Eva Zangerle, az Innsbrucki Egyetem kutatója és csapata 12 ezer, 1970 és 2020 között megjelent, angol nyelvű pop-, rock-, rap-, R&B- és country-dal elemzése után azt találta, hogy a dalszövegek idővel egyszerűbbé és ismétlődőbbé váltak. Ez a tendencia különösen a rap és rock műfajok esetében figyelhető meg, de más zsánereknél is felfedezhető. Egy másik dolog, amire felfigyeltek, hogy a dalszövegek ma már általánosságban véve személyesebbek és érzelmesebbek, mint 50 éve.
Zangerléék a Scientific Reports nevű szaklapban jelentették meg a tanulmányukat az elemzés eredményeivel, amelyben leírták, hogy az irodalomhoz hasonlóan a dalszövegek is tükrözik a társadalom idővel változó normáit, érzelmeit és értékeit.
Hogy kiderítsék, milyen különféle módokon változtak meg a szövegek, Zangerle létrehozott egy adathalmazt. A Genius virtuális zenei enciklopédiát hívták segítségül, ami a megjelenés évéről és a műfajról is tájékoztat, az így létrehozott adatkészletből pedig olyan értékes részletekhez jutottak, mint a dalok szerkezete, nyelvezete, érzelmei és összetettsége. A bevezetőben említett öt műfajt választottak ki, mert ezek rendelkeztek a legnépszerűbb dalszövegekkel a last.fm-en.
Aztán kétféle elemzést végeztek: az egyik az egyes megjelenési éveket vizsgálta a legelterjedtebb szöveges trendeket keresve, a második pedig mélyebben kutatta a dalszövegek jellemzőit. A dalok megtekintésének számát a last.fm-ről, a dalszövegek olvasottságát a Geniusról vették, és ez nagyon fontos az elemzés szempontjából, mivel a statisztika megmutatja, hogy a szövegek mennyire fontosak a dal vagy a műfaj népszerűsége ellenére (vagy annak hiányakor).
Videótesztek, magyarázók, érdekességek, beszélgetések, livestreamek, végigjátszások, magyar feliratos előzetesek.
Az elemzések eredményei rámutattak az egyes műfajok jellemzőire, beleértve az ismétlődő sorokat, a refréneket és az érzelmes nyelvezetet, utóbbi például a country és az R&B esetében voltak a legfontosabbak. Az ismétlődő sorok minden műfajban növekedtek az évtizedek során, a későbbi szövegek pedig több refrént tartalmaznak, mint a korábbiak - ezek azt bizonyítják, hogy a dalok egyszerűbbé és ismétlődőbbé váltak a '70-es évek óta. A dalszövegek minden a hat vizsgált műfajban személyesebbek (különösen a rapben és a popban, a rockban és az R&B-ben mérsékelt volt a növekedés, a country pedig változatlan maradt) és negatív érzelmekkel telibbek (élen a rappel) voltak. A pozitív érzelmek a popban és a rockban csökkentek, a rapben némileg nőttek.
A konklúzió az lett, hogy az évtizedek során a zenék egyszerűbbé, ismétlődőbbé és érzelmesebbé - különösen dühösebbé - és személyesebbé váltak.
A tanulmány azt nem vizsgálta, hogy milyen események és társadalmi változások befolyásolhatták ezt a tendenciát, de a kutatóknak így is volt néhány szociológiai meglátásuk. Szerintük a pop elsősorban a lemezeladásokról szól, és arról, hogy mi a menő az adott pillanatban, míg a régebbi rockdalok preferálása azt mutatja, hogy a rock fő közönsége középosztálybeli és kommerszellenes.
A tanulmányból kiderül, hogy a kutatók "úgy vélik, a dalszövegek szerepét eddig nem vizsgálták kellőképpen, és hogy eredményeiket fel lehetne használni a kulturális leletek és a társadalomban bekövetkező változások további tanulmányozására és nyomon követésére".
