Rendszeresen foglalkozunk a hazai játékfejlesztéssel, még saját rovatunk is van, ami gyűjti ezeket a projekteket, sőt nemrég egy gyűjtőcikkben összeszedtük a kedvenceinket a témában. Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet azokra az alkotókra, akik nem kapnak elég reflektorfényt a játékipar pörgése és a média telítettsége miatt, pedig szórakoztató és/vagy önmagukon túlmutató gyöngyszemek is előfordulnak a munkáik között. Putnai Csaba például tizennégy hónap alatt készítette el a 2,5D-s akció-platformerét, a Bob: A thousand lives-t, amelyet édesapja halála ihletett.
A játék története egy Bob nevű kisfiúra fókuszál, aki egy baleset után egy rejtélyes és különös világban találja magát, az itt megtapasztalt események pedig arra a felismerésre juttatják, hogy nem először jár ezen a helyen, ahol a múlt, a jelen és a jövő egyszerre létezik. A készítő szerint a játék a fú élet-halál ciklusát fejezi ki, befejezése pedig sokkoló módon ad rálátást a folytonosság elvére.
Az egyik legfőbb célunk Bobot irányítva az, hogy elkerüljük az elemésztő múltat, ami egy ködlény formájában próbálja megakadályozni őt a célja elérésében. Már ennyiből is nyilvánvaló, hogy a Bob: A thousand lives egy erősen történetorientált alkotás, amely nyomasztó hangulattal mesél az élet körforgásáról, mindezt pedig megfejeli egy komoly kihívást jelentő játékmenettel is.
Putnai Csaba felhívta rá a figyelmet, hogy kifejezetten egy a régi klasszikus platformerekre jellemző, nehéz és pontosan végrehajtandó játékmenetre számíthat az, aki nekivág Bob kalandjainak, így a korunk játékaira jellemző könnyítés nem játszik: nincs segítség, útmutatás vagy bármilyen tipp (manuális mentés sem), egyedül kell felfedezni a pályát és megoldani az elénk gördülő akadályokat.
A játék világa egybefüggő, de zárt kapuk szakaszokra osztják és csak a megfelelő számú kulcsok elérése után tudunk továbbjutni rajtuk. Megközelítőleg 15 órányi játékidőt ölel fel a sztori teljesítése, de a nehézségi szintből adódóan ez többre is rúghat, főleg akkor, ha folyamatosan megállunk megvizsgálni a sajátos színösszeállítással és atmoszférával rendelkező környezetet.
Az Inside című indie klasszikus grafikáját idéző látványvilág ugyanis mindenki által könnyedén befogadható szimbolikával rendelkezik, amelyről az irányítás bonyolultsága sem vonja el a figyelmet, hiszen pár gomb használatát kell csak megszokni. Haladásunkat és próbálkozásainkat achievementek honorálják, így például már azért is trófeát kapunk, ha több mint ezer alkalommal ugrottunk valahová.
Tapasztalataink alapján ezt rendkívül gyorsan be lehet zsákolni. Indie játék lévén a rendszerkövetelmények nem fogják megviselni úgy a vasat, mint a platformelemek az idegeinket, a játék már egy Windows 7-tel, Intel Quad Core CPU-val, 12 GB RAM-mal és NVidia GTX 1050 Ti videokártyával is elfut, ráadásul 1 GB-nál több szabad helyet nem igényel magának.
A Bob: A thousand lives a Microsoft Store-ból érhető el remek ár-érték aránnyal, pozitív értékelésekkel, ráadásul készítője folyamatosan frissíti és javítja is, így egyre csak jobb lesz (még találtunk benne hibákat, de az irány mindenképpen jó). Ha szeretitek a nehéz platformereket és a komoly mondanivalóval rendelkező játékokat, akkor érdemes ránéznetek.
