A napokban lemondott a DC Comics egyik legfontosabb vezetője, Dan DiDio. Illetve csak elvileg mondott le, más híresztelések szerint egészen egyszerűen kirúgta őt a kiadó és az egész DC Entertainment mögött álló AT&T (a DC Entertainment anyavállalata az a WarnerMedia, amit 2018-ban felvásárolt az AT&T Inc.). A következőkben vegyesen fogunk pletykákkal, teóriákkal, és az amerikai képregénypiac tényeken alapuló hanyatlásával foglalkozni, igyekszem mindig pontosan jelezni, hogy épp melyik kategóriáról van szó. Az mindenesetre bizonyos, hogy az 1990-es évek óta (mikor a Marvel és a DC is a csőd közelében táncolt) nem volt ekkora bajban a képregényipar. De hogyan is jutottunk idáig?
A képregényboltok alkonya
Miközben az elmúlt pár esztendőben a Marvel és a DC mozifilmjei is kasszákat robbantottak (2019-ben és 2018-ban is az öt anyagilag legsikeresebb film közül három képregényadaptáció volt), az ezek alapjául szolgáló képregényfüzetek eladásai egyre siralmasabb állapotokat mutattak. Már 2017-ben "Állítsuk meg a képregényipar összeomlását" felütéssel kezdte meg szakmai panelbeszélgetését a DC Comics vezetősége a San Diego Comic-Conon. Nem a levegőbe beszéltek, hiszen egy évvel később az amerikai képregényboltok több mint 10%-a bezárt, a folyamat pedig azóta sem állt meg.
Ma már csak a nagyobb képregényboltos hálózatok képesek fennmaradni (és félő, hogy ők sem húzzák sokáig), a kisebb üzletek teljesen ellehetetlenültek.
Két tényező idézte elő ezt a helyzetet: egyrészt a legújabb generációváltás, azaz a friss olvasótábor nem tudta pótolni a kiöregedő képregénykedvelőket. A fiatalok képregényolvasás helyett más módokat találnak a szórakozásra (a közösségi média korában ez egyáltalán nem nevezhető meglepőnek), a megváltozott vásárlási szokások pedig csak tetézik mindezt. Egészen egyszerűen 2020-ban már nem megszokott az, hogy egy amerikai srác elballag a képregényboltba, átválogatja a frissen megjelent füzeteket, majd megvesz párat, és boldogan hazabaktat. Érdekes, hogy a füzetek népszerűségvesztése mellett a graphic novelek, a komolyabb, vaskosabb kiadványok még simán tudják magukat tartani, ezeket azonban főleg könyvesboltokból szerzik be a vásárlók. Azok az előbb említett vásárlók, akik a füzetek világából már kiöregedtek, de még mindig kötődnek gyerekkoruk karaktereihez. A digitális kiadványok számait nem teszi közzé egyetlen kiadó sem, de valószínűleg nem olvasnak annyian tableten képregényeket, hogy ez mentse a helyzetet, különben nem lenne akkora bajban az egész ipar.
A helyzet tehát cseppet sem rózsás. Tavaly már elkezdtek szállingózni a pletykák, miszerint a Disney be akarja zárni a Marvel Comics kiadót. Egyelőre ez természetesen nem valósult meg, de most épp a konkurencia háza táján, az amerikai képregényipar másik óriásánál kongatják a vészharangot, amire Dan DiDio távozása csak rátett még egy lapáttal. De miért is kell annyira félni attól, hogy DiDio kikerült a képből?
Az ötödik generáció
Hamarosan drasztikus változásokra készül a DC Comics, az elmúlt időszakban már minden a következő nagy képregényes esemény, a 5G (avagy Generation Five) felvezetése körül forog. A kiadó kreatív elméi teljesen tiszta lappal akarnak indulni, ami azt jelenti, hogy búcsút inthetünk 80 éve ismert hőseinknek. Viszlát Batman, Superman és Wonder Woman. A gyakorlatban (a kiszivárgott híresztelések szerint) ez úgy fog kinézni, hogy a képregények története szerint ugrunk egy nagyot előre az időben, nagyszüleink hősei pedig korban is igazodnak majd papához és mamához, tehát kiöregszenek a szakmából. Helyüket új karakterek veszik át, és elvileg nagyjából már azt is tudni lehet, hogy kik.
