lép életbe. A képernyőt bárhol megérintve fékezhetünk, ha két ujjunkat lefelé húzzuk, előjön a menü.
Mi jöhet még?
Az irányítás hamar megszokható, és innentől már semmi nem állhat utunkba, hogy leküzdjük az akadályokat, melyet egyes versenyek jelentenek. Ha a pálya széléhez érünk, drasztikusan vesztünk sebességünkből, és ez nem túl jó, már csak győzelem szempontjából sem. A játékban egyébként autók széles választéka áll rendelkezésünkre a gyengébbtől a legyőzhetetlenig, melyek mindegyike tuningolható. A teljesítménynél a maximális sebességet, a gyorsulást, a kezelhetőséget és a nitrót állíthatjuk négy fokozatban, de az autó külsejét is változtathatjuk. Minden járműhöz egy Body Kit tartozik, de a festést, spoilert, rugózást, matricázást és a felnit többféleképpen állíthatjuk ízlésünk szerint. Vannak olyan autók, melyek csak bizonyos mennyiségű Style Point elérése után válnak elérhetővé. Aki izgalmas új élményre vágyik az autós játékok terén, annak kötelező választás a Need for Speed Undercover, de akit eddig még nem vonzott az ilyesmi, az is próbálja ki.
