A Golden Globe díjkiosztó ugyan jóval kevésbé rangos ünnepség, mint az Oscar, viszont a filmek, melyek jelöléssel, vagy éppen szoborral térnek haza a gáláról, jóval nagyobb hírverést kapnak, ami az Oscar melletti kampányolás során is jól jöhet. Azonban míg ez utóbbi díjat egy több ezer filmes szakemberből álló bizottság ítéli oda, addig az Arany Glóbusz mögött egy meglehetősen titkolózó, 87 személyből álló szervezetet találunk: a Hollywood Foreign Press Associationt. Tagjainak listáját ritkán hozzák nyilvánosságra, és nem gyakori, hogy új tagot fogadnak maguk közé, ami sok szakmabélinek nem tetszik. Egy norvég újságíró, Kjersti Flaa, most bíróság előtt szeretne fényt deríteni a HFPA titkaira.
Egyedül Hollywoodban
Flaa a legtöbb nagy norvég lapnál dolgozott már filmes újságíróként és évek óta kint él Amerikában, hogy tudósíthasson az ottani történésekről. Publikációi mellett ismert tévés személyiség, és egy kifejezetten népszerű YouTube-csatornája is van, melyen A-listás sztárokkal készít interjúkat, milliós nézettségeket produkálva ezekkel.
Mivel a filmkészítés szempontjából egy viszonylag jelentéktelen ország újságírója, így jóval nehezebb lehetőségekhez jutnia Hollywoodban, mint egy-egy amerikai kollégájának. Emiatt hatalmas előrelépés lett volna számára, ha felvételt nyer a HFPA tagja közé, hiszen az elviekben külföldi tudósítókat tömörítő szervezet tagjait évente nagyjából 300 eseményre hívják meg, és a Golden Globe döntőbizottságaként bejárásuk van a legrangosabb rendezvényekre.
Hogy valaki a HFPA-ba felvételt nyerhessen, szüksége van két tag támogatására, akik beprotezsálják a szervezetbe, azonban a bekerülés egyéb kritériumai nem igazán ismertek. Miután Flaa kérelmét először elutasították 2018-ban, azt gondolta, hogy szakmai alapon történhetett a kiszórás, így több nemzetközi újságíróversenyen is elindult, melyekről dobogós helyezésekkel tért vissza. Azonban 2019-ben beadott kérvénye sem talált támogatókat, és idei folyamodványa is elutasításra került.
Ezután döntött úgy, hogy a végére jár annak, hogy mi lehet a gond, és több, Amerikában élő, külföldi kollégájával beszélt, akik beszámoltak arról, hogy egészen hasonló tapasztalataik vannak a HFPA-val. Az elutasított kérvények ellen nincs fellebbezési lehetőség, a pályázóknak nincs módjuk arra, hogy megtudják, milyen alapon utasították el őket. Ez már eleve gyanúra ad okot.
Emellett az sem növeli a HFPA iránti szimpátiát, hogy a tagok nevét úgy őrzik, mintha legalábbis nemzetbiztonsági kockázattal járna a közzétételük. Néhány évente azért kiszivárog, hogy kik vannak a bizottságban, ilyenkor pedig az egész világ meglepődik, hogy az Oscar utáni második legnevesebb filmes díjról csak kis részben döntenek olyan újságírók, akik valóban a szakma csúcsát képzik, nagyrészt viszont olyanokat találunk, akik nem hogy nagy lapnál nem publikálnak, de még interneten sem találni cikküket sehol. Ezután Flaa nem látott más választást, mint jogi útra terelni a dolgot, hátha a bíróság előtt képes lesz kicsikarni a szervezet tagjaiból némi érdemi választ.
Az Aranykör
Az újságírónő keresete részletes vádpontokban sorolja fel, hogy miket derített ki a HFPA-ról mialatt a szervezet után kutakodott. A legnagyobb gondot az átláthatatlanság jelenti, ami állítása szerint nem csak abban nyilvánul meg, hogy nem ismerni a tagság összetételét és a kiválasztás kritériumait, de abban is, hogy a társaság pénzügyei követhetetlenek, és mivel kiváltságaik ellenére nonprofit szervezetként működnek, így adózás terén is jóval kegyesebbek velük az amerikai hatóságok.
