A Nokia bemutatta legújabb, N sorozatba tartozó mobiltelefonját, az N 80-at. Az új modell elsőként rendelkezik 3 megapixeles kamerával, de sajnos a korábban használt Carl Zeiss optika helyett most más megoldást alkalmaztak. A készülék induló ára 420 dollár körül mozog, s ezért a pénzért egy 95x50x26 mm-es dimenziókkal rendelkező, szétcsúsztatható ékszert kaphat a felhasználó. Az aktív mátrixos TFT kijelző 352x416 pixeles felbontású, és 256 ezer színű képet tud megjeleníteni, a kamerával készíthető képek felbontása pedig eléri a 2048x1536 képpontot.

Hihetetlen, de a Google rendszerén átfutó minden egyes keresés 12 centet hoz a vállalat számára. Ez a szám akkor válik igazán megdöbbentővé, ha hozzátesszük, hogy csak Amerikában, 2006. januárjában 2,7 milliárd keresést kezdeményeztek. A Nielsen/NetRatings piackutató cég szerint a fent említett időszakban az összes Amerikából indított webes keresés (5,7 milliárd) 48%-át a Google rendszere szolgálta ki. Egy évvel korábban 39%-kal kevesebb volt az összes keresések száma. "A webes felhasználók nem azért keresnek sokkal többet, mert nem találják meg, amit keresnek, hanem azért, mert az információgyűjtés sokkal inkább a hétköznapi élet részévé vált azóta." - mondta Ken Cassar elemző. Egyesek szerint a Google azért képes folyamatosan megőrizni, illetve növelni piaci részesedését, mert mindig új szolgáltatásokkal áll elő, amelyek sok esetben meggyőznek egy-egy újabb felhasználói csoportot. A termékkapcsolás következtében aztán végül is növekszik az összes keresés száma is. Adrian Cox, az Ask Jeeves vezetője szerint már nem a keresési találatok számával mérik az egyes keresőmotorok népszerűségét és hatékonyságát. A legtöbb felhasználó az első öt találattal megelégszik, hiszen meg is találja, amit akart. A többletszolgáltatásokkal igyekeznek az egyes vállalatok magukhoz csalogatni az internetezőket, amiket egy csokorba kötve tálalnak, hírekkel, webmaillel, stb. Mindenesetre ezen a téren is óriási fölénnyel rendelkezik a Google, amit igyekszik ki is használni. Legújabban például a Calendar naptárfunkcióval bővítették portfoliójukat.

A Blizzard Entertainment tovább folytatja - megjegyzem nagyon helyesen - a csalók elleni küzdelmét. A világ jelenlegi legnépszerűbb MMORPG játékából, a World of Warcraftból éppen most csaptak ki körülbelül 5400 felhasználót, és további 10700-at befagyasztottak további vizsgálatra. Ezen emberkék feltehetően olyan szabályok ellen vétettek, melyek ellen nem lehetett volna :) Node nem is igazán ez a lényeg, véleményem szerint hulljon a férgese, le a csalókkal, hajrá Blizzard!!!

A GameShadow bejelentette, hogy szövetségre lépett az Eidos Interactiveval, így a tavasszal megjelenő játékaiba már ott lesz az autómatikus frissítés lehetősége. A fejlesztők állítása szerint a GameShadow technológiája autómatikusan frissíti majd a játékot, valamint a grafikus drivert is, hogy a lehető legjobbat hozzák ki mind a szofvereből, mind pedig a hardverből. Továbbá lehetőség lesz előfizetni exkluzív tartalmakra is, mint például a játékokkal kapcsolatos demók, trailerek és egyéb finomságok. Tony Treadwell a GameShadowtól elmondta, hogy örömmel dolgoznak együtt az Eidosszal, hogy a játékok számára a lehető legtöbbet csikarják ki a PC-kből. Továbbá ismertette, hogy technológiájuknak köszönhetően a felhasználók egyszerűbben juthatnak majd hozzá a frissítésekhez és az újabb driverekhez is. "A GameShadow egyszerűbb hozzáférést biztosít a játékok frissítéseihez, valamint extráihoz, ráadásul egy magasabb szintű felhasználói kapcsolatfenntartást biztosít." - mondta Chris Glover az Eidos kommunikációs vezetője. A GameShadow partnerei az ATI, Eidos, Hexus.net, Konami, Ubisoft, Via Technologies and Voodoo PCs, és jelenleg több mint 1,500 PC-s játékot támogatnak. A technológia már elérhető lesz a Commandoes: Strike Forceban, Championship Manager 2006-ban, Tomb Raider: Legendben, Rogue Trooperben és még rengeteg hamarosan érkező játékban.

