Miután a Marvel saját kezébe vette az MCU-s sorozatok gyártását, és a korábban az ABC-vel, a Netflixszel, vagy a Huluval közösen gyártott szériák helyett saját, kifejezetten a Disney+ra szánt adaptációkban gondolkodott, merőben újszerű megközelítést választott. Kevin Feige-ék dobták ugyanis a klasszikus sorozatgyártási alapvetéseket, nem kaptak például az egyes szériák showrunnert sem, és gyakorlatilag minden sztori egy rétestésztaként hosszúra kinyújtott mozifilm volt, továbbá sosem több évadra terveztek előre. Nem véletlen, hogy az előszerelős sorozatok közül eddig egyedül a Loki kapott második szezont, és ez ott sem egy előre eldöntött dolog volt. Az összes többi Disney+-os MCU sorozat (az animációs What If...? széria kivételével) egyetlen évadból áll, a sztorinak van eleje, közepe, vége, és bár nyilván akad pár megválaszolatlan kérdés, azért úgy összességében egyetlen fix narratív szálon mennek végig, 6-9 részen keresztül. Ez a módszer olykor beválik, a WandaVízió és az Amazon: Ügyvéd ténylegesen tudott tévésorozatként működni, az egyes részeknek saját történetük is volt - ahogy azt az ember műfaji kritériumként talán el is várhatná. De összességében a legtöbb széria tényleg nem volt más, mint ahogy azt említettük: egy mozifilm, amit széthúztak egy minisorozat hosszúságára. Nos, 2022-ben hatalmas szerencsénkre a Marvel fejesei úgy döntöttek, teljesen elengedik ezt a vonalat, és visszatérnek a hagyományosabb modellhez.
Ez egyrészt azt jelenti, hogy nem fogják már a világ pénzét eltapsolni a sorozatokra, gazdaságosabb megoldásokat keresnek, másfelől (és ez az, ami tényleg nagyon fontos) végre-valahára showrunnerek fogják majd a gyártás közben a gyeplőt, és most kapaszkodjatok meg, már a kezdetektől több évados sorozatokat terveznek azzal a nem titkolt céllal, hogy a nézők kapcsolódni tudjanak a karakterekhez, és várják majd azok újabb és újabb kalandjait. Az új szériák csak és kizárólag akkor kaphatnak zöld utat, ha a showrunner elég meggyőző tervet tud lerakni az asztalra - nem véletlen, hogy a közelmúltban három tervezett sorozatot, köztük a Novát is parkolópályára rakták, ezek esetében nem volt elég combos a meggyőzőerő. A 2024-ben bejelentett Vision Quest már ennek az új szemléletnek a tükrében készült, de a Mindvégig Agatha is prosperálni tudott a nézőpontváltásból, hiszen a sorozat írója, Jac Schaeffer megkapta a showrunneri pozíciót is. És bizony elég valószínű, hogy a Daredevil: Újjászületés teljes újragondolása mögött is a most taglalt változások állnak.
A sorozat, amely újjászületett
2022 elején a Marvel Studios bejelentette, hogy egy új Daredevil-sorozaton dolgozik. Az eredeti tervek szerint Born Again a tárgyalótermi drámasorozatok stílusában valósult volna meg, amely a Netflix-széria eseményeitől függetlenül mutatta volna be Matt Murdock új életét. A forgatás 2023-ban meg is kezdődött, azonban már a munka közben egyre több kétely merült fel az iránnyal kapcsolatban. A Marvel Studios vezetői és maga Charlie Cox is úgy érezték, hogy az eredeti koncepció nem működik megfelelően. A legnagyobb eltérés a Netflix-sorozattól az volt, hogy Murdock nem viselte a Daredevil-jelmezt egészen a negyedik epizódig. A történet kevésbé volt akciódús, sokkal inkább egy epizodikus, ügyvédi történetekre építő narratívát követett volna.
2023 szeptemberében, miközben a hollywoodi sztrájkok miatt leállt a forgatás, a Marvel Studios átvizsgálta az addig leforgatott részeket és radikális döntést hozott: az addigi kreatív csapatot elbocsátotta, és új alkotókat vont be a projektbe. Az új showrunner Dario Scardapane lett, aki korábban a netflixes The Punisheren is dolgozott. Emellett Justin Benson és Aaron Moorhead csatlakozott rendezőként - számukra sem ismeretlen az MCU, korábban a Loki és a Holdlovag sorozatok egyes részeit is ők rendezték. Az átalakítás során három új epizódot írtak, köztük egy teljesen új pilotrészt. A váltás pedig abszolút bejött: az új verzió már nemcsak a Netflix-sorozat stílusát idézi, hanem annak történetét is folytatja. A korábbi szereplők, mint Foggy Nelson és Karen Page, akik eredetileg kimaradtak volna a sztoriból, ismét helyet kaptak benne, gyakorlatilag minden vágyuk teljesült a rajongóknak. Másban is módosítottak a terveken: az eredetileg 18 epizódos évadot végül két szezonra bontották, így az első kilenc epizód után 2026-ban érkezhet a második évad. Mi pedig most, már az első részek bemutatója előtt megnézhettük a teljes évadot. Ilyenre Marvel-sorozat esetében korábban még nem volt példa, így sejteni lehetett, hogy a stúdió borzasztóan bízik a szériában, és örömmel jelenthetjük: nem ok nélkül duzzad ennyire büszkén az illetékesek mellkasa.
