Megéltünk már néhány egészen hitvány és fölösleges rebootot a Ghostbusterstől a Múmián át a Hellboy-ig, de ha valamire tényleg nem volt szükség, az a Bad Boys franchise feltámasztása. Vagy legalábbis nem így. A Mindörökké rosszfiúk alcímet kapott harmadik rész lehetett volna egy jó, nosztalgikus utazás abba a buddy cop korba, amikor Will Smith és Martin Lawrence is karrierjük csúcsán voltak, csak hát Will Smith közben meg nem mászott le onnan. Legutóbbi filmje, a Gemini Man mondjuk pont bukott, és arról is megoszlanak a vélemények, hogy jó lett-e a netflixes Bright, de a Suicide Squadban például a kevés értékelhető dolgok egyike volt ő és a karaktere - ha csak az elmúlt néhány év felhozatalát vesszük figyelembe.
Az új Bad Boys poénjainak jelentős része arra épülne, hogy Mike Lowrey (Will Smith) és Marcus Burnett (Martin Lawrence) már kiöregedett, vén zsaruk - csak hogy Mike nem az, hanem egy még mindig fess agglegény, akit épphogy csak sújt a kapuzárási pánik, és esze ágában sincs visszavonulni. Az egy dolog, hogy mindkét színész az ötvenes éveiben jár, ami azért még nem egy nyugdíjas kor, de az sem segít hitelessé tenni a fiatalokból álló új osztag tagjainak (akik akár szobanövények is lehetnének, annyira jellegtelenek) piszkálódását, hogy Smith jó kondiban van. Karaktere, Mike a viszonylag frissen szerzett, egész komoly sérülései ellenére is úgy mozog, úgy pattog, mintha minden reggel edzene. Lawrence meghízott, de még ő sincs olyan rossz állapotban, hogy jól működjenek a beszólogatások, viszont az értékelendő (ilyen világot élünk...), hogy legalább a futás közben kifáradós klisét nem lőtték el. Vannak viszont más, kreatívabb és nem agyonhasznált poénok, amik a film első felét úgy-ahogy megmentik, és itt kerül sor néhány váratlan, igazán drámai pillanatra is.
Aztán a második óra eseményeitől kis híján zokogva fordultam bele a moziszékbe. Egy ponton megindul a lejtmenet, klisés pillanatokkal, irracionális döntésekkel és tettekkel, meg egy olyan autós üldözéssel, melynek során a városi rendőrség egy pillanatra sem bukkan fel, mert nem zavarja őket, hogy egy rosszarcú rakétavetővel lövöldözi a civileket helikopterből. Nem hiszem, hogy ennek fényében tovább kellene magyarázni az összhatást.
Kérdéses persze, hogy egy ilyen jellegű filmnél mennyit adnak hozzá vagy vesznek el az élményből az ilyen feltűnő hiányosságok, de ez annyira szubjektív, hogy inkább bele sem megyek. Aki azért ül be az új Bad Boysra, mert szeretné Will Smitht és Martin Lawrence-t újra együtt látni a vásznon, meg látványos robbanásokra vágyik (itt azért megjegyezném, hogy kár, hogy nem Michael Bay rendezte, ahogy az első részt), jól szórakozhat, de érezhető, hogy a készítők nem tudták, hogyan töltsék ki hatékonyan a két órás játékidőt - de legalább nem húzták 147 percig, mint a második részt.
Hiába kedvelem, tisztelem és tartom nagyra Smitht, remélem, hamar leszáll a nosztalgiavonatról, és a tervezett, a Mindörökké rosszfiúk végén előkészített folytatásnál jobban megerőltetik magukat azok, akiknek ez fontos. De az is megoldás, ha hagyják az egészet a fenébe.