Az ingyenes szoftvereket támogatók érthetően neheztelnek a Microsoftra, amiért az arra kényszeríti a PC gyártókat, hogy ne értékesítsenek olyan számítógépeket, amelyeken nincs előre telepített operációs rendszer. A Microsoft ezúttal az angliai PC gyártóktól kérte azt, hogy ne adják meg a lehetőséget a vásárlóknak, hogy operációs rendszer nélküli gépeket vegyenek. Michala Alexander, a Microsoft kalózkodás elleni részlegének vezetője szerint az alaprendszerek, vagy "meztelen" PC-k szállítása elszalasztott lehetőség. Véleménye szerint az Egyesült Királyságban eladott számítógépek 5%-án nem található előre telepített operációs rendszer. A Microsoft nem titkolt célja ezt a számot redukálni. Mindezt tennék annak ellenére, hogy a felhasználók jelentős hányada direkt szűz gépet keres, hogy aztán például Linuxot telepítsenek arra. A másik lehetőség, hogy egy olyan cég vásárolna, amely már rendelkezik Windows licensszel. "Azt szeretnénk minden rendszerépítőnket és partnerünket, hogy ne értékesítsenek operációs rendszer nélküli gépeket, ez ugyanis felesleges kockázat a felhasználók és az üzleti érdekek szempontjából. Ráadásul legalább 5%-kal kevesebb esélyük van szoftvereket és szolgáltatásokat értékesíteni." A Linux és egyéb ingyenes programok támogatói ellenben úgy gondolják, hogy igen is fontos szerepe van a szűz rendszereknek a nyílt forráskódú piac bővítésében és népszerűsítésében. Egyelőre nem tudni, hogy a gyártók hogyan döntenek, mindenesetre az az öt százalék már igazán nem mérvadó. Arra azonban figyeltek a Microsoft képviselői, hogy véletlenül se javasolják a Windows-t, mint alapértelmezett operációs rendszert - bár eléggé magától értetődő, hogy azt választanák a gyártók.

Az Amerikai Zeneipari Szövetség (RIAA) a jelek szerint a Nemzetközi Hanglemezkiadók Szövetségénél (IFPI) is hatékonyabban küzd a fájlmegosztó hálózatokon garázdálkodó felhasználók ellen. A legfrissebb adatok szerint ugyanis ezidáig 18337 internetes felhasználó ellen indítottak bírósági pert szerzői jogsértő magatartás miatt, ami gyakorlatilag annyit tesz, hogy jogvédelem alatt álló zenei állományokat osztottak meg egymásnak. A legtöbb benyújtott kereset azzal zárult, hogy a vádlottak peren kívül megegyeztek a Szövetség képviselőivel, így megúszták az igen valószínű pervesztést. A megállapodások általában három és hatezer dollár közötti összegekről szóltak. Ha ötezer dollárt veszünk átlagnak, a beperelt több mint 18 ezer amerikai állampolgártól nagyjából 91 millió dollárt zsebelhettek be összesen. Annak ellenére tehát, hogy több tanulmány szerint is nagyobb vásárlási kedvvel rendelkeznek a fájlmegosztó szolgáltatásokat használók, a RIAA ebben a hónapban újabb 750 internetezőt perelt be. Ráadásul mindeközben a P2P hálózatokra csatlakozottak száma folyamatosan növekszik, vagyis a "pereljünk be mindenkit" kampány látszólag hatástalan. A tanulmányok arra is rávilágítottak, hogy a fájlcserélősdi nem igazán befolyásolja a legális úton beszerzett zenei anyagok iránti keresletet, pláne nem rontja azokat. Úgy tűnik tehát, hogy a RIAA némi extra bevételre tesz szert a gyámoltalan felhasználók által, akik nem akarnak vagy nem mernek kiállni saját érdekeikért. Persze ilyet senki nem feltételez...

Az ingyenes, nyílt forráskódú Firefox webes böngésző márciusban elég új felhasználót győzött meg ahhoz, hogy végre elérje a 10%-os globális piaci részesedést. A múlt hónapban a Mozilla által folyamatosan fejlesztett böngészőt az összes internetező 10,05%-a használta, míg februárban csak 9,75% döntött a Tűzróka mellett. A piacvezető Internet Explorer részesedése így 84,7%-ra csökkent. A harmadik helyen továbbra is az Apple féle Safari áll 3,19%-kal. A Firefox népszerűsége főleg az 1.5-ös változat megjelenését követően kezdett el drasztikus mértékben növekedni. Azóta már sikerült az internetezők 3,34%-át megnyerniük, míg az Internet Explorertől a felhasználók 3,89%-a pártolt el. A statisztikák szerint legtöbben a biztonsági hiányosságok miatt döntöttek más böngésző használata mellett. A negyedik helyen a Netscape végzett 1,05%-kal, amit az Opera, majd a Mozilla követ 0,54; illetve 0,34%-kal. Várhatóan az Internet Explorer hetes verziójával a Microsoft sikeresen visszaszerzi majd elvesztett pártolóit.

