2012-ben a Rontó Ralph egy viszonylag szűkebb, de azért így is elég nagy célcsoportot kívánt lefedni (mármint a Disney-rajzfilmek rajongóin kívül): kifejezetten a retro videojátékok kedvelőinek szóltak mókás kikacsintásai. Az idén (illetve a világ szerencsésebb felében már tavaly novemberben) a mozikba kerülő folytatás azonban szélesebb körből merít, a címszereplő és legjobb barátja ugyanis elhagyják a játéktermet és felfedezőútra indulnak a világhálón.
Alapvetően minden vidáman és rendben zajlik abban az arcade teremben, ahol Ralph és Vanellope, az első epizód főszereplői élnek. Hétköznapjaik azonban valójában meglehetősen egyhangúak. Ugyanabban az NFL játékban nézegetik a csillagokat, pont ugyanúgy isszák a gyökérsört az egyik virtuális kocsmában minden áldott este és persze Vanellope autós versenyjátékában sem változik semmi. Ezzel a kisasszony ráadásul nincs is kibékülve - pedig, ahogy arra Ralph felhívja a figyelmét, cukormázas versenyjátékában három (!) pálya is van. Szerethető melákunk, Ralph végül csak fel akarja dobni kicsit az egyik versenyfutamot, de a dolgok természetesen balul sülnek el, a játékgép eltörik, a hiányzó alkatrészt pedig csak az eBay-en lehet megvenni. Egy wi-fi rooter segítségével ezért Vanellope von Cukk és Rontó Ralph meglátogatják magát az internetet.
Az alkotóknak remekül sikerült vizuálisan megjeleníteni a netet, ahol nyilván az összes fontosabb weboldal és alkalmazás kap egy kis játékidőt. Pontosan látható persze, hogy melyik cég fizette be magát rendesen, és melyik szolgáltató jelenik meg csak említés szinten - mondjuk nekem így is az egyetlen jelenetet kapó Twitter lett a személyes kedvencem. Az internet közkedvelt és csillogó oldala mellett a sötétebb bugyrok is megjelennek, de nem koncentrálódik minden figyelem magára a világhálóra. A Disney saját portékáit is legalább ugyanilyen elánnal tolja elénk, ennek viszont csak örülni lehet. A Star Wars rohamosztagosai is jól mutatnak a történetben, de a prímet a Disney-hercegnők viszik el, csak imádni lehet őket, hozzájuk kapcsolódnak a legjobb poénok.
A cselekmény szempontjából a két legfontosabb helyszín egy GTA-szerű, minimálisan Mad Max beütésekkel is bíró versenyjáték lesz, illetve a Buzztube néven futó fiktív videómegosztó, ahol hőseink like-ok millióiért harcolnak, hogy aztán ezeket képesek legyenek pénzre váltani és megvehessék azt a fránya kormányt. Tökéletesen sikerült visszaadni a YouTube (és más videómegosztók) működését, azt, hogy a pillanatnyi hírnél szó szerint percek alatt is elillanhat, ráadásul szerencsére a videózás árnyoldalai sem maradtak ki, bizony a kommentszekcióval is meg kell ismerkedni a két kis kalandornak.
Vannak olyan rajzfilmek, amelyeken együtt tudnak szórakozni kicsik és nagyok. Szerintem a Rontó Ralph második része nem sorolható teljesen ebbe a kategóriába, a kicsik egyértelműen többet kapnak a mozi első kétharmadában. Valahogy az első epizód könnyebben tudott az idősebbekhez is szólni, itt sokáig rezgett a léc és én is attól féltem, megmaradunk a néha idétlen, de olykor valóban korosztálytól függetlenül simáén célbataláló poénok szintjén, és nem kapjuk meg azt a bizonyos pici pluszt. Szerencsére azonban az utolsó harmadban belehúzott a Rontó Ralph 2, ráadásul itt egy nagyon jól felépített és mindenki számára ilyen vagy olyan okból ismerős tanulságot nyújt át nekünk a film: a főszereplőknek ugyanis meg kell tanulniuk, hogy a barátság nem egyenlő a ragaszkodással, attól, hogy nagyon szeretünk valakit, még nem erőltethetjük rá a saját akaratunkat. Az igaz barátok képesek arra, hogy ha kell, akkor el is engedik a másikat, hadd bontakozzon ki ő is. Ezekért a felismerésekért pedig akkor is megéri beülni a Ralph lezúzza a netet: Rontó Ralph 2-re, ha nem sikerült elérnie az első rész átütő erejét.
Ha kíváncsiak vagytok videós kibeszélőnkre is, akkor ide kattintva már elérhetitek a GameStar YouTube-csatornáján.
