"Az Incom T-65-ös X-szárnyú az, ami elpusztította a Halálcsillagot! A sebesség, mozgékonyság és védelem szinte tökéletes kombinációja az, ami a Zsivány osztag első számú űrvadászgépévé teszi ezt a hajót."
- Carlist Rieekan tábornok
Az X-Wing, avagy az X-szárnyú korának legfejlettebb vadászgépének számított a Lázadás kezdeti időszakában. Valójában a hírnevét az ifjú tatooine-i farmernek, bizonyos Luke Skywalkernek köszönheti, miután egy ilyen gép pilótájaként egy "szerencsés" lövéssel felrobbantotta a Birodalom legrettegettebb fegyverét, a Halálcsillagot. Hosszú története során több variáns is készült belőle, és kijelenthetjük, hogy a Lázadás emblematikus vadászgépévé nőtte ki magát. Aki látta a filmeket, az X-szárnyút bizonyosan felismeri.
A történelem
Az X-szárnyú története a yavini csata előtt (továbbiakban Y.E.) 40 és 32 között kezdődött, amikor is az Incom Vállalat a Subro Vállalattal közösen piacra dobta a Z-95-ös Fejvadász nevű űrvadászgépét, amely hamar a magánszféra és kis költségvetéssel rendelkező köztársasági erők kedvelt vadászgépe lett. A Naboo bolygó megszállása (Y.E. 32) előtt ugyancsak kifejlesztésre került az Incom által egy T-06-os típusjelzésű űrhajó test is, melynek formája már elég erőteljesen emlékeztet a későbbi jól ismert X-szárnyúra.
A Klón Háborúk alatt került rendszeresítésre a másik ismert harcos, az ARC-170-es vadászgép, melynek szárnyai úgynevezett S-foil rendszerben kerültek elhelyezésre. Ez azt jelenteti, hogy alaphelyzetben a 4 szárnytest (oldalanként 2-2) egy síkban helyezkedett el úgynevezett zárt állapotban, ezt használták normál repülés illetve landolás közben a pilóták. Nagyobb igénybevétel - nagy sebességű utazás illetve harc - esetén az ikerszárnyakat nyitott módba kapcsolták, így azok jellegzetes X pozíciót vettek fel.
Így a szárnyak egyfelől stabilizátorként szolgáltak, másfelől a rajtuk található szellőzőrácsok elsősorban a hőleadást és a belső rendszerek hűtését segítették elő. A kiterjesztett szárnyak nagyobb stabilitást biztosítottak az atmoszférában történő manőverezés során is, mely minden repülő járműnél - amely belép a légkörbe - az egyik kulcsfontosságú tényező.
Az X-szárnyú vadászgépet eredetileg a Galaktikus Birodalom részére fejlesztették volna, de Y.E. 1-ben a megrögzötten függetlenségre törekedő Incomot államosította a Birodalom. A Birodalmi Biztonsági Szolgálat közben tudomást szerzett arról, hogy a vállalat vezető tervező és mérnök csapata - akiknek nem volt őszinte a mosolya az államosítás miatt - távozni készül és az új vadászgép-típust a hozzátartozó tervekkel együtt a Lázadóknak akarják felajánlani.
Az új gépekből végül 4 darabot sikerült gyártani, és megpróbálták azokat eljuttatni a hozzájuk tartozó dokumentációval együtt - tervek, összeszerelési és kezelési útmutatók - a Lázadók Szövetségének. A Birodalom azonban elfogta a csintalankodó a mérnökök és tudósok csapatát és "önkéntes" munkára ítélte őket a Kessel bolygó bányáiban. Szerencséjükre sosem jutottak el az új munkahelyükre, mert a Raymus Antilles kapitány által vezetett kommandós különítmény rajtaütött az őket szállító konvojon és a Lázadók biztonságot jelentő bázisára vitte őket, valamint később sikeresen meglovasította az elkészült prototípusokat a Birodalomtól.
Felépítés
A kedvencünk, a T-65-ös X-szárnyú egy egyszemélyes, kisméretű vadász. A 12,5 méteres géptest titánium ötvözetből készül, amit 4 darab Incom 4L4 fúziós tolóhajtómű hoz mozgásba, konkrétan 3,7 G-s gyorsulással 1050 km/h-s sebességre (ez növelhető a hárítópajzsok bekapcsolásával, mivel így csökken a légköri súrlódás). A későbbi típusoka esetén már egy fejlettebb hajtóművel tettek a gépbe 4J4 a típusjelzéssel.
Hogy ne csak a légkörben repkedjen, egy 1.0 osztályú Incom Gbk-585-ös típusú hiperhajtóművel is felszerelték a szépséget, így a vadászgépkötelékeknek nincs szüksége szállítóhajóra, nagy űrbéli távolságok megtétele esetén is önállóan bevethetőek, ami a Lázadók Szövetsége által használt gerilla harcmodorhoz tökéletesen illeszkedett.