Az Apple nemrég kiadott, egyelőre béta verziós szoftverével már futtathatunk akár Windows XP-t is az Intel alapú Macintosh gépeken. A Boot Camp nevű alkalmazás egy külön partíciót hoz létre a merevlemezen a Windows XP számára, majd a gép indítása során felkínálja az operációs rendszer kiválasztásának lehetőségét. A jelenlegi béta verzió ingyenes, viszont időkorlátos. A teljes verzióhoz az Apple szerint a MacOS X operációs rendszer következő változatában lehet hozzájutni. Az új szoftver csak pár hónappal maradt el az Intel processzorokkal szerelt Mac-ek piacra kerülésétől. A vállalatnál persze nem teljes a lelkesedés a "windowsosodás" miatt. Phill Schiller, a vállalat marketing vezetője szerint például kizárólag a vevői igények kielégítése miatt kényszerültek az Intel architektúra folyományaként a Windows "beengedésére". A most megjelent 83 megabájtos program csak hivatalos megoldásként az első megoldás a Windows Mac-es futtatására - hackerek már az x86 alapú Mac-ek megjelenése után pár héttel bejelentették, hoigy képesek Windows-t futtatni az új hardvereken. A mostani segédprogram MacOS X Tiger 10.4.6-os verziót igényel, 10 gigabájtos szabad hellyel. A Windows XP SP2 telepítőlemez mellett egy üres diszkre is szükségünk lesz, mivel a Boot Camp erre a lemezre másolja fel az összes Mac-specifikus Windows meghajtót, de ennek segítségével hozható létre a Windows-t futtató merevlemez partíció is. Természetesen vannak hátrányai is a "közösködésnek": Az Endpoint vállalat elnöke, Roger Kay szerint például a Windows alól a felhasználók nem tudják majd írni-olvasni a MacOS X partíción lévő fájlokat. Fordítva valamelyest jobb a helyzet, a Tiger alól olvashatók és írhatók a Windowsos fájlok is, de csak ha FAT32 rendszerűre formázzuk azt a partíciót. Ha az NTFS-t választjuk, a fájlok írása itt sem működik.

A Nemzetközi Hanglemezkiadók Szövetsége (IFPI) szerzői jogvédelemmel kapcsolatos bírósági perek újabb hullámát indította el a héten Európában. Így már összesen közel kétezerre növekedett az öreg kontinensen benyújtott keresetek száma. Ezúttal is azon internetes felhasználók ellen lépnek fel, akik illegálisan osztották meg saját zenei állományaikat egymással. Ám a pénzbüntetés mellett már komolyabb lépésekre is elszánták magukat. A helyi Internet szolgáltatókat bírósági erőkkel arra kényszerítik, hogy megszüntessék a vádlottak internetes kapcsolatát. Ezt Franciaországban mintegy 130 esetben sikeresen végre is hajtották, de például Dániában is engedélyt adott a bíróság az IFPI képviselői számára, hogy bármikor hasonló beavatkozással éljenek, ha bebizonyosodik a bűncselekmény elkövetése. A Szövetség egyébként egy automatikus keresőrendszert használ, hogy megtalálja a feltöltött fájlok forrás IP címét. "A folyamat mindaddig anonim, amíg az Internet szolgáltató meg nem adja a felhasználó adatait." - mondta Alex Jacob, az IFPI szóvivője, majd hozzátette, hogy nincs demográfiai összefüggés a benyújtott keresetek esetében. "Kizárólag a le-, vagy feltöltött fájlok mennyisége a mérvadó. A perbe fogott felhasználók extrém mennyiségű, akár több százezer zenei állományt osztottak meg az interneten. Információink szerint ráadásul hosszú ideje foglalkoznak ezzel." Az új kereseteket Ausztriában, Dániában, Finnországban, Németországban, Izlandon, Olaszországban, Svédországban, Svjácban, és most először Portugáliában, Európán kívül pedig Hong Kongban nyújtották be. Jacob figyelmeztetett mindenkit, hogy augusztus végén vagy szeptember elején újabb átfogó hadjáratra számíthatnak a fájlmegosztók. Az IFPI hasonló megmozdulásainak kezdete óta eddig összesen 5500 felhasználót pereltek be 18 országban. Ezek egy része még nincs lezárva, ám átlagosan a megnyert ügyekért egyenként 3200 dollárt zsebeltek be.

Akik mostanában napi 3 percnél többet ültek kedvenc MMORPG-nk előtt, azok számára feltűnhetett, hogy a drága jó Blizzard európai szerverparkja nem mindig úgy működik, ahogy elvárnánk. A legutolsó eset a heti karbantartás körül adódott. Az egész hercehurca odáig fajult, hogy a Cég ma bejelentette: változtatás lesz! Gil Shif, a Blizzard PR bossa nyilatkozott az eset kapcsán: „Az európai géppark jelentős hányada felől már nem sokkal a játék elindulása után érkeztek a panaszok. Ezt természetesen a játékosok szenvedik meg, így radikális változtatásokat vagyunk kénytelenek eszközölni. Április hó végén a teljes franciaországi gépparkot lecseréljük. Az új gépeket az IBM biztosítja, telephelyük pedig London városától nem messze, a cég angol kirendeltségének központjában lesz.” Természetesen ekkora üzleti fogást az IBM sem hagyhat szó nélkül. Larry Hirst, az IBM helyi igazgatója a következőképp foglalt állást: „Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a megállapodás mindenek felett a játékosok érdekeit szolgálja.” Hogy milyen vas kerül az új központba, még nem lehet konkrétan tudni, bár a közleményben az IBM eServer p5 590 nevű, mindenki egybehangzó véleménye szerint csodagépet emlegették. Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül a megállapodás azon része mellett, amely a játékosokat érinti. Nos, a Blizzard igyekszik minél kevesebb időt tölteni átállással, szóval olyanról nincs szó, hogy „költözés miatt egy hétig zárva”. Viszont, egy ilyen szerverpark – ahogy azt Ti is gondolhatjátok – hatalmas pénzösszegeket emészt fel. Gépek bérlése, karbantartás, mind mind több, mint amennyire az ösztöndíjamból futná... Ezt a Blizzard is tudja, így kénytelen megemelni a havidíjat április hónap végétől, a kétszeresére. Azon felhasználók, akik egy hónapnál tovább elő vannak fizetve, a következő fizetésnél kapcsolódnak a megemelt havidíjhoz, így nekik van szerencséjük. Már ha ezt annak lehet nevezni. Hogy ne veszítsenek játékosokat, május első hetében mindenki kap pár „Epic Coin”-t. Minél több és minél nagyobb karaktere(i)d van(nak), annál többet. És hogy valami értelme is legyen, ezt az epic pénzt elkölthetjük teljesen egyedi lila cuccokra. Ez mondjuk jól hangzik, de ha belegondolok, hogy mostantól egy hónap 6000+, egy GameCard pedig akár 14000HUF is lehet... Hát, én maradnék a régi szervereknél inkább...

