Hirdetés

Venom kritika - Pókember nélkül is működik

|

A Sony saját, Venomra épülő filmes univerzumának első mozija ugyan nem váltja meg a világot, de azért szórakoztató, ráadásul cseppet sem válik gyermeteggé.

Hirdetés

Már a premier előtt gyülekezni kezdtek a sötét fellegek a Sony Venom mozija felett. Elég nagy balhé lett abból, hogy a film nem R-besorolást kapott, holott igazából az Eddie Brock-féle Venom sosem volt egy brutális pszichopata, főleg nem azt követően, hogy izgalmas Pókember-ellenségből antihőssé avanzsált. A Brock-féle Venom nem keverendő össze a szimbióta leszármazottjával, Vérontóval, sem pedig azzal a Venommal, aki már Mac Gargannal, a Skorpióval egyesült. Mindkét esetben teljesen elmebeteg gazdatestekről van szó, az előbbi ráadásul még sorozatgyilkos is. Ugyanakkor velük sem jelent meg Marvel MAX képregény - a kiadó ebbe a brandbe sorolja a kizárólag 18 éven felülieknek szóló kiadványokat. Még a helyenként tényleg durvának mondható Deadpool vs. Carnage minisorozat is csak a 15+-os kategóriába esett; a szuperhősös műfaj ritkán lépi át ezt a határt. 

Hirdetés

Vannak esetek persze, mikor megteszi. Rozsomák és Deadpool főszereplésével akadnak MAX képregények, nem is csoda, hogy ezeknél a karaktereknél a mozis verzió is belecsapott végül az R-besorolásba, annak minden előnyével és (főleg a remélhető bevételt érintő) hátrányával együtt. Más azonban a korhatárbesorolás az Egyesült Államokban és hazánkban. Éppen ezért történhetett meg az, hogy a Deadpool és a Venom is 16-os karikát kapott itthon, kint pedig az első R-besorolásba esett, az utóbbi viszont csak PG-13-at kapott. Az R-besorolásnak egyébként a következők a feltételei: 

Különösen kegyetlen, realisztikus és explicit erőszak, szexuális erőszak, realisztikusan bemutatott szexjelenet, droghasználat, teljes meztelenség vagy korlátlan mennyiségben használt durva káromkodás.

Ezek közül szerintem egyikre sincs szüksége a karakternek, a képregényekben sem volt, és a Sony úgy döntött, a filmben sem lesz. Van viszont egy másik nagyon fontos aspektusa Venomnak, amit vétek lett volna kihagyni: a karakteréhez a brutalitás mellett a humor is hozzátartozik. Elég csak arra gondolni, mikor a füzetekben rájön, a szimbióta életben tartásához nem feltétlenül kell embereket vacsoráznia, mivel a csokoládéban is megvan az az anyag, amire a lénynek szüksége van. Nos, ezt szerencsére sikerült nagyon ügyesen átültetni a filmbe, a közönség pontosan akkor nevetett, mikor azt az alkotók szerették volna, nem voltak kínos pillanatok, mint például nemrég a Predatorban. Szaladjunk persze azért át gyorsan az alapkoncepción, hogy világos legyen, miből építkezett a Sony.

Eddie Brock San Franciscóba költözött és egészen addig vígan élt menyasszonyával, míg össze nem akasztotta a bajszát az Élet Alapítvánnyal és annak kegyetlen vezetőjével, Carlton Drake-kel, akit nagyjából úgy kell elképzelni, mint egy gonosz, pökhendi Elon Muskot, aki nem csak szívjóságból épít rakétákat, hanem ennél sokkal sötétebb célok vezetik. Sikerül is a Földre hoznia pár idegen lényt, akikről mi persze már azonnal tudjuk, hogy mi fán teremnek. Közben Brock karrierje és párkapcsolata is villámgyorsan darabjaira hullik, ebben az élethelyzetben akad végül össze a teljesen lecsúszott oknyomozó riporter és a Venom szimbióta. Nagyon jó döntés volt, hogy a film szépen lassan, komótosan építkezik, nem sajnálja az időt sem Eddie Brock megismertetésére, sem pedig a gazdatest és a szimbióta döcögősen induló kapcsolatának bemutatására. Ez a viszonylag hosszabb felvezetés viszont egyszer sem lesz vontatott vagy unalmas.

