A Vakondok nosztalgikus-edukatív dokusorozatának időkapuja újra kitárul, bár Matusik Szilárd ötödik filmjének töltési ideje ezúttal egykori ZX Spectrum 128-asoméval vetekedett, és ezt még csak nem is számítógép-vírus okozta, hanem simán a Covid. A Gyűrűk Ura maratonokat idéző, két és fél órás alkotás részletesen, mégis könnyed sztorizgatások útján meséli el, hogyan vált néhány vasfüggönyön innen ragadt tinédzser hétvégi hobbija egy nemzedék IT-forradalmává a 80-as évek magyar valóságában. Ha belegondolunk, akkor nem is annyira húzós a fent említett játékidő, hiszen több, mint ötven megszólaló nyilatkozik egy olyan szerelemről, mely az elmúlt 30+ évüket is aktívan formálta.
A nyugatról csempészett videójátékok iránti rajongás, az ehhez társuló brutális hierarchia és a kitűnni vágyás hamar belobbantotta a CSOKI katakombáiban kóborló ifjú lelkek művészi aspirációját, létrehozva a demoscene szubkultúrát. Van valami csodálatos abban, amikor egy játék élvezeténél fontosabbá válik annak birtoklása és az ehhez kapcsolódó underground státusz, aztán mindez eszkalálódik az amúgy is érdektelenné vált játék elé pakolgatott képi-zenei kifejezésmóddá.
Az ehhez kapcsolódó menőségi toplisták helyezései és a levélbélyeg viaszos újrahasznosítása végül elég inspirációnak bizonyult egy addig elképzelhetetlen technológiai fejlődéshez, kvázi sufnimódszerekkel. Nyilvánvaló, hogy egy kiskorú gyereknek komoly gondot okoz a fél világgal tartani a kapcsolatot, hogy mégis hogyan sikerült, a film legromantikusabb momentumaiból derül majd ki, bár a "Stamps Back!" cím közepesen árulkodóra sikerült. A szükség szülte telekommunikációs hackek viszont nálam konkrétan a "Vissza a jövőbe" kategória felső polcos megoldásait idézik.
A beszélgetések során olyan avantgárd képződményekről pereg le a mentálpor, mint a "lemezújság", sőt, ezen keresztül a trafikbibliaként forgatott legendás játékmagazinok megszületésének körülményeibe is bepillanthatunk, melyeket szintén inkább vad érzelem és vágy fűtött szakértelem helyett, de olyan korosztályos fogalmak is előkerülnek, mint a "telefonkártya", ami végtelenítve vált üzleti lehetőséggé hirtelen azok számára, akik eredetileg csupán a Last Ninja miatt mentek le a Csokonai Művelődési Központba.
A dokumentumfilm-sorozat legújabb része 2022. december 12-én debütál a nagyközönség előtt Budapesten a Lurdy moziban, melyet remélhetőleg további vidéki vetítések követnek majd. Erre az alkalomra már minden jegy elkelt, de ha érdekel, hogyan dolgozott a Magyar Posta és a Matáv ingyen egy generáció álmáért, másnap még pótolható az élmény. Szilárd elmondása alapján készül egy rövidített fesztivál verzió is, de ha nem szeretnétek találgatni, hogy melyik sztoritól kell majd elköszönni benne, akkor érdemes sietni a helyfoglalással. További infókért keressétek a film facebook oldalát!