A Blizzard igen erős MMORPG uralma úgy látszik megfertőzte a CDV-t is. A német kiadó, aki egyébként több hazai fejlesztőcsapattal is dolgozik, úgy gondolta, hogy ők is kiadhatnának már egy MMORPG-t. A háttérben nyilván a nagyobb haszon, és a folyamatosan fizető felhasználók állnak. Játékukat az Enlight fejleszti, mely ez év végén debütál Kínában, majd 2007 elején Amerikában, és adott esetben a világ többi részén. A második, szintén az Enlight fejlesztette MMORPG valamikor 2008 környékén várható. Sajnos részleteket még egyikről sem lehet tudni, de amint lesz valami, természetesen tudni fogtok róla.

Az Európai Bizottság kifejezte tröszt iránti aggodalmait a Microsoft új operációs rendszerével, a Windows Vistával kapcsolatban. "Biztosak vagyunk abban, hogy a Windows Vista olyan szoftver elemeket is tartalmaz, amik külön is elérhetőek, akár a Microsoft, akár más vállalatok kínálatában." - mondta a Bizottság szóvivője, Jonathan Todd. "Emellett sajnos nem rendelkezünk azokkal a technikai információkkal sem, amelyekre a versenytársaknak lenne szüksége ahhoz, hogy saját szoftvereiket a Vistával kompatíbilis módon alkothassák meg." A Microsoft vezető európai ügyvéde, Horacio Guttierez egy telefoninterjúban elmondta, hogy olyan funkciók hozzáadása a Vistához, amelyeket a Bizottság kifogásol, azért szükségesek, hogy kielégíthessék a vásárlói igényeket. "Tudom, hogy sokkal biztonságosabb rendszert szeretnének kapni." - mondta. Még 2004-ben a Bizottság hasonló trösztellenes pert indított a Microsoft ellen - akkor a Windows Media Player médialejátszó program Windows operációs rendszerhez történő mellékelése miatt. A bíróság a Microsoftot bűnösnek találta. További gondokat okozott, hogy sikerült rábizonyítani, hogy a rivális szerver szoftverek sem tudnak megfelelően együttműködni Windows számítógépekkel. A mostani aggodalmak kirobbanásának oka a különböző biztonsági funkciók és keresési funkciók, valamint egy digitális jogvédelmi program, illetve egy olyan szoftver, amely olyan javított dokumentum formátumot képes előállítani, ami nagyon hasonló az Adobe által használt PDF-hez (portable document format). A szóvivő hozzátette, hogy a fentiek miatt fennáll a veszélye annak, hogy a számítógép-gyártók és a felhasználók nem kapják meg a lehetőséget arra, hogy olyan szoftvert válasszanak, amilyet szeretnének. A vállalat ügyvédje azonban erre azt felelte, "arra kényszeríteni minket, hogy Vistát a Microsoft Defender nélkül adjuk ki, olyan lenne, mintha a BMW-nek légzsák nélküli autókat kellene értékesítenie. Felelősséggel tartozunk vásárlóink iránt, hogy azok teljes biztonsággal használhassák termékeinket." "A Micrososft a biztonságos otthoni számítógépezés jegyében készítette a Vistát, annak figyelembevételével, hogy a lehetőségeket más vállalatok is kihasználhassák. A felhasználók teljesen ingyen igénybe vehetik versenytársaink szoftvereit is." - szólt a kiadott közlemény. Elmondták továbbá, hogy a Microsoft a külső partnerek és versenytársak bevonásával tervezte az új operációs rendszert, pontosan azért, hogy lehetőséget biztosítson számukra az együttműködésre. A Bizottság szóvivője megerősítette, hogy hivatalos nyomozás még nem kezdődött az ügyben, de amint bizonyos források megerősítik a gyanút, és bebizonyosodik, hogy a Vista megsértette az európai versenytörvényeket. A jelenlegi helyzetről levélben tájékoztatták a Microsoft elnök-vezérigazgatóját, Steve Ballmert. A vállalat az elkövetkezendő két nap során tárgyalásokat folytat a Bizottsággal. Guttierez ügyvéd szerint ennek során igyekeznek majd "bebizonyítani", hogy az aggodalmak teljesen alaptalanok, és nincs szükség jogi útra terelni a vitát. Ha azonban ez nem sikerül, úgy a Microsoft napi 2 millió eurós büntetés fizetésére számíthat.