Az új Batman például Luke Fox lesz (a jelenlegi Batwing, aki Lucius Fox fia - Luciust Morgan Freeman alakította a Nolan-féle Batman trilógiában, talán így legkönnyebb beazonosítani őt), tehát egy fekete karakter bújik a denevérjelmezbe.
Superman helyét Jon Kent, Clark Kent fia veszi át. Az új Zöld Lámpás egy kisfiú lesz, az új Flash pedig Captain Cold (egy szupergonosz fia). A sort a végtelenségig lehetne folytatni, lényegében az összes fontosabb régi hőst kicserélik, sok esetben pedig megváltoztatják az adott karaktert nemét vagy bőrszínét - mármint nyilván nem Bruce Wayne lesz fekete, hanem a Batman személyazonosságot átvevő újonc, értitek ezt, kár is tovább magyarázni.
Ez tehát a nagy ötlet, egy teljes generációváltás, ami ráadásul még drasztikus áremeléssel is megfejelnek: jelenleg 3 és 5 dollár között mozognak a képregényfüzetek árai az Egyesült Államokban, az 5G kiadványok viszont 8, sőt egyes füzetek 10 dollárba fognak a híresztelések szerint kerülni. Nagy kérdés, hogy egy folyamatosan apadó olvasótábor hogyan reagál majd az áremelésre, de nekem az a tippem, hogy nem ettől nyílnak tágra az amerikai pénztárcák. A sokat emlegetett kiadóvezető, Dan DiDio a belsős források szerint egyfajta védővonalként szolgált a DC Comicsnál. Ő képviselte az egyensúlyt a kiadó konzervatív és liberálisabb szárnyai között, most viszont kikerült a képből, és egyértelműen látszik, hogy az egész DC masszívan balra tolódik.
Ez pedig azért vészjósló, mert ahogy arra mindjárt kitérünk, nemrég a Marvel is belevágott már hasonlóba, és nem koronázta siker a vállalkozást.
Dan DiDio mellett a legendás képregényrajzoló, Jim Lee vezette a kiadót. Ő maradt a helyén, de egyelőre nem tudni, hogy kapni fog-e egy új társat, vagy egyedül kell folytatnia a munkát, viszont nem túl valószínű, hogy a Warner (gyakorlatilag az AT&T) olyan társvezetőt pakolna mellé, aki visszafogná az újhullámos törekvéseket, hiszen (amennyiben hinni lehet a pletykáknak) DiDio is pont ebbe bukott bele.
Elvileg idén nyáron derülnek majd ki a 5G pontos részletei, akkor végre már konkrétumokkal is szolgál nekünk a kiadó, és nem kell feltételezésekre, kiszivárgott pletykákra hagyatkoznunk. Mindenesetre, ha tényleg úgy alakulnak a dolgok, ahogy most sejteni lehet, akkor könnyen megismételheti magát a Marvel Comics fiaskója.
A Marvel már megcsinálta
A rivális Marvel Comics ugyanis lényegében eljátszotta már ezt pepitában, és hatalmasat bukott vele. 2015 februárjában, a Secret Wars történetfolyamot követően (ebben a sztoriban a párhuzamos Marvel univerzumok hősei megharcoltak egy Csatavilágban, végül pedig az összes realitás egy új valósággá olvadt össze) indult el az All-New, All-Different Marvel brand a Marvelen belül, ami a kiadó füzeteinek teljes megreformálását jelentette. Több mint 60 képregénysorozat esetében indították újra a számozást, a közismert hősöket pedig lecserélték, vagy csak behozták melléjük valamelyik variánsukat.
Ekkor lett a fő Marvel képregény-univerzum része Peter Parker mellett az új, színes bőrű Pókember, Miles Morales. Rozsomák helyett X-23 bújt az ikonikus kék-sárga ruhába, az ázsiai felmenőkkel rendelkező Amadeus Cho lett az új Hulk. Ugyancsak ekkor váltotta Steve Rogerst a korábbi Sólyom, azaz Sam Wilson Amerika Kapitány jelmezében, Jane Fosterből pedig az új, női Thor vált. Kamala Khan átvette Carol Denverstől a Ms. Marvel alteregót, a sort pedig még hosszan lehetne folytatni.
A recept végtelenül egyszerű volt: a klasszikus hősök helyét vegyék át olyan új szereplők, akik növelik a képregényes világon belüli diverzitást.
