Miközben a világ az Obi-Wan Kenobi sorozat első trailerével volt elfoglalva, az Egyesült Államokban komoly LMBTQ-botrány alakult ki a szériát gondozó Disney körül, melyben a 2006-ban felvásárolt Pixar dolgozói is aktivizálták magukat, visszavonulásra kényszerítve a vezérigazgató Bob Chapeket.
Az egész egy nemrég elfogadott floridai törvénnyel kezdődött, ami megtiltotta, hogy a 10 év alatti gyerekek szexuális orientációról, vagy genderidentitásról szóló oktatásban részesüljenek az általános iskolákban. A republikánus képviselők többségi szavazatával átment "Don't Say Gay-jogszabály" jelentős felháborodást keltett az ellenoldalon, ami végül a Disney-t is utolérte, miután kiderült, hogy a vállalat közel 260 ezer dollárral támogatta a törvényt megszavazó politikusokat.
A Disney vezérigazgatója, Bob Chapek hiába magyarázta, hogy az összeggel nem konkrétan a törvénytervezet elfogadását segítették, és hogy mindkét oldalon támogatnak politikusokat, a jogszabály ellenzői és a melegjogi szervezetek is hevesen kritizálni kezdték a céget, amiért az igyekezett kimaradni a konfliktusból, és nem foglalt egyértelmű állást a törvény ellen.
A vállalat ekkor kiadott közleménye még arra hivatkozott, hogy a legnagyobb hatást az inspiráló tartalmaikkal, a befogadó kultúrájukkal és az LMBTQ+ szervezetek támogatásával tudják elérni. Chapek egy memót is szétküldött az alkalmazottaknak, melyben mindenkit biztosított az LMBTQ+ közösség "rendíthetetlen" támogatásáról, s egyúttal emlékeztetett, hogy 2021-ben 3 millió dollárt adományoztak különböző melegjogi szervezeteknek.
"Nem akarom, hogy bárki is összetévessze az állásfoglalás hiányát a támogatás hiányával. Mindannyiunk közös célja egy toleránsabb, tisztelettudóbb világ. Ahol eltérhetünk egymástól, az az ehhez vezető taktika."
Ekkor szálltak be a botrányba a vállalatbirodalom szárnyai alá tartozó Pixar dolgozói, akik a vezetőségnek címzett levélben állították, hogy a befogadást hirdető Disney valójában cenzúrázza a melegekkel foglalkozó tartalmakat.
"Mi a Pixarnál személyesen is tanúi voltunk annak, ahogy gyönyörű, sokszínű karakterekkel teli történetekből csak morzsák térnek vissza a Disney vállalati felülvizsgálóitól. Még ha az LMBTQ+ tartalmak létrehozása lenne is a válasz a világ diszkriminatív jogszabályainak kijavítására, minket megakadályoznak abban, hogy létrehozzuk őket."
A levél aláírói azt követelték, hogy a Disney vonjon meg minden támogatás a Don't Say Gay törvényt megszavazó politikusoktól, s hogy határozottan ítélje el a floridai jogszabályt és más államok törvényhozóinak hasonló javaslatait. Ezzel párhuzamosan pedig a Human Rights Campaign emberjogi szervezet is bejelentette, hogy nem fogadja el a Disney által a botrány kirobbanása után felajánlott 5 millió dolláros adományt, amíg a vállalat nem száll szembe az ilyen kezdeményezésekkel.
A közösségi médiából, a civil szervezetek részéről és a házon belülről érkező nyomás végül megtörte a cég ellenállását, Bob Chapek visszavonulót fújt. A vezérigazgató egy céges e-mailben közölte, hogy szüneteltetik az összes floridai politikai támogatásukat, amíg újra nem gondolják az eddig alkalmazott rendszert, és egyben bocsánatot is kért azért, ahogy az ügyet kezelték:
"Egyértelmű, hogy ez nem csupán egy floridai törvényjavaslatról szól, hanem az alapvető emberi jogok újabb megtámadásáról. Szükségetek lett volna rám, hogy erősebb szövetséges legyek az egyenlő jogokért folytatott harcban, én pedig cserben hagytalak benneteket. Sajnálom."
- szólt a CEO a cég LMBTQ+ dolgozóihoz. A vezető azzal zárta sorait, hogy a jövőben hasznosabb szövetségese kíván lenni ennek a közösségnek, s hogy a következő hetek során további erőfeszítéseket is bejelentenek majd.
A Disney-vel történtek remekül illusztrálják a nagyvállalatok nehéz helyzetét napjaink átpolitizált valóságában. Míg néhány évtizede még azt várták el a cégekből, hogy maradjanak ki a nyilvánosságban zajló politikai vitákból, ma már egyre nagyobb a nyomás, hogy ezek az óriási vagyonnal és befolyással bíró entitások is tűzzék le a zászlójukat egy-egy ügy mellett.
Így viszont mások mellett a Disney harapófogóba került, mivel az LMBTQ+ tartalmak erőteljesebb propagálásával nem csak az amerikai republikánus szavazókat idegenítheti el magától, de az egyik legjövedelmezőbb piacán, Kínában is megütheti a bokáját, ahol kőkemény állami cenzúra szabályozza a bemutatott filmeket.
Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy az LMBTQ+ történetszálak hangsúlyozása egész produkciók bemutatását sodorná veszélybe a hatalmas országban, a Disney pedig nem szívesen írná le a veszteségeket.