A New York Times egy érdekes cikket közölt arról, hogy szerintük miért olyan lassú a Microsoft operációs rendszere, a Windows - úgy általában. Az okot egy szó jellemzi leginkább: a kompatibilitás. A Windows XP 2001-es megjelenése óta a Microsoft folyamatosan dolgozik az új operációs rendszerén, a Vistán. Az idő teltével egyre többen lettek arra kíváncsiak, hogy vajon mi tart öt évig annak elkészítésében, ráadásul most bejelentették, hogy a kisfelhasználók már csak 2007 elején kaphatják kezük közé a terméket. Időközben a konkurens Apple Computer saját Macintosh operációs rendszeréből négy új kiadást jelentetett meg, amelyek olyan újdonságokat is tartalmaznak már, amiket majd a Vista is fog. Itt lehet megemlíteni az asztali keresést, a 3D-s kezelőfelületet és az úgynevezett "widget-eket", amiket a Vistában "gadget-eknek" hívnak majd. Ezek gyakorlatilag apró, egy célra kitalált mini programok. A Microsoftnak azonban ezen a téren (is) van egy "kicsi" előnye: Windows fut világszerte 330 millió számítógépen. Háromszáz PC gyártó telepít Windowst a komplett számítógépekre, több ezer nyomtató, szkenner, zenelejátszó, stb. csatlakoztatható Windowst futtató gépekre, több tízezer külső alkalmazás telepíthető fel rájuk... A Microsoft birtokolja a globális operációs rendszer piac 90%-át. Az egyetlen gond az, hogy az egyes kiadásokat úgy kell kialakítani, hogy a korábbi verziókon használható programok és hardver elemek az új rendszerben is működjenek. Ezt hívják kompatibilitásnak. Ez a kulcsszó: minden Windows viseli a korábbi verziók terheit, sok esetben azok rossz tulajdonságainak egy részét is. Hiába dolgozik több ezer mérnök az operációs rendszer tesztelésén és megépítésén, maga a tény, hogy a Vista több mint ötvenmillió sornyi kódot tartalmaz, máris megadja a választ arra, hogy miért nem lehet elérni a megfelelő sebességnövekedést. Főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ez a szám 40%-kal több, mint amennyi kódból a Windows XP áll. Hogy ez miért nem okoz akkora gondot az Apple-nek, részben magyarázható azzal, hogy jóval kisebb bázissal rendelkeznek, könnyebb átlátni a programok által létrehozott hálószerkezetet, ami a képzeletbeli kompatibilitási rendszert alkotja. A cikk szerint a gond csak az, hogy a Microsoft saját maga alatt vágja a fát, ha nem fektet nagyobb hangsúlyt a biztonsági kérdésekre, és nem szorítja inkább háttérbe kicsit a kompatibilitási problémákat. A túl nagy "összeférhetőség" több olyan rést hagy szabadon, ami a későbbiekben az egész rendszer összeomlásához vezethet. Talán valamit felismerhettek a vállalatnál, hiszen a Windows Vista késésnek bejelentésével közel egy időben leváltották a projekt vezetőjét is, és átfogó átszervezésekbe kezdtek.

Németországban egy frissen elfogadott törvényjavaslat értelmében akár két év börtönbüntetést is kockáztatnak azok a számítógép-felhasználók, akik kereskedelmi forgalomban lévő filmeket töltenek le. Az Európában egyedülálló szigorral rendelkező törvényjavaslat 2007. január 1-jei hatállyal lép életbe, és kettőtől öt évig terjedő szabadságvesztést határoz meg. A filmipar adatai szerint a németek évente mintegy 20 millió filmet töltenek le illegálisan. Sokak szerint a következő James Bond film, a Casino Royale a hivatalos novemberi premiert megelőző hetekben már elérhető lesz a kalózhálózatokon. A nagyobb fogyasztóvédelmi szervek máris felemelték a szavukat, ugyanis véleményük szerint a törvény a fogyasztókat egyszerűen bűnözőnek titulálja, akik tönkreteszik a kormányzat erőfeszítéseit egy tudás alapú gazdaság létrehozására. Patrick von Braunmühl, a Német Fogyasztói Szervezetek Szövetségének nevében úgy nyilatkozott, hogy ez a lépés a lehető legrosszabb megmozdulás a társadalom felé. Felesleges mértékben zavarja meg az internetes közösséget, és bűnözőket "csinál" a fogyasztókból. Brigitte Zypries igazságügyi miniszter azonban megvédte a törvényt, mondván nem az a céljuk, hogy mindenki kezére bilincset rakjanak, aki letölt valamit az internetről, de ettől függetlenül olyan filmek letöltése, amelyeket még nem is játszanak a mozik, nyilvánvalóan illegális cselekedetnek számít, amit valahogyan meg kell fékezni. Hangsúlyozta, hogy a legális úton szerzett DVD-kről továbbra is szabad személyes felhasználásra másolatot készíteni. Günther Krings, a Keresztény Demokrata Párt szóvivője hozzátette, hogy "Nem kellene különbséget tenni egy rágógumi boltból való ellopása, és egy film illegális letöltése között." Nem csak a filmipar szenved óriási károkat a kalózkodás miatt. A német adatok szerint 2005-ben hetedik alkalommal zárt veszteséggel a zenei iparág. Abban az évben 1,7 milliárdos mínusszal zárták a mérleget. Az eladások 1998 óta 45%-kal csökkentek, s a Nemzetközi Hanglemezkiadók Egyesületének német divíziója szerint múlt évben mintegy 439 millió zenei lemezt másoltak le illegálisan, csak Németországban.

