Anadûnê, Númenórë, Nyugathon. Többféle néven illeték már Númenor királyságát, ami kiemelt fontossággal bír Középfölde történelmében. Természetesen A Gyűrűk Ura: A hatalom gyűrűi sorozatból sem maradhatott ki ez a helyszín, a harmadik részben végre ide is ellátogattunk.
Ebben a cikkben megpróbáljuk röviden és zanzásítva összefoglalni azt, amit Númenorról tudni érdemes, illetve kitérünk arra is, miért lett világosabb a szigetország és annak uralkodójának felbukkanása után az, hogy egészen pontosan a Másodkor hanyadik évében is járhatunk éppen.
Az Ajándék
Az Izzó Harag Háborúja, vagyis a Morgoth ellen folytatott hadjárat, és a Sötét Nagyúr bukása után döntés született arról, hogyan haladjon tovább az ismert világ sorsa. A beleriandi tündéknek megadták a lehetőséget, hogy visszatérhessenek Halhatatlanföldre, az egyik maia (gyakorlatilag a keresztény mitológiára átültetve angyalnak megfeleltethető lény), Ossë pedig kiemelt egy szigetet a tengerből. A valák (Tolkien világának kvázi istenei) ezt a szigetet Andornak, az Ajándék Földjének nevezték el.
A Valinorhoz inkább, mint Középföldéhez közelebb fekvő szigeten a Másodkor 32. évében kötöttek ki az emberek hajói, majd létrejött egy királyság, ami nagyjából 3300 éven át az emberi világ legfejlettebb országának számított. Númenor első királya nem más volt, mint Elrond testvére, Elros (róla szó esett a sorozatban is), aki a halandó létet választotta és emberek között élt. A númenoriaknak tilos volt, nyugatra hajózniuk, nehogy eljussanak Halhatatlanföldre, de a tündék gyakran meglátogatták őket. Valinor közelsége így is hatással volt az itt élőkre: háromszor olyan hosszú ideig éltek, mint egy hétköznapi ember. Ugyebár maga Aragorn is 87 éves volt a filmtrilógia idején, mivel a dúnadánok egyike (ők a númenoriak leszármazottai).
Milyen évet írunk?
A hatalom gyűrűi harmadik részében bemutatkoztak Númenor uralkodói is: Míriel régenskirálynő és férje, Pharazôn. Azt pontosan tudjuk a könyvekből, hogy Pharazôn a Másodkor szerint 3118-3319 között uralkodott, így végre nagyjából világos, mit kavartak át az írók. A Másodkor szinte legvégén járunk tehát, ez a korszak ugyanis összesen 3441 évig tartott. Ez azért üti Tolkien eredeti idővonalát, mert a sorozatban még egyelőre ugyebár nem készültek el a hatalom gyűrűi, Celebrimbor és Elrond egyelőre csak tervezgetik azt a kovácsműhelyt, ahol majd később megalkotják ezeket a hatalmas varázserővel bíró tárgyakat.
A Másodkor szerint nagyjából 1500 környékén kovácsolta Celebrimbor a gyűrűket, Sauron pedig nagyjából egy évszázaddal később alkotta meg az Egy Gyűrűt. Így tehát a matek sehogyan sem áll össze. A gyűrűk készítését az írócsapat áttolta a Másodkor végére, így oldották meg egyúttal azt is, hogy a sorozatban szerepelhessen például az eredetileg Másodkor 3119. évében született Elendil és a 3209-ben világra jött Isildur.
Elendil és Isildur
Igen, a harmadik részben felbukkantak azok az ember karakterek is, akik ha máshonnan nem, az első A Gyűrűk Ura-film nyitányából mindenképp ismerősek lehetnek. Tolkien történetei szerint Númenor uralkodója, Pharazôn király háborút indított Valinor, vagyis a tündék halhatatlan világa ellen, ezért büntetésként a valák teljesen elpusztították Númenor szigetét. Csak az arra méltó númenoriak maradtak életben, ők pedig Elendil és fiai, Isildur és Anárion vezetésével Középföldére hajóztak.
Itt megalapították Arnor és Gondor királyságait, melyeket Sauron hamarosan meg is támadott. Az emberek nemes királyságai és a tündék szövetségre léptek, Gil-galad és Elendil egymás oldalán vonult harcba Sauron ellen - ez volt az első A Gyűrűk Ura-film már említett bevezetője. A csatában Elendil ugyan meghalt, de fia, Isildur legyőzte apja törött kardjával Sauront.
Később a Gondort uraló királyok vérvonalának vége szakadt, innentől kezdve helytartó uralkodott az országban. Arnort elpusztították az angmari emberek, az itt élő númenori leszármazottak pedig vándorként éltek tovább, ők lettek a dúnadánok.
