Pár nappal a Star Wars: A Mandalóri Dinsey+-os tévésorozat harmadik évadának lezárása előtt kaptunk a Lucasfilmtől egy rövidke kedvcsináló videót. Ebben persze nem az fináléból, az utolsó részből mutattak meg már jó előre bizonyos jeleneteket, hanem a korábbi epizódokból szemezgettek, illetve bedobtak egy elég merész állítást, miszerint ez bizony az eddigi legjobb Csillagok háborúja-sorozat. Star Wars szériából pedig azért nem kevés akadt már, noha az élőszereplős produkciókra azért tényleg sokat kellett várni. Első körben kifejezetten a legkisebbeket célozták a '80-as években a Droids és Ewoks animációs sorozatok, majd hatalmas ugrás következett, és 2008-ban indult el a valóban kiváló The Clone Wars, melyet 2014-ben, a Lucasfilm felvásárlása után követett a Rebels. 2018-ban jött a könnyen feledhető Resistance, ha pedig animációs fronton akarunk maradni, akkor gyorsan meg kell még említeni a The Bad Batch, a Visions, a Tales of the Jedi és a májusban induló Young Jedi Adventures szériákat.
Mindeközben 2019 novemberében elindult az első élőszeplős Star Wars tévésorozat is a Disney+-on, a The Mandalorian, magyar fordítás szerint A Mandalóri, melynek immár a harmadik évadán is túl vagyunk. 2021 legvégén rajtolt el A Mandalóri első spin-offja, a mindössze egy évados, és cseppet sem kifogástalan Boba Fett könyve, 2022-ben pedig egyrészt végre megérkezett az Obi-Wan Kenobi-sorozat, melyet egyesek imádtak, mások kifejezetten utáltak, illetve az az Andor, ami talán az egyik legmegosztóbb Star Wars produktumnak mondható, a rajongótábor fele szerint ez messze a legjobban írt, leginkább minőségi Star Wars történet, akadnak viszont nem kevesen olyanok is, akik halálra unták az egészet, és nem örültek annak, hogy végre felnőttként kezeli a Lucasfilm a nézőket. Mindezek tükrében tényleg A Mandalóri és különösen annak harmadik évada lenne a Csillagok háborúja sorozatok abszolút bajnoka? Egyáltalán nem könnyű erre válaszolni.
Út a főbossig
A Mandalóri harmadik évadának első fele pontosan úgy indul, mint a korábbi szezonok, vagyis a főszereplő mellékküldetésről mellékküldetésre halad, még mindig teljesen úgy működik a narratíva, mintha egy videojátékot akartak volna írni az alkotók. Ez persze nem szemrehányás, mert működik a dolog, és aki szereti ezt a fajta történetvezetést, az most is örülni fog neki, akinek pedig feltolja ez a megoldás a vérnyomását, jó eséllyel már korábban elengedte Mandó és Grogu kezét, nem tartott velük a harmadik etapra. Egyedül azok fognak nagyon meglepődni, akiknek kimaradt a Boba Fett könyve spin-off, mivel ugyebár főhőseink a második szezon végén elváltak egymástól, és az említett másik sorozatban találtak újra egymásra. Érthetetlen, miért nem lehetett ezt a fő szériában elmesélni, azon túl persze, hogy Din Djarin és kis zöld védence tudta csak minimálisan menteni Boba Fett saját sztoriját.
Történt azonban valami az új Mandó évadban, amire eddig nem igazán volt példa: elkezdtünk öles léptekkel egy konkrét, jól meghatározható végkifejlet felé haladni. Adott egy remek főgonosz, a Giancarlo Esposito által alakított Gideon moff képében, és végre a hősöknek van céljuk: Din Djarin és az abszolút központi karakterré előlépő Bo-Katan Kryze együtt akarják visszafoglalni népük kietlen pusztasággá amortizált ősi bolygóját, a Mandalórt. Ehhez nyilván a birodalomnak is lesz egy-két szava, szóval minden adott volt egy katartikus végkifejlethez, kár, hogy pont ezt nem sikerült teljes mértékben prezentálni. De ne szaladjunk ennyire előre.
Pedro Pascal továbbra is remekel Din Djarin szerepében, a többieket pedig régi ismerősként fogjuk üdvözölni. A sztori a kánon egy olyan időszakában kapott helyet, amiről még mindig kevés információval rendelkezünk, pont ezért lehet remekül kitölteni a konkrétumok helyén tátongó lukakat. És ez a Star Wars hatalmas, összekapcsolt univerzumának az előnye. Anno a The Clone Wars animációs sorozat is nagyon sokat tett azért, hogy jobban a szívünkbe tudjuk zárni az első körben azért még alaposan megköpködött és megrugdosott előzménytrilógiát, így simán elképzelhető, hogy a hetedik, nyolcadik és kilencedik részen is javítani tud idővel az, ha mindenféle egyéb sorozatban, könyvben, képregényben vagy videojátékban részletesebben is megismerjük, hogyan és miért bukott el az Új Köztársaság és emelkedhetett fel az Első Rend. Ennek korai nyomai pedig A Mandalóri harmadik évadában is felfedezhetők.