A Szilícium Völgy nagyjai közül az idők folyamán többen is eltűntek, az egyik azonban még mindig virágzik, pontosabban gyümölcsözik: az Apple. A vállalat a héten ünnepli harmincadik születésnapját. Legnépszerűbb termékei - a Mactől az iPodig - egyre szélesebb körben terjednek, ám a szolgáltatások terén is új kihívásokat keresnek. Az iTunes néven elhíresült digitális zeneletöltő központ bebizonyította, hogy bizony van kereslet a legális letölthető tartalmak iránt is. Ám pont ez az, amit a legtöbben támadnak. A francia törvényhozók például azért nem nézik jó szemmel az Apple tevékenységét, mert az nem a megfelelő eszközökkel kapcsolja össze az iPodot az iTunes szolgáltatásaival. Emellett a nagyobb zenekiadók is tiltakoznak az ellen, hogy miért csak 99 centet kérnek az egyes letöltött dalokért. A folyamatosan a bevételi élbolyban elhelyezkedő vállalatnál mostanában fordult elő először, hogy biztonsági réseket találtak a Macintosh operációs rendszerek új változataiban. A szkeptikusabbaknak az is szemet szúrt, hogy nem sokkal ezután partnerkapcsolatot létesítettek az Intellel, és egyre többen gondolják úgy, hogy Macükön inkább Microsoft operációs rendszert szeretnének futtatni. A dolgok valószínűleg nem függnek össze - inkább csak egyre több hacker fordul az Apple gépei felé, vagy ellen. Az "Alma" története 1976-ban kezdődött, amikor két fiatal egyetemista, Steve Jobs marketingzseni és barátja, Steve Wozniak műszaki szaki aláírt egy együttműködési nyilatkozatot április elsején, bolondok napján. A papírokon lefektetett célok között a számítógép árusítás, és építés szerepelt. Egy harmadik barát, Ron Wayne nem látott fantáziát a dologban, ezért inkább két hét múlva távozott. Első termékük egy "csináld magad számítógép" csomag volt. Egy évvel később, 1977-ben megszületett az Apple II mikroszámítógép. Nem ez volt az első személyi számítógép, de akkor ez nyújtotta a legteljesebb szolgáltatásokat, főként otthoni használat esetén. Ez hozta meg az első igazi sikereket a fiatalok számára. Innentől indult be a gépezet igazán. Az Apple Lisa 1983-as bemutatása volt a következő mérföldkő. Ez egy olyan számítógép volt, amely már grafikus kezelőfelülettel rendelkezett, amihez elengedhetetlen volt az egér. Itt debütált az ikonos parancsrendszer is. A gép egyetlen hátránya a 9995 dolláros induló ára volt, ami az üzleti felhasználókat inkább a rivális IBM féle megoldások felé irányította. Az egy évvel később piacra dobott Macintosh azonban meghozta a kellő kompromisszumokat - ezt már örömmel választotta sok ezer otthoni felhasználó. A Microsoft időközben lemásolta a grafikus kezelőfelületet, majd beépítette azt a Windowsba, amit aztán továbbadott a gyártóknak. Az Apple azonban úgy döntött, hogy nem ad engedélyt szoftvereinek licenszelésére a hardvergyártók számára. A következő évtized volt a vállalat holtpontja - számos rossz vezetői döntés és gyenge termékpolitika következtében nagyon úgy állt a helyzet, hogy Jobs kénytelen lesz távozni az élről. Az egyik legnagyobb bukást elszenvedett termék a Newton nevű hordozható személyi asszisztens volt. 1996-ban az általános piaci stagnálás kellős közepén úgy döntöttek, hogy megvásárolják a NeXT számítógépes céget, amely a második volt az Apple eddigi történelmében. Ezután már sorban következtek a jobbnál jobb ötletek és elképzelések, kezdve az iMactől az új OS X operációs rendszerig, keresztül az iPodokon egészen az iTunes digitális központig. Jelenleg a Microsoft egyik legnagyobb riválisának számít az Apple, amely a végsőkig kitart függetlensége mellett. Ennek következménye, hogy a világ számítógép állományának mindössze 4%-át birtokolják, és elemzők szerint a Microsoft következő operációs rendszere újabb csapást mérhet a beleépített innovatív újdonságoknak köszönhetően. Ám aggodalomra semmi ok. A számítások szerint a piacvezető iPod - amely egyaránt használható Apple és Microsoft környezetben is -, és az új, Intel alapú processzorokkal szerelt Macintoshok elősegítik majd az Apple növekedését. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy a vállalat pénzügyi helyzete jobb, mint valaha. 2005-ös pénzügyi évét 14 milliárd dollár rekordbevétellel zárta, amiből 8 milliárd készpénz volt.