Valóban remek történetek születtek ebben az időben, Jane Foster küzdelme a rákkal és hősies önfeláldozása (hiába kapott kemoterápiát, mikor Thorrá változott, minden vegyület kitisztult a szervezetéből, így szépen lassan saját magát ölte meg), Kamala Khan szívmelengető, mégis fiatalos és lendületes sztorijai mind remekül sikerültek, a nagy váltást viszont egészen egyszerűen nem fogadták el az olvasók. Hiába tudott a Marvel Comics behúzni egy csomó új vásárlót, a régi kemény mag, a veteránok inkább nemet mondtak az egész All-New, All-Different irányra.
Ez végül odáig vezetett, hogy a Marvel NOW! 2.0 (itt jött be a képbe például Riri Williams, a fiatal fekete lány, aki az új Vasember, egészen pontosan Ironheart lett) eseménysor újításait követően elkezdett a kiadó visszatáncolni. A Marvel Legacy branding már visszahozta az eredeti Rozsomákot és Amerika Kapitányt, újra feltámadt (immár sokadszor) Jean Grey, a nagy ötletek és formabontó megoldások helyett egyértelművé vált, hogy vissza kell térni az eredeti ösvényre. 2018-ban a nemes egyszerűséggel "A Fresh Start" névre keresztelt legújabb vonal majdnem mindent megpróbált helyretenni: Tony Stark, Steve Rogers, Logan, Thor Odinson és Bruce Banner is végleg visszakapta megszokott perszónáját, sőt visszatért a Fantasztikus Négyes is.
A Marvel tehát 2015 óta négyszer játszotta el a nagy újrakezdést, és nullázta le saját szériáit, hogy aztán végül visszakerüljünk pontosan oda, ahonnan elindultunk.
A 2010-es évek második felében a Marvel Comics mindent megtett azért, hogy a lehető legtöbb női, afroamerikai, ázsiai és LMBTQ karaktert építsen be a füzetek világába, az "A Fresh Start" pedig ennek a korszaknak a végét jelentette. A visszaváltás mögötti indok egyszerű és csattanós: lehet a diverzitást zászlónkra tűzve lengetni, dacolva az összes konzervatív széllel, de ha ez végül árt az eladásoknak, akkor fontosabb lesz a pénz, mint a haladó korszellem.
Az utolsó esély
A jelek szerint a DC (vagy a Warner, esetleg az AT&T, a képregényrajongók számára édes mindegy, ki a konkrét döntéshozó) nem akar mások hibáiból tanulni. Ha nem változik időközben semmi, és tényleg azt jelenti majd az "ötödik generáció", amit most hallani róla, akkor megpróbálkoznak azzal a Marvel recepttel, aminek helyreállítására nagyjából négy évet kellett áldoznia a konkurenciának. Ha pedig ez a terv nem hozza meg az elvárt bevételi növekedést, akkor a kiszivárgott (de természetesen meg nem erősített, szóval masszívan pletykaként kezelendő) információk szerint az AT&T végileg kukázhatja a DC Comics kiadót.
Persze a mögötte álló DC Entertainment így is megmaradna, szóval folyamatosan érkeznének a DC hőseivel kapcsolatos új mozifilmek, animációs sorozatok, videojátékok és játékfigurák, viszont egyáltalán nem adnának ki új képregényfüzeteket.
Helyettük időnként megjelenhetnének vaskosabb graphic novelek, illetve 80 évnyi történetfolyam állna rendelkezésre az újrakiadásokhoz, de nem találnánk több friss DC képregényfüzetet a boltok polcain. És mielőtt még a Marvel-rajongók heves kárörvendésbe kezdenek, tartsátok azt is szem előtt, hogy ha tényleg bukik a DC, akkor valószínűleg a Disney egyetlen percig sem fog habozni, ha szóba kerül annak a Marvel Comicsnak a bezárása, ami jelenleg hasonlóan rossz, vagy talán még rosszabb számokat produkál, mint a DC Comics.
2020 tehát vízválasztó lehet az egész amerikai képregényipar történetében. Sajnos én személy szerint cseppet sem vagyok bizakodó, egyáltalán nem érzem azt, hogy a DC Comics-féle 5G irány mentené meg a kiadót, főleg nem úgy, hogy a füzetek árát is az egekbe tolják.
Ti mit gondoltok a képregényfüzetek válságáról? Bejöhet a DC nagy irányváltása, a Marvellel ellentétben őket pont a fekete Batman menti meg? Kíváncsiak vagyunk a ti véleményetekre is, lent a kommentek között bátran fejtsétek ki a gondolataitokat!