Sokan kifejezetten azért szerették az Andor sorozatot, mert betekintést engedett a gonosz Birodalom működésébe, láthattuk, miként dolgoznak a kis fogaskerekek, miért is kell rettegni ettől a rezsimtől. A Mandalóri egyrészt bőven megmutatta, hogy az Új Köztársaság minden, csak nem tökéletes, és hatalmas béklyókat jelentenek számára a bürokrácia kötelező tiszteletkörei, másfelől betekintést nyertünk abba is, hogyan szervezte magát újjá a Birodalom maradéka. Teljesen világossá vált, hogy nem csak elszigetelt hadurak egyéni játszmái folynak a háttérben, valóban minden okkal történik, a tábornokok és moffok gőzerővel dolgoznak a galaxis feletti uralom visszaszerzésén.
Ezen a ponton érdemes tenni egy gyors kitérőt. Tudjuk, hogy az idén ősszel érkező Ahsoka sorozatban kulcsfontosságú szereplő lesz Thrawn főadmirális, akit Lars Mikkelsen fog alakítani - egyébként ő volt a karakter szinkronhangja a Rebels animációs sorozatban is, szóval sok rajongónak sikerült ezzel a szereposztással a kedvében járni. Thrawn visszatérésére vár jelenleg az egész birodalom, és A Mandalóri is csak ezt készítette elő, a baj csak az, hogy emiatt picit súlytalanná vált a lezárás. A keményvonalas Star Wars-fanok viszont örülhettek egy másik klasszikus birodalmi karakter felbukkanásának, a régi, immár Legendák néven emlegetett kánonból ugyanis átemelték azt a Pellaeon századost, aki a régi könyvekben még Thrawnnál is fontosabb birodalmi vezetővé nőtte ki magát. Érdekes látni, hogy a nagy felvásárlás után a Disney által törölt idővonalról egyre több elemet emelnek vissza a kánonba, ami egészen jó köztes megoldásnak tekinthető. El lehet mesélni új történeteket, de a valóban közönségkedvenc szereplők sem maradnak ki ezekből.
Messze még a cél
A Mandalórin még mindig az érződik, hogy az alapokat fekteti le. Megteremt egy szerethető, könnyen befogadható közeget egy sor olyan új tartalomnak, ami az Új Köztársaság idején játszódhat, egy olyan korszakban, ahol többé-kevésbé még szabad kezet kaphatnak az alkotók. Ezzel viszont sajnos az is együtt jár, hogy nem tud valóban jelentőségteljes lenni, nem hagy markáns nyomot maga után. Ezt leginkább az évadzárón lehetett érezni. Magában a szezonban kaptunk látványos űrhajós csatákat, komoly közelharci összecsapásokat, különleges lényeket és változatos planétákat, nem maradt el az akció és a humor sem. Ha egy képzeletbeli átlagos rajongói ízlésvilágát kellett volna összerakni apró darabokból, valószínűleg pontosan ilyen mozaik született volna. Nekik szólnak az olyan szívdobogtató pillanatok, mint mikor feltűnik egy korábban csak animációs sorozatban látott karakter, vagy épp az a megoldás, ahogy új esélyt adtak az egykor Jar Jar Binkst alakító Ahmed Bestnek - utóbbiért szerencsére maguk a rajongók is nagyon hálásak voltak. De hiányzik az a kis extra, az a plusz, amitől az egész valami többé válhatna. És éppen ezt lehetett volna megadni az évadzáróval.
Ehelyett nagyon gyorsan elvágták azokat a szálakat, amelyek korábban sokkal, de sokkal jelentősebbnek tűntek, mint valójában voltak. Egyértelműnek tűnik egyébként Dave Filoni és Jon Favreau taktikája, hiszen a 2023-as Star Wars Celebrationön bejelentett három új Csillagok háborúja-film közül az egyik épp a Mandóverzum néven emlegetett saját kis világuk nagy lezárása lesz, itt futnak majd össze nemcsak A Mandalóri sorozat, de a Boba Fett könyve, az ősszel érkező Ahsoka, valamint a Jude Law főszereplésével készülő Skeleton Crew szálai. Aki a végső nagy összecsapást, a nagyszabású befejezést várja, annak addig kell kibírnia, amíg a mozik műsorukra nem tűzik ezt a filmet, A Mandalóri még mindig csupán az előétel, továbbra is türelmesnek kell lennünk, amíg felszolgálják a főfogást. Újabb falatok mindenesetre érkeznek, Favreau már megírta a negyedik évadot.
Mindezeket összevetve tényleg A Mandalóri a legjobb Csillagok háborúja-sorozat? Nos, lesznek, akik számára minden bizonnyal igen a válasz. Akik a millió kikacsintásnak, easter eggnek, a nagy kánon egészét építő, bővítő megoldásoknak, látványos összecsapásoknak, és persze az egy képernyőre sűríthető lehető legtöbb mandalóri páncélzatnak örülnek, simán gondolhatják így. Azok szemében viszont, akik ténylegesen nagy megfejtéseket, vagy netán az Andorhoz hasonló részletgazdagon és jól írt párbeszédeket, feszes narratívát várnak el egy Star Wars-sorozattól, biztos, hogy nem A Mandalóri lesz az aranyérmes ebben a képzeletbeli versenyben.