A Microsoft kategorikusan elutasított minden olyan feltételezést, amelyek szerint újra kellene írniuk a Windows Vista kódjának 60%-át. A pletykák a múlt héten kaptak szárnyra. „A leírtak csak spekulációk, és mindenféle hitelességet vagy alapot nélkülöznek” – mondta a Microsoft szóvivője az internetnews.com riporterének. A kérdéses publikáció egy ausztrál üzleti oldalon, a SmartHouse.com-on jelent meg és meg nem nevezett Microsoft forrásokra hivatkozott. Azt állították benne, hogy a Microsoft az Xbox részlegről csoportosított át erőforrásokat, hogy a Windows Vista kódjának 60%-át újraírják. Az operációs rendszert pedig a 2007-es las vegasi CES kiállításon újra bemutatnák, jövő januárban. A Microsoft tehát a fenti találgatásokat elutasította. A vállalat jelenleg biztonsági, tesztelési és finomhangolási munkálatokat végez, és „nem írnak új kódot”. Megerősítették azt is, hogy a mostani helyzet szerint a Vista időben elkészülhet novemberre, amikor is annak nagyvállalati verzióinak meg kellene jelenniük, amit 2007. januárjában a kisfelhasználói kiadások követnek. Leszögezték azt is, hogy egyetlen Xbox fejlesztőt sem csoportosítottak át a Vista csapatához. A múlt hét teljesen a Microsoft körüli termékkésések körül forgott. Alig, hogy bejelentették a Windows Vista halasztását, rögtön követte azt az Office 2007 irodai programcsomag októberről szintén januárra történő csúszása – ám már ekkor elmondták azt is, hogy a nagyvállalati partnerek időben megkapják a szoftvert, már októberben. Az ezt követő napon bejelentették Jim Allchin, a Microsoft Platform és Szolgáltatások részlege társelnökének lemondását is. Kevin Johnson, a másik társelnök egy hosszú levélben tárta fel ennek okait és felvázolta a divízió jövőbeli terveit is. A szoftverek és szolgáltatások terén egyértelműen a tavaly év végén bemutatott Windows Live kapja majd a legfontosabb szerepet; ám emellett az általános növekedésre helyezik a hangsúlyt, elsősorban az online hirdetések, az új piacok nyitása, és a nagyvállalati számítástechnikai infrastruktúra terén.

Az eBay egy olyan orosz weboldal bezárásában nyújtott segítséget, amely lopott előfizetői fiókokat árusított mindössze öt dollárért. A potom összegekért árult adatokkal illetéktelenek bármit felkínálhatnak eladásra, de a csomag soha nem érkezik meg a vásárlóhoz - ez a leggyakoribb visszaélési forma. Az orosz oldalon ezen kívül PayPal előfizetői adatokat is árusítottak. A Sunbelt Software biztonsági vállalat múlt kedden észlelte a honlapot, majd rögtön értesítették is az eBayt, amely a helyi internetszolgáltató segítségével már le is kapcsoltatta azt. Azt nem árulták el, hány felhasználó adatai kerültek illetéktelenek kezébe, és az esetleges károk nagyságára sem derült fény. Az orosz oldal létrehozói valószínűleg adathalász módszerekkel, esetleg olyan trójai vírusokkal gyűjthették össze az információkat, amelyek rögzítik a leütött billentyűket. A www.ebayseller.cc cím péntek óta nem elérhető, de ezen a címen néhány kép található róla: sunbeltblog.blogspot.com/2006/03/seen-in-wild-ebay-accounts-for-sale.html Még arra is figyeltek, hogy olyan accountokat szerezzenek meg, amelyeket ritkán használnak, így a tulajdonosaik talán soha nem is jönnek rá a lopásra. Az oldal létrehozóját egyelőre keresik.

