„A Microsoft nagyon fontosnak tekinti a privát szféra megőrzését” – jelentette ki a Microsoft Games Studios alelnöke, Phil Harrison legutóbbi interjújában. Állítása szerint „…egyáltalán nem használjuk a Kinectet mások megfigyelésére. A konzolt bekapcsoló parancsot rögzítjük, de semmilyen olyan adatot nem szállítunk át, ami magánjellegű információ lenne, kivéve, ha a felhasználó ezt közvetlenül kéri”.
Erre a közleményre azután került sor, hogy az új Xbox One konzol bejelentése után rengetegen bombázták a Microsoftot azzal vádolva, hogy az új, kötelezően a konzolhoz társított Kinect 2 túl sok mindent rögzít. A kritikusok itt felsorolták a mindig bekapcsolt állapotot, az egyes emberek elkülönítését, vagy a fejlett érzékelő rendszert, mely akár a szívverésedet is nyomon tudja követni. Ezek a funkciók sokaknál kiverték a biztosítékot, van aki már George Orwell 1984-ét emlegeti fel.
„Minden újítás azt célozza meg, hogy sokkal kényelmesebb legyen a felhasználónak.” – folytatta. „Az, hogy a játék közben zökkenőmentesen lehet használni a Skype-ot egy olyan utat nyit meg a játékok előtt, ami sokkal könnyebbé teszi a szocializációt, és kommunikációt, mint bármikor korábban.”
A helyzet Európában ennél még keményebb is lehet. A német adatvédelmi biztos éles kritikát fogalmazott meg a folyamatosan figyelő Kinect, valamint a Microsoft adatkezelési eljárásával kapcsolatos bizonytalanságok miatt. Peter Schaar a SPIEGEL magazinnak nyilatkozva kifejtette, hogy nem csak az ad okot aggodalomra, hogy a redmondi vállalat olyan személyesnek mondható adatokra tesz szert, mint például a játékosok reakciójának sebessége, tanulási képessége, valamint érzelmi állapotok, hanem semmiféle garancia nincs arra, hogy ezeket kellő biztonsággal kezeli majd külső szerverein és nem adja tovább harmadik félnek. Arra pedig végképp nincs semmiféle ráhatása a felhasználóknak, hogy az adatok valaha is törlésre kerülnek-e.
Bármi is valósul meg végül a számtalan negatív töltetű pletykából, kétségtelen tény, hogy ideát nehezebb dolga lesz a Microsoftnak, mint hazai pályán. Az uniós jogrendszer nem feltétlenül teszi lehetővé a felhasználóbarátnak aligha nevezhető korlátozások (pl.: használt játékok adás-vétele) alkalmazását, s akkor a korábban tárgyalt adatkezelési aggályokat még nem is említettük.