A sztori nemcsak az eredeti Daredevil sorozatot folytatja, hanem szorosan kapcsolódik más MCU-s szériákhoz is. Nyugalom, érthető lesz ezek ismerete nélkül is, de a lehető legteljesebb élményhez azért nem árt, ha láttátok a Sólyomszem és az Echo sorozatokat is, illetve akad még egy olyan széria, amelynek becsatornázása elképesztően váratlan húzás volt, ugyanakkor legnagyobb megdöbbenésünkre működött a dolog. A spoilerek elkerülése végett egyelőre maradjunk inkább csak ennyiben.
Az ügyvéd és a polgármester
Történetünk egy szörnyű tragédiával indul, majd gyorsan ugrunk egy évet az időben, és egy olyan Matt Murdockot láthatunk, aki vörös szerkóját szögre akasztotta, és kizárólag a tárgyalótermekben akarja az igazságot szolgálni. Ezzel párhuzamosan viszont visszatér főhősünk ősellensége, Wilson Fisk, vagyis a Vezér is, aki úgy tűnik, a bűnözői karriert akarja maga mögött tudni, és ezért elinduln a választásokon, ő szeretne New York következő polgármestere lenni. Nem titok, teljesen egyértelmű volt a nulladik pillanattól, hogy Fisk meg is nyeri a választást, ami egy teljesen új helyzettel állítja szembe a maszkos igazságosztókat a városban. Belőlük nem Daredevil lesz az egyetlen, már az előzetesek is megvillantották például Fehér Tigrist, a Marvel első latino szuperhősét, aki remek adaptációt kapott a sorozatban.
Ahogy azt sejteni lehetett, mind a címszereplőt alakító Charlie Cox, mind a Vezér szerepében visszatérő Vincent D'Onofrio hatalmasat alakít. Hozzájuk csatlakozik egy legalább ugyanekkora buksisimire Ayelet Zurer, aki óriásit megy a szériában mint Vanessa Marianna-Fisk, a Vezér felesége. És persze mondanunk sem kell, a többi visszatérő is remekül játszik, élükön Jon Bernthallal, akivel már szinte összeforrt a Megtorló szerepe. Még ennél is nagyobb szó azonban az, hogy azok a vendégszereplők, akik maximum közepes, de inkább gyengébb alakításokra voltak képesek más Marvel-sorozatokban, most hirtelen mintha megtanultak volna színészkedni. Nincs mese, ha van egy jó forgatókönyv (és ez esetünkben egészen kiváló), ha meg vannak írva tisztességesen a párbeszédek, ha jó a rendezés, akkor bizony a színészek képesek lesznek a szakmájukat végezni, vagyis érdemben színészkedni.
A kilenc rész egy remek történetívet kapott, de a korábban taglalt módon mindezt úgy hozták össze, hogy ténylegesen sorozatként tudjon működni a szezon, ennek végeredményeképpen pedig az évadzáró lepörgése után egyetlen kívánság motoszkálhat a néző fejében: itt és most, azonnal követeli a folytatást, hiszen messze nem vagyunk még a sztori végén, gyakorlatilag a felvezetőn, az előételen jutottunk csak túl, ami bizonyosan még nagyobb történésekhez, nagyobb izgalmakhoz fog vezetni. És így működik egy jó tévésorozat, ez az a recept, amivel a Marvelnél eddig nem foglalkoztak, hatalmas szerencsénkre viszont most tényleg ráéreztek az ízére. És ezzel tisztában is vannak, nem véletlen, hogy már készül a második évad.
A Daredevil: Újjászületés nem csak piszok jól van írva, és találja el kiválóan a komoly és humorosabb jelenetek arányát - nem titok, az előbbiből van jóval több -, de a szívünk mellett a szemünket is gyönyörködteti. Remek bunyókat, hosszú, vágás nélküli harci jeleneteket láthatunk, amik ugyan nem érnek el arra a kivételes szintre, mint a netflixes sorozat klasszikus folyosós jelenete, de azért nagyon ott vannak a szeren. Egyetlen komolyabb negatívumként a CGI hozható fel, ami akkor válik nagyon művivé és mesterkéltté, amikor Daredevil ugrándozásait, akrobatikus mutatványait oldják meg vele. Ilyenkor egészen egyszerűen túlzottan gyorsan mozog a karakter, meseszerűvé válik az egyébként abszolút földhözragadt és realisztikus sorozat.
