A színész romantikus szerenádja hatalmasat ment a zeneipar legfontosabb toplistáján.

Sokakat felháborított a banda új profilképe, a gond csak az, hogy ezzel elárulták, lövésük sincs a Pink Floyd és az egész zeneipar egyik leghíresebb albumáról.

Újabb legendát vesztett el a zeneipar, Andy Fletcher mindössze 60 éves volt.

Az alperes sokallja az összeget és az ítélet jogosságát is vitatja.

A zeneiparban véresen komolyan veszik a licencek kérdését, amit most a Rockstar és a klasszikus címek rajongói is megsínylenek.

A platform megállapodott az amerikai zeneipari szervezettel, elnézőbbek lesznek azokkal a tartalomgyártókkal, akik véletlenül jogdíjas zenéket használnak a streamjeikben.

Neki köszönhetjük a zeneipar egyik legfontosabb eszközét.

Ma hajnalban kitüntették a zeneipar legjobbjait, a hosszúra nyúló gála azonban több ponton is átfordult kellemetlenbe.

Megint lehet vitatkozni azon, hogy kinek is van igaza, ebbe már bele sem mennénk, az viszont vicces, hogy a zeneipar akkor is képes fényezni magát, amikor láthatóan semmi eredménye nem lett a Pirate Bay elleni blokádnak.

A világon jelenleg a ritmusjátékok jelentik a legnépszerűbb videó-játék kategóriát - sokan a zeneipar megmentőiként tekintenek rájuk.

A Harmonix és az EA a Gutiar Hero III riválisaként dobta piacra a Rock Bandet. Ők ketten, úgy fest megreformálják a zeneipart...

Egy felmérés szerint a Guitar Hero 3 megjelenése hatalmasat dobott a benne szereplő dalok digitális eladásain.

Az MTV egyik fejese, Jeff Yapp, egy interjúban azt nyilatkozta, hogy az Electronic Arts gondozásában készülő Rock Band c. játék olyan mértékben fogja forradalmasítani a zeneipart, mint ahogy azt annak idején a videoklipek tették.

Az Amerikai Zeneipari Szövetség (RIAA) ismét talált magának néhány újabb célpontot: ezúttal az egyre népszerűbb videó feltöltő oldalakra "szállt rá". A Szövetség szerint a zenék illegális megosztásának legújabb lehetőségét a videoklipek hordozzák magukban, amelyek olyan oldalakon kapnak helyet, mint a Youtube, vagy épp a Google Video. A teljes cikket itt olvashatod el.

Elemzők szerint a globális internetes forgalom egy harmada a BitTorrent fájlcserélő hálózaton keresztül zajlik le. A jelenséget már nem csak a film- és zeneipari vállalatok szakértői, hanem az internetszolgáltatók sem nézik jó szemmel, annak ellenére, hogy talán a közeljövőben pont a torrent technológia válhatna a hivatalos digitális filmletöltés alapjává is. A fájlcserélők virágkora néhány éve kezdődött, gyakorlatilag a megjelenésük után azonnal. Feltalálóinak nem az illegális tartalmak támogatása volt a célja, egyszerűen csak egy alternatív megoldást kerestek a sávszélesség okozta letöltési problémákra. A kifejlesztett technológia lényegesen leveszi ugyanis a terhet azokról a letöltésekre specializált szerverekről, amelyek korábban egyeduralkodóként szolgáltattak tartalmat. A BitTorrent lényege, hogy a forrásfájlt az összes letöltő megosztja egymás között. Függetlenül attól, hogy a teljes tartalom mely részlete töltődött már le, azonnal megkezdődik a "visszatöltés", vagyis minél többet töltünk le egy fájlból, annál többet tudunk abból másoknak is megosztani. A dolog eddig nagyon szép, ám a kalózok is felismerték benne a lehetőségeket, és rögtön megindult az illegális fájlmegosztás, ami azóta is burjánzik. Hollywood már egy ideje aktívan kutatja azokat a megoldásokat, amelyek egyszerűen tennék lehetővé a mozifilmek digitális szolgáltatását. Ez a videofájlok letöltésében nyilvánulna meg, akár egy időben a film DVD-n történő megjelenésével. Az Egyesült Királyságban az első ilyen film a King Kong volt. Azt azonban már most látni, hogy az a technológia, ami a zenék esetében működik (lásd iTunes), az a nagyságrendekkel nagyobb mérettel rendelkező filmeknél nem járható út. Óriási üzletté válik hamarosan a digitális és legális filmletöltés, ám ezt "egyszerű" fájlszerverekkel kiszolgálni képtelenség. Itt jönne be a képbe a BitTorrent. A probléma csak az, hogy minden szórakoztató iparági képviselő foggal-körömmel küzd a fájlcserélők ellen, mondván, az sokkal több kárt okoz, mint amennyit esetleg használna. A gondot csak tetézi, hogy már az internet szolgáltatók is bevetnek pár trükköt a megfékezésére. Sok helyen nem annyira szokatlan dolog a fix havidíjat internet eléréseknél a forgalmi korlát. Ez általában 40 és 60 gigabájt között mozog, ami internetezésre és kisebb fájlok letöltésére teljesen megfelel, de hosszú távon torrentezni nem igazán alkalmas. Ezt néhány szolgáltató már ennél komolyabb megoldásokkal próbálja kordában tartani. Nem a letöltött adatmennyiséget korlátozzák, hanem kifejezetten azokat a tevékenységeket, amik tipikusan a Torrent programokra jellemzők. Többek szerint a szolgáltatók leginkább attól félnek, hogy a túlzott torrentezés telíti a hálózatot, vagyis a súlyos pénzekért fenntartott sávszélesség fokozatosan lecsökken, arányait tekintve. A pártolók erre azt mondják, miért nem költik a többletbevételeket sávszélesség-növelésre? Ez azért annyira nem egyszerű, tekintve, hogy nem csak az egyes szolgáltatókon múlik, hogy milyen a hálózati terhelhetőség, és azt hogyan lehetne bővíteni. Mindenesetre a közeljövőben valamit mindenképp tenni kell a felmerülő problémák mielőbbi kezelésére.