A hajó maga ugyancsak egyszemélyes, de a pilótafülke mögött kialakított részbe elhelyezhető egy asztromechanikai droid, ami mindenféle csodákat tud művelni a géppel, és harci szituáción kívül, egymaga is el tudja vezetni a gépet. A droid fontos előnye, hogy általában 10 előre megtervezett hiperűrugrás koordinátái is tárolhatóak a memóriájában, így a pilótának nem kell megtanulni a hipernavigálás művészetét.
Az űrvadászgép energiaellátását egy Novaldex O4-Z típusú kriogén üzemanyagcella biztosítja. Teljesen feltöltve egy teljes hétig üzemképes az X-szárnyú és ez az időtartam tovább hosszabbítható külső üzemanyagcellák használatával.
Vezérlőrendszer és elektronika
A vadászgép vezérléséért egy Torpley Rq8 típusú fedélzeti számítógép felel (a pilótán túl persze). Fontos részlet, hogy a T-65-ös kezelőrendszere szinte teljes egészében megegyezik az ugyancsak az Incom által gyártott T-16-os Szöcske transzorbitális siklóéval, amivel Luke vagánykodott a Tatooinon korábban.
Így egy gyakorlott T-16-os pilóta pár óra gyakorlás után már megfelelően tud kezelni az X-szárnyút. Később ezt az előnyt kihasználva a Lázadók Szövetsége titokban, a Birodalom számára észrevehetetlenül tudta kiképezni leendő pilótáit (és Luke szétkapni a Halálcsillagot). A pilótafülke mindezen túl egy beépített életbentartó rendszerrel is el van látva, így ha a gép nem robban fel egy találattól, a pilóta túlélési esélyei jóval nagyobbak.
Fegyverek
A T-65-ös fegyverzetét a Fabritech ANq 3.6 típusú célkövetőrendszer és az IN-344-B "Sightline" holografikus képalkotórendszer vezérli. Apró érdekesség, hogy a célkövető rendszer találati pontossága a gyári adatok szerint 98,7 %-os, de persze mint tudjuk, az Erő segítségével még pontosabban lőhetjük ki torpedóinkat. A vadászgép fő fegyverzete 4 darab Taim & Bak KX9 lézerágyúból és 2 Krupx Mg7-es protontorpedó-vetőből áll. A 4 lézerágyút a négy szárny végére pakolták, ezzel növelvén a találati pontosságot.
Lövéskor a pilóta eldöntheti, hogy egyenként, kettesével szekvenciálisan (az egyik felső és a vele átlósan lévő alsó), vagy pedig egyszerre mind a négy ágyút akarja elsütni (Aki játszott az X-Wing vagy TIE-Figter játékokkal, annak ezek a fogalmak nem ismeretlenek). A lézerfegyverzethez a szárnyaknak "nyitott" pozícióban kellett tartani, azonban az idő előrehaladtával a Lázadók Szövetségének mérnökei kisebb átalakításokkal megoldották, hogy "zárt" pozícióból is lőhessen a pilóta, így értékes másodperceket nyerve egy-egy ellenséges rajtatütés során.
A 2 db torpedóvetőt az orra pakolták a mérnökön, a szűk hely miatt azonban csak 3-3 lövésre alkalmasak. Mindezek mellett ezek a fegyverek elég drágának számítanak, és mivel a Lázadók nem túl nagy költségvetésből tevékenykedtek - főleg a polgárháború elején - ezért állhatott fenn az a szituáció, hogy a Halálcsillag elleni támadáskor minden X-szárnyú csak egyetlen pár torpedóval volt felszerelve, így gyakorlatilag csak George Lucasnak köszönhetik, hogy sikerült a küldetésük.
A protontorpedó-vetőkön kívül később más fegyverrendszerekkel is felszerelték a T-65-ösöket, például rakétavetővel, viszont ez olyan mennyiségű erőforrást igényelt a Szövetség szakembereitől, hogy csak ritka esetekben történt meg ez az átalakítás. Nyilván ez nem szállítóhajó, így a pilótán és az asztrodroidon kívül még 110 kilogrammnyi egyéb motyó számára van hely.
A T-65 széria különböző variánsai
T - 65 X-szárnyú
T - 65A2 X-szárnyú
T - 65A3 X-szárnyú
T - 65AC4 X-szárnyú
T - 65B X-szárnyú
T - 65BR X-szárnyú
T - 65C-A2 X-szárnyú
T - 65D-A1 X-szárnyú
T - 65 Advanced X-szárnyú
T - 65 Trainer X-szárnyú
Tandem X-szárnyú
A cikket az SWMini írói készítették.