Külön ki kell emelni, hogy pár kivégzés olyan véres, annyira brutális, hogy pár éve még nem gondoltuk volna, a Disney+-ra felkerülő Marvel-sorozatban valaha is látni fogunk efféle értéket megütő brutalitást. És ezzel együtt azt is mindenképpen alá kell húzni, hogy az erőszak sosem öncélú, okkal történik bizonyos esetekben elképesztően nagy mértékben.
Koponyák mindenütt
Ha pedig már úgyis az erőszaknál tartunk, akkor végezetül kanyarodjunk vissza a Megtorlóhoz, ugyanis hozzá kapcsolódik az egész Daredevil: Újjászületés egyik legjobb, de mindenképp legbátrabb húzása, ami elég komoly párhuzamot mutat a való életünkkel. Nem biztos, hogy tudjátok, de az Egyesült Államokban az elmúlt években elég divatossá vált bizonyos körökben, és a rendőrség kötelékébe tartozó egyes tiszteknél is az, hogy egyenruhájukra felvarró képében vagy valamilyen más formában a Megtorló jellegzetes koponyáját pattintják fel. Megtorló jelképe az elsősorban szélsőjobbos, militáns vonásokat mutató honpolgárok körében is népszerű lett, és 2021-ben, a Capitolium ostroma alatt is több támadón volt megtorlós koponya. Ekkor a Punisher füzetek egyik leghíresebb írója, Garth Ennis a következőket mondta:
"Már elmondtam párszor, hogy igazából senki sem akar a Megtorló lenni. Senki sem akar lehúzni három szolgálati turnust a hadtéren, melyek közül legalább egy katasztrofálisan végződik, nem akar üvegszilánkokkal a fejében hazatérni, hogy itthon végignézze, ahogy gépfegyverrel kivégzik a családját, majd úgy dönteni hogy a hátralévő életét hideg, sivár mészárlással tölti. Azok, akik ilyen kontextusban viselik a jelképet, saját magukat teszik nevetségessé ugyanúgy, ahogy a rendőrtisztek is tették a nyáron. Igazából ugyanis csak egy félelmetes szimbólumot akarnak a pólójukon hordani, hogy aztán utána hazamenjenek a feleségükhöz és gyerekeikhez, tovább éljék mindennapi életüket. Ugyanúgy nem gondolnak bele komolyabban a Megtorló szimbólumba, mint azok az ostobák, akiket szerdán láttam, hogy a csillagos és sávos lobogót lengették, miközben megtámadták a Capitoliumot."
Gerry Conway, Megtorló kitalálója pedig konkrétan a koponyát viselő rendőrök kapcsán nyilatkozott így:
"Bármely »rendőr«, aki Megtorló logót hord az egyenruháján, a rendvédelmi szerveket egy törvényenkívülivel azonosítja. Ezek a »rendőrök« szégyent hoznak a komoly rendőrtisztekre világszerte. Hatalmas szintű felelőtlenségről tesznek tanúbizonyságot, ezért pedig azonnal el kéne őket bocsátani."
Nos, a Daredevil: Újjászületés történetében nagyon fontos szerephez jutnak azok az önbíráskodó rendőrök, akik maguk is Megtorló koponyát viselnek tetoválásként vagy az öltözetükön. Egy valós problémát emelt így át a sorozat a saját univerzumába, bemutatta, miért és hogyan csúszhat át egy zsaru azon a bizonyos vörös vonalon, szóval úgy foglalkoztak a problémával, hogy a széria egyértelműen állást foglalt, mert választ adni, de közben azért árnyalatot is adott a koponyás rendőröknek.
Ilyen és ehhez hasonló csodákra képes az, ha egy sorozaton valóban dolgoznak, évadokon átívelő tervekkel rukkolnak elő, és van konkrét víziójuk az alkotóknak. Nagy boldog időszak vár ránk, ha tényleg minden Marvel-sorozat ebben a mentalitásban fog készülni a jövőben, a Daredevil: Újjászületés pedig mindenképpen az egész MCU legjobb szériái között emlegethető, olyan közönségkedvencek mellett, mint a WandaVízió vagy a Loki, csak épp az említett sikersorozatokkal ellentétben ezt ténylegesen úgy írták meg, úgy forgatták le, és úgy mutatják be, mint egy klasszikus tévésorozatot. Köszi Marvel, maradjon is ez így!