Az Amerikai Zeneipari Szövetség (RIAA) szerint a legális úton vásárolt audió lemezek saját felhasználású másolata is törvényellenes. Ez alapján még például az amerikai elnök, George Bush is perbe fogható. Nemrég számoltunk be arról, hogy a Beatles együttes lemezkiadójának jogutódja beperelte az Apple Computert az Apple név zenei disztribúcióhoz való felhasználása miatt. Ez nem először fordult elő, ám úgy tűnik, ismét sikerült megállapodniuk, hamarosan ugyanis újradigitalizálják az összes zenei anyagot, hogy aztán azt online zenei kereskedelembe bocsáthassák. Jelenleg azonban a Beatles-számok digitális és legális letöltése nem megengedett. Az újabb botrányt a RIAA robbantotta ki, miután George Bush egy interjú előtti beszélgetésben elmondta riporterének, hogy saját iPod médialejátszóján milyen dalokat tárol. Köztük volt például a Beatles is, ami a fentiek alapján csak úgy lehetséges, ha saját, legális úton beszerzett audió lemezeiről másolta át a készülékre a számokat mp3 formátumban. Sokan úgy gondolják, hogy ez egy járható út - a RIAA szerint azonban ez is illegális. "Annak ellenére, hogy a másolatkészítésre általában megadják a lemezkiadók az engedélyt, ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a másolatot valóban használhatjuk is, különösen, ha erre konkrétan nem tér ki az engedély." Ez a kijelentés azonban azért váltott ki felháborodást több jogi szervezet képviselőjéből is, mivel egy tavalyi MGM kontra Grokster bírósági tárgyalás során a bíró azt állapította meg, hogy a legális úton szerzett audió lemezeken lévő adatokat szabadon másolhatjuk, ha azt később kizárólag saját eszközeinket használjuk fel. A RIAA legújabb megállapítása értelmében azonban minden egyes lemezmásolás előtt engedélyt kellene kérnünk a kiadótól. Úgy tűnik, egy újabb jogi botrány küszöbén állunk...

Az Amerikai Zeneipari Szövetség (RIAA) a jelek szerint a Nemzetközi Hanglemezkiadók Szövetségénél (IFPI) is hatékonyabban küzd a fájlmegosztó hálózatokon garázdálkodó felhasználók ellen. A legfrissebb adatok szerint ugyanis ezidáig 18337 internetes felhasználó ellen indítottak bírósági pert szerzői jogsértő magatartás miatt, ami gyakorlatilag annyit tesz, hogy jogvédelem alatt álló zenei állományokat osztottak meg egymásnak. A legtöbb benyújtott kereset azzal zárult, hogy a vádlottak peren kívül megegyeztek a Szövetség képviselőivel, így megúszták az igen valószínű pervesztést. A megállapodások általában három és hatezer dollár közötti összegekről szóltak. Ha ötezer dollárt veszünk átlagnak, a beperelt több mint 18 ezer amerikai állampolgártól nagyjából 91 millió dollárt zsebelhettek be összesen. Annak ellenére tehát, hogy több tanulmány szerint is nagyobb vásárlási kedvvel rendelkeznek a fájlmegosztó szolgáltatásokat használók, a RIAA ebben a hónapban újabb 750 internetezőt perelt be. Ráadásul mindeközben a P2P hálózatokra csatlakozottak száma folyamatosan növekszik, vagyis a "pereljünk be mindenkit" kampány látszólag hatástalan. A tanulmányok arra is rávilágítottak, hogy a fájlcserélősdi nem igazán befolyásolja a legális úton beszerzett zenei anyagok iránti keresletet, pláne nem rontja azokat. Úgy tűnik tehát, hogy a RIAA némi extra bevételre tesz szert a gyámoltalan felhasználók által, akik nem akarnak vagy nem mernek kiállni saját érdekeikért. Persze ilyet senki nem feltételez...

