2012-ben a Disney mindegy 4 milliárd dollárért felvásárolta a teljes Lucasfilmet. Az akkor Kibővített Univerzumként ismert kontinuitást, vagyis a mozifilmeken és a The Clone Wars sorozaton kívüli összes Star Wars anyagot (könyveket, képregényeket, videojátékokat) ezzel egy időben zárójelbe raktak, átkeresztelték Legendákká - ezek a történetek innentől fogva nem képezték a hivatalos Csillagok háborúja kánon részét.
Persze mindezekkel párhuzamosan elindultak az új, nagybetűs Kánon regényei, képregényei, sőt a legújabb Star Wars videojátékok (például a Jedi: Fallen Order) is mind a nagy egész részét képezik. Ez az írócsapat szerint azért volt nagyon fontos, mert sok korábbi sztori ütötte egymást, az új anyagok viszont csak úgy születhetnek meg, hogy tiszteletben tartják az idővonalat, egyetlen videojáték vagy képregény sem mehet szembe a kánonnal. Ezeket az alapvetéseket borította most fel némileg Matt Martin.
A Star Wars Story Group írója ugyanis nem kevesebbet állított, mint azt, hogy felesleges azon izgulni, mi maradt bent a Kánonban és mi lett Legenda, mivel szerinte az egész egyáltalán semmit sem számít. Martin egészen pontosan így fogalmazott:
"Az, hogy mi kánon és mi nem, kizárólag a jövőbeli sztorik elmesélését szolgálja, de nincs hatással arra, hogy az egyes rajongók hogyan élvezhetik a számukra fontos Star Wars történeteket."
Szerinte azért felesleges kérdezgetni az egyes korábbi történetszálak esetében, hogy a Lucasfilm valamikor esetleg újra átemeli-e őket a kánonba (többször előfordult már ez, elég csak Thrawn admirálisra gondolni), mert ez semennyire sem lényeges, nem számít. Martin érvelése szerint azt fogadnak el "valóságként" vagyis hivatalos történetként a rajongók, amit csak akarnak. Legérdekesebb mondata így hangzott:
"Ez az egész úgyis csak kamu, szóval azt tekintesz a történet részének, amit csak akarsz".
Oké, értjük, hogy a valóságban nincsenek sithek és jedi lovagok, de azzal azért valószínűleg nem minden Star Wars-rajongó ért egyet, hogy ennyire szabadon kéne kezelni a kánon fogalmát. Vagy pont, hogy el kellene engedni a görcsös "kocka" tudatot, és hagyni, hogy mindenki azt gondoljon, amit akar? Végül is Martin alapvetően a szabad gondolkodás eszméjét próbálta meg becsempészni a köpeny alatt, vagyis a Disney erőfeszítéseitől függetlenül úgyis a közösség (sőt, azon belül is mindenki saját maga) dönti majd el, hogy mit tekint kedvenc világának, meséjének, karakterének, és így van ez rendjén.
Ti mit gondoltok erről?