A Windows Vista operációs rendszer megjelenését áttolták 2007. januárjára – ezt a Microsoft Platform és Szolgáltatások részlegének társelnöke, Jim Allchin jelentette be egy sajtótájékoztatón. Ettől függetlenül a nagyobb üzleti partnerek számára egy tömeges licenszelési program keretein belül a már korábban bejelentett 2006. novemberi kezdettel kezdenék meg a Vista leszállítását, így biztosítva lehetőséget számukra, hogy időben elkezdhessék a telepítési eljárások előkészítését. Allchin egy januári interjújában úgy nyilatkozott, hogy habozás nélkül eltolná a Vista megjelenési időpontját, ha úgy látja, hogy a megszabott határidő a végtermék minőségi romlásához vezetne. A keddi sajtótájékoztatón pedig elmondta, hogy a Microsoft szeretett volna végre egy pontos dátumot adni a vásárlói számára a Vista széleskörű megjelenését illetően, így aztán a biztonság kedvéért inkább januárra csúsztatták az időpontot. Hozzátette, hogy az operációs rendszer összes fő kiadásának sorozatgyártásra alkalmas változatát (összesen hat ilyen van) november folyamán szeretnék kiadni, de olyan komplett számítógépek, amelyeken előre telepített Vista található, januárig nem kerülnek kereskedelmi forgalomba. A kisfelhasználói változatok (Windows Vista Starter, Windows Vista Home Basic, Windows Vista Home Premium és Windows Vista Ultimate) tartalmilag nem változnak. Az üzleti változatok (Windows Vista Business és Windows Vista Enterprise) pedig a fentiek alapján már november folyamán elérhetővé válik a tömeges licenszelés keretein belül. Allchin nem adott pontos indokot a késésre, csupán annyit mondott, hogy minőségi kérdések alapján döntöttek így, ugyanis partnereik számára ez a legfontosabb. A Microsoft szerette volna megtisztelni őket azzal, hogy tiszta, kézzelfogható dátumot ad, mert a jelenlegi helyzet szerint nem úgy tűnik, hogy sikerülhet novemberre előtelepített Vistával rendelkező számítógépek forgalomba állítása. Ekkor kezdődik a karácsonyi vásárlási szezon, és eredetileg erre időzítették volna az egészet. „Szeretnénk készségesek lenni partnereink aggodalmai iránt, és őszintén megmondani, hogy néhány hét további minőségjavításra mindenképp szükség van.” – mondta. Nem aggódnak a rivális Apple esetleges válaszlépései miatt, véleményük szerint ugyanis vásárlóik a gazdag szolgáltatások és temérdek újítás miatt így is, úgy is beszerzik majd a Vistát. Elemzők azonban ezt nem így látják. „Ha lekésik a karácsonyi főszezont, az óriási károkat okozhat, a további eladásokat pedig drasztikus mértékben lelassíthatja.” – mondta Sam Bhavnani, a Current Analysis legfőbb elemzője. „A kár ráadásul hosszú távú, és közvetve a számítógépgyártók, a viszonteladók és az alkatrész árusítók is megérzik a hatását.” A Wall Street is negatívan reagált a fejleményekre. Nem csak a Microsoft, hanem annak hardverpartnerei, a Dell, és a Hewlett-Packard részvényárfolyama is lezuhant, bár az esés nem volt annyira számottevő. Júniusban a tervek szerint kiadnak még egy CTP béta verziót a Vistából. Akkorra már minden funkciót beleépítenek az operációs rendszerbe, és onnantól kezdve valóban azok minőségének javítására koncentrálhatnak. A Microsoft leszögezte, hogy az Internet Explorer 7 Windows XP-re szánt változatának megjelenési időpontja nem változik, vagyis még 2006 második felében kiadják. Korábban úgy nyilatkoztak, hogy az XP-s IE7 egy időben jelenik meg a Vistával.

A közvélemény igen negatívan értékelte azt a döntést, melyet egy államügyész hozott pénteken. Eszerint a Google köteles az Egyesült Államok kormányának információt szolgáltatni keresőmotorjának indexéről - bár a cégnek a keresések témaköreiből is mintákat kellene szolgáltatniuk, ezt megtagadták. Növekszik a feszültség az online felhasználók személyiségi jogai és a törvényszéki végrehajtás igényei között: James Ware, Észak-Kalifornia kerületi bírója döntésében a Google-t arra kötelezte, hogy a kormány részére ötvenezer web címet adjon át keresési indexéből. Emellett felkérte arra is, hogy dolgozzon ki egy olyan protokollt, amely véletlenszerűen kiválasztott URL-eket listáz ki az indexből, de a bíró szerint ehhez a vállalatnak nem kötelessége saját információkat szolgáltatni a webcímeket tartalmazó adatbázisból. Továbbá a fenti adatok előállításának költségeit a kormánynak kell állnia. Ennek ellenére a bíró kérését a Google elutasította. "Győzelemről számolhatok be a felhasználóink számára. A webes kereséseken alapuló bizonyítás drasztikus mértékben korlátozott, de ami a legfontosabb, hogy végül sikerült elkerülnünk a keresési témakörökre vonatkozó kérelem megvalósítását." - mondta Nicole Wong, a Google egyik tanácsadója. Még januárban az amerikai Igazságügy-minisztérium indítványozta, hogy a Google működjön együtt velük a kereső használati adatainak és index adatainak terén. Egyes értesülések szerint a beszolgáltatásra váró információk mennyiségét az azóta eltelt idő alatt óriási mértékben csökkentették. Így lehetett, hogy a legutóbbi rendelkezés szerint már csak ötvenezer webcímet, illetve ötezer keresési kifejezést követeltek a Google-től, míg egy évvel korábban még egymillióról volt szó. A Google képviselői minden esetben a személyiségi jogokra, illetve üzleti titkokra hivatkoztak, a kormány pedig mindig azzal érvelt, hogy nem érdekeltek egyéni felhasználók azonosítását lehetővé tevő információk terén.

Tovább folytatódik az ingyesen elérhető online játékok felbukkanása. Ezúttal a Funcom állt be a sorba, a legendás Anarchy Onlinenal. A játék alapváltozata és a Notum Wars című addon ezentúl minden új felhasználó számára teljesen ingyenes. A Shadowlands és az Alien Invasion című kiegészítőkért továbbra is fizetni kell, illetve a már meglévő felhasználónévvel rendelkezők sem vesznek részt az "akcióban". Az ingyenes Anarchy Online kliens innen tölthető.