A Beatles és az Apple Computer, a zeneipar két óriási alakja hamarosan az angliai bíróságon találkozik. A legendás együttes képviselői már többször perelték a vállalatot - ezúttal az iTunes zeneletöltő szolgáltatás az indok. Az Apple Corps, amely a Beatles üzleti érdekeit képviseli, azzal a váddal fordult a bírósághoz, hogy az Apple Computer az iTunes megvalósításával megsértette a köztük 1991-ben létrejött megállapodást. Annak értelmében ugyanis utóbbi vállalat nem használhatja logóját és az Apple elnevezést zenei disztribúcióra. Ennek ellenére az Apple Computer rendszere már több mint egymilliárd digitális zenei letöltést szolgált ki, amiket a legsikeresebb hordozható multimédia lejátszóra, az iPodra telepítettek fel. Ez a harmadik alkalom, hogy az Apple Corps bíróságra viszi követeléseit a kaliforniai székhelyű, elsősorban Mac komputereiről elhíresült vállalatot az Apple védjegy használata miatt, amit a Beatles zenei kiadója az 1960-as évektől tudott magáénak. Az Apple Computert jóval később, 1976. április 1-jén alapította Steve Jobs és Steve Wozniak. "Igen kockázatos fellépés ez, mindkét fél részéről." - mondta Rosalind Messer, a londoni székhelyű Norton Rose jogi cég szellemi tulajdonjogi szakértője. "Azt kérik a bíróságtól, hogy olyan ügyet dolgozzanak fel, amit a vállalatoknak tizenöt évvel ezelőtt el kellett volna rendezniük." A tárgyalás ma kezdődik a Londoni Legfelső Bíróságon. Szakértők szerint, ha az Apple Corps megnyeri a pert, az Apple Computer számára akár több tízmillió dollár büntetést is kiszabhatnak. Az elmúlt pénzügyi negyedévben a vállalat 14 millió iPodot adott el, több mint tízszer annyit, mint ahány Macintosh számítógépet. Az Apple jelenleg az Egyesült Államok digitális zenelejátszó piacának 69%-át tartja a kezében, 2005-ben pedig az iTunes a legális zeneletöltések 72%-át bonyolította le. 1991-ben az Apple Computer 26,5 millió dollárt fizetett az Apple Corpsnak egy hasonló jogi probléma miatt. Akkor olyan, frissen bemutatott hardver és szoftver eszközöket kifogásoltak, amelyek jelentősen megkönnyítették hangok előállítását a számítógépen. A mostani tárgyalás ugyanarra a megállapodásra vonatkozik, mint a 91-es, és lényegében arról vitáznak majd, hogy az csak a fizikai médiára (előre felvett tartalmak, CD, kazetta, stb.), vagy a digitális disztribúcióra is - mint az iTunes - vonatkozik.

Ezek a németek már megint kitaláltak valamit... Az amerikai és japán példák, botrányok megtették a hatásukat náluk is. Most ugyanis erősen azon gondolkodnak az ottani honatyák, hogy a törvényhozás elé viszik az ügyet, és végre betiltatják az erőszakos játékokat azáltal, hogy állami felügyelet alá kerülne az ottani besorolási procedúra. A témát azután melegítették fel ismét, hogy az egyik Erfurt városi főiskolában 16 életet követelő ámokfutás történt, melynek az elkövető öngyilkossága jelentette a végét. A Német Interaktív Szoftverek Szövetségének elnöke szerint a jövőben nem lesznek "gyilkolós" játékok - ezeket ugyanis majd "felnőtteknek" cimkével fogják árusítani. Mi változik hát? És arról megfeledkezik a drága kormány, hogy a játékipar már túlnőtt a zeneiparon? Ez még az olyan fejlett országokban sem utolsó szempont, mint Németország.

A DFC Intelligence kutatásai szerint a játék és az interaktív szórakoztatóipar jelenlegi, 28,5 milliárd dolláros állása a következő öt évben várhatóan 42 milliárd dollárra nő. Ebbe a kategóriába tartoznak konzolos, PC-s, valamint az online játszható játékok, no meg a PSP-hez és a Gameboy Microhoz hasonló mini, hordozható eszközök. A fenti cég elnöke úgy véli, hogy 2008-ra az olyan eszközök megjelenésével, mint a Microsoft Xbox 360-ja, a játékipar kinövi magát, és komoly riválisává válik a zeneiparnak. Mindebben űttörő szerepet vállalhat az, hogy egyre inkább az online kapcsolat lesz a fő cél, az összes platform esetében.