Egyértelműen Tom Hardy alakítása a legjobb a filmben, látszik, hogy élvezte a szerepet. Remek ötlet, hogy itt nem egy kemény fickóról van szó, hanem egy igazából esetlen, jelenleg élete nagy mélypontját megélő flótásról, aki az egyesülés után leginkább csak túlélni, illetve menekülni szeretne. Ez életszerűbbé teszi ezt az egész faramuci szituációt, mikor az ember kezéből fekete csápok csapnak ki és hirtelen emberi agyakat és májakat akar elfogyasztani a reggeli zabpehely helyett. Valljuk be, ezt a helyzetet azért a legtöbben nem fogadnánk széles vigyorral az arcunkon. Michelle Williams alakítja Eddie Brock ex-menyasszonyát, és az egykori szerelmesek közös jelenteivel sem volt komoly gond, Williamsnek akadt pár kifejezetten szórakoztató pillanata. Riz Ahmed viszont már nem tudott ennyit beletenni Carlton Drake szerepébe, de ez leginkább a forgatókönyv hibája, klasszikus egydimenziós gonosznak írták meg a karakterét, a mélységnek itt nyomát sem volt érdemes keresni. 

Nagy kár, hogy a meglepően jó kezdés után a film második fele kezd ellaposodni, megkapjuk a kötelező szuperhősbunyót, illetve pár fura és akár karakteridegennek is mondható döntés után jutunk el a végkifejletig. Ezek nem olyan szintű göröngyök, amik teljesen tönkrevágják a filmélményt, mindössze visszalökik a Venomot a közepesen jó kategóriába, amit megnézve ugyan nem fogunk mérgelődni, amiért kiadtunk rá pénzt, de lehet, hogy DVD-n vagy Blu-ray-en már nem vesszük meg a megjelenést követő első adandó alkalommal. Viszont nem veszi el a kedvünket egy esetleges folytatástól sem, ez pedig nagyon fontos. A Sonynál jelenleg nagyjából 900 Pókemberhez, illetve Venomhoz kapcsolódó képregényes karakter filmes joga lapul, így adja magát, hogy egy teljes univerzumot felhúzzanak a szimbióta köré. Nem biztos azonban, hogy ez működni fog. Én személy szerint szórakoztam a filmen eléggé ahhoz, hogy beüljek egy esetleges Venom 2-re, de nem biztos, hogy a sokadik tucatkarakter filmjét is szívesen megnézném hasonló színvonalon, pedig elvileg vannak bőven filmtervek a csőben a Sonynál. 

Venom önmagában is egy izgalmas és összetett karakter, akinek érthető okokból a filmben sokat változott az eredete és a személyisége is, humorát és brutalitását viszont megtartotta. Az pedig szerintem hatalmas fegyvertény, hogy egy pillanatig sem éreztem a vetítés alatt Pókember hiányát, gond nélkül megállta a helyét Venom a hálószövő nélkül is. Ahogy már említettem, cseppet sem kell félni a PG13-as besorolástól (egyébként ugyanebbe a kategóriába sorolódott a Nolan-féle Batman trilógia is, és ott sem finomkodtak), lesznek itt nyílt törések és egészben elnyelt emberi fejek, csak épp nem a tocsogó vér árasztja el a látképet. Érdemes bent maradni a stáblista utáni jelenetekre is, ezekből az első az esetleges folytatást vezeti fel egy olyan karakter megvillantásával, akit minden képregényrajongó azonnal fel fog ismerni. 

A Puliwood kritikáját ide kattintva éritek el, olvassátok el azt is, ha kíváncsiak vagytok egy másik véleményre. Készítettünk a filmről egy videós kibeszélőt is, ezt ide bökve találjátok meg. 

Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd az értesítéseket, cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)