Sajnos idén ismét el kellett búcsúznunk egy fontos sorozattól, véget ért a Boardwalk Empire (Gengszterkorzó). Az HBO szériája öt évadot élt meg, egyetlen gyengesége pedig, hogy valamiért elkaszálta a kábeladó (valószínűleg nem volt már pénz rá a Game of Thrones mellett), így a vége kissé összecsapott lett. Az alkoholtilalom idején játszódó, okos marketinggel is megtámogatott Boardwalk pilotepizódja 18 millió dollárba került, ami rekord.
Az első részt rendező, végig a sorozat mellett bábáskodó Martin Scorsese mellett a másik fontos láncszem Terence Winter, a Maffiózók egyik készítője, de a vizuális effektekért felelős stábot is díjakkal halmozták el. A zenehasználat és a főcím az HBO-hoz méltón tökéletes, a rendkívüli alapossággal felépített környezet zavarba ejtően realista, és a színészek korábban soha nem látott módon passzolnak szerepükbe. Kiemelkedik közülük Steve Buscemi, aki a főszerepet alakítja Enoch „Nucky” Thompson megformálásával (illetve még Michael Shannon és Bobby Cannavale, ezt a két nevet muszáj megjegyezni).
A valóságban is létezett „gengszter” (Enoch L. Johnson) vezetéknevét megváltoztatták az alkotók, hogy ne kösse őket annyira a valóságban történtek rekonstruálása, de ezt a többi szereplővel már szerencsére nem tették meg. Al Capone (Stephen Graham zseniális), Lucky Luciano (Vincent Piazza is remekel), Arnold Rothsein, Meyer Lansky vagy Bugsy Siegel mind-mind felbukkannak a sorozatban, és emlékeztetnek arra, hogyan is zajlanak a dolgok a nagyvilágban. A mindent átható korrupciótól a politika és a maffia összefonódásáig, a kis stikliktől a nagyobb tőzsdemanipulációkig minden szóba kerül a Boardwalkban. Sőt, nagyon fontos, hogy a családi értékrend is legalább akkora súllyal szerepel, mint a külvilág borzalmai.
A több tucat díjat nyert, könyv alapján készült széria a korrajzban is hiteles: a hajdani orvoslásról, az amerikai nagyvárosok helyzetéről, de Harlemről vagy Kubáról szintén képet kapunk. A sok szálon futó cselekményt korrektül összefogták az alkotók, sőt, még Nucky felemelkedését és bukását is egyetlen eseményhez kötötték. Zseniális. Amellett, hogy a néző figyelmét folyamatosan fenntartva szórakoztatott a Boardwalk Empire, mondanivalójára sem árt emlékeznünk: semmi sem változott az utóbbi száz évben.
5/5