A bíróságnak benyújtott dokumentum név szerint említi a tagokat, akik közül öten elmúltak már kilencven évesek - egy mostanra szinte teljesen elvesztette látását és hallását -, ugyanennyi nyolcvanas éveiben járó tagot találunk, a hetvenesekből pedig ennél is több akad. Ez Flaa szerint ráirányítja a figyelmet a tényre, hogy mennyire kevés az új tag, és hogy a régiek körül összezár a szervezet. Emellett a szakmaiság is hagy kívánnivalót maga után:
"Mindössze a HFPA tagságának fele számít ténylegesen »aktívnak«; a többiek vagy alig érik el azt a minimumot, amivel fenntarthatják az »aktív« státuszukat vagy felmentést kaptak még a legelemibb követelmények alól is, a szervezetnél eltöltött hosszú munkájukra hivatkozva."
A keresetben olvasható, hogy a tagság kiválasztó-mechanizmusa teljesen átláthatatlan, ami táptalaja lehet a visszaéléseknek. Egy lehetséges női jelölt beszámolt Flaanak arról, hogy a tagság férfi tagjai felajánlották, hogy szavaznak rá, ha lefekszik velük; másokat pénzmosással gyanúsítottak; akad tag, aki azért került be, mert pszichológusként így szerette volna híres emberekkel bővíteni klientúráját. A társaság egyetlen magyar tagját, Návai Anikót név szerint említi a dokumentum, miszerint az egyik jelölt férjének azt mondta: "Inkább szavaznék egy kutyára, mint a feleségedre."
A vádpontok között a HFPA tagjaitól származó idézetek is találhatók, melyek arról árulkodnak, hogy a csoporton belül nagyon gyakori a féltékenység, az irigység, a sértődékenység és keserűség. Mások azt is megemlítik, hogy vannak, akik pozíciójukat féltik, vagy szakmai féltékenységből nem engednek belépni új tagokat.
A keresetben olyat is olvashatunk, hogy a díjak kiosztása sem feltétlenül szakmai szempontok alapján zajlik, hanem hogy melyik mozi vonultat fel nagyobb neveket, akikkel utána lehet fótózkodni; nem mellékesen pedig a gála közvetítésének nagyobb nézőszámot hoz, ez pedig zsírosabb megállapodást jelenthet a közvetítőkkel.
A HFPA közleményben reagált a vádakra: elmondásuk szerint a norvég újságírónő mindössze ezzel a perrel szeretné kizsarolni tőlük, hogy maguk közé fogadják, viszont ők nem hajlandóak erre. Emellett megígérték, hogy a bíróság előtt is bebizonyítják, semmi keresnivalója a riporternek a szervezetben.
Kjersti Flaa azóta több interjút is adott, az egyikben pedig elmondta, hogy nincs egyedül ezzel a problémával, és nem személyes sértettségből vitte perre az ügyet, hanem azért, mert változást szeretne elérni:
"Szerintem néha a dolgok nem változnak meg csak úgy maguktól. Talán ebben az esetben egy kis lökésre van szükség kívülről. De remélem, hogy pozitív módon járulhatok hozzá ehhez. Többé már nem az a célom, hogy bekerüljek közéjük. Azt szeretném, ha a dolgok jó irányba változnának, hiszen alapvetően a mai világban egyre nehezebb és nehezebb az újságírói hivatást választóknak."
Nem tudjuk, hogy mi lesz a per kimenetele, de a jelek szerint a HFPA felveszi a harcot az újságírónővel. A legközelebbi Golden Globe gála február 28-án kerül megrendezésre, így a szervezetnek, nagyjából fél éve maradt arra, hogy tisztázza magát a vádak alól.
