Szépen lassan szivárognak a hivatalos Star Wars: Skywalker kora regény oldalai, ami nem is csoda, hiszen a Chicago Comic & Entertainment Expón már kapható volt Rae Carson könyve. Pár napja mi is beszámoltunk arról, hogy ebből a kötetből derül ki például az is, hogy az Uralkodó hogyan támadt fel, most pedig újabb fontos részletekről hullott le a lepel a Palpatine-vérvonal kapcsán. Értelemszerűen spoileres sorok következnek.
Azt tehát már tisztázta a szerző, hogy Palpatine klónok segítségével élte túl A Birodalom eseményeit, vagyis mikor Darth Vader ledobta őt egy aknába, azonnal átrepítette a tudatát egy készen várakozó klóntestbe. Ez a klónozott verzió viszont korántsem volt tökéletes, egyszerűen képtelen volt az Uralkodó hatalmas erejét maradéktalanul magába fogadni és megtartani. Mindössze alkalmi gazdatest lehetett tehát, Palpatine-nak új megoldás után kellett néznie - a folyamatosan amortizálódó klóntestet pedig csak a Skywalker kora mozifilmben is látott berendezésekkel voltak képesek életben tartani a Sith Örökkévalók, vagyis a szektás népség az Exegolon.
Kitartóan próbáltak új, használható testet klónozni Palpatine-nak, azonban csak torz, még az életben maradásra is alkalmatlan utánzatokat sikerült összehozni. Végül aztán csak összejött egy életképes egyed, azonban az első perctől kezdve világos volt, hogy ez a verzió is túlzottan gyenge, nem fogja tudna befogadni az Uralkodó hatalmas erőknek parancsoló szellemét. A szóban forgó klón (aki egyébként küllemét tekintve egy, az Uralkodóval nem megegyező kreáció) nem más, mint Rey apja, vagyis az a személy, akire a filmben Palpatine fiaként hivatkoztak.
El kell tehát sajnos keserítenem azokat a Star Wars-rajongókat, akik egy hatalmas intergalaktikus csajozógépként képzelték el az Uralkodót, aki a halál után is simán felszed egy szemrevaló menyecskét az egyik űrkikötő kantinjában. Erről szó sincs, megint a klónozás lett a nagy megfejtés. Örültök, hogy végre ez is kiderült, vagy most már inkább hagyni kéne az egészet, és nem bonyolítani?
