A New York Times egy érdekes cikket közölt arról, hogy szerintük miért olyan lassú a Microsoft operációs rendszere, a Windows - úgy általában. Az okot egy szó jellemzi leginkább: a kompatibilitás. A Windows XP 2001-es megjelenése óta a Microsoft folyamatosan dolgozik az új operációs rendszerén, a Vistán. Az idő teltével egyre többen lettek arra kíváncsiak, hogy vajon mi tart öt évig annak elkészítésében, ráadásul most bejelentették, hogy a kisfelhasználók már csak 2007 elején kaphatják kezük közé a terméket. Időközben a konkurens Apple Computer saját Macintosh operációs rendszeréből négy új kiadást jelentetett meg, amelyek olyan újdonságokat is tartalmaznak már, amiket majd a Vista is fog. Itt lehet megemlíteni az asztali keresést, a 3D-s kezelőfelületet és az úgynevezett "widget-eket", amiket a Vistában "gadget-eknek" hívnak majd. Ezek gyakorlatilag apró, egy célra kitalált mini programok. A Microsoftnak azonban ezen a téren (is) van egy "kicsi" előnye: Windows fut világszerte 330 millió számítógépen. Háromszáz PC gyártó telepít Windowst a komplett számítógépekre, több ezer nyomtató, szkenner, zenelejátszó, stb. csatlakoztatható Windowst futtató gépekre, több tízezer külső alkalmazás telepíthető fel rájuk... A Microsoft birtokolja a globális operációs rendszer piac 90%-át. Az egyetlen gond az, hogy az egyes kiadásokat úgy kell kialakítani, hogy a korábbi verziókon használható programok és hardver elemek az új rendszerben is működjenek. Ezt hívják kompatibilitásnak. Ez a kulcsszó: minden Windows viseli a korábbi verziók terheit, sok esetben azok rossz tulajdonságainak egy részét is. Hiába dolgozik több ezer mérnök az operációs rendszer tesztelésén és megépítésén, maga a tény, hogy a Vista több mint ötvenmillió sornyi kódot tartalmaz, máris megadja a választ arra, hogy miért nem lehet elérni a megfelelő sebességnövekedést. Főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ez a szám 40%-kal több, mint amennyi kódból a Windows XP áll. Hogy ez miért nem okoz akkora gondot az Apple-nek, részben magyarázható azzal, hogy jóval kisebb bázissal rendelkeznek, könnyebb átlátni a programok által létrehozott hálószerkezetet, ami a képzeletbeli kompatibilitási rendszert alkotja. A cikk szerint a gond csak az, hogy a Microsoft saját maga alatt vágja a fát, ha nem fektet nagyobb hangsúlyt a biztonsági kérdésekre, és nem szorítja inkább háttérbe kicsit a kompatibilitási problémákat. A túl nagy "összeférhetőség" több olyan rést hagy szabadon, ami a későbbiekben az egész rendszer összeomlásához vezethet. Talán valamit felismerhettek a vállalatnál, hiszen a Windows Vista késésnek bejelentésével közel egy időben leváltották a projekt vezetőjét is, és átfogó átszervezésekbe kezdtek.

A francia törvényhozók a minap elfogadtak egy tövényjavaslatot, ami szokatlan módon közelíti meg a digitális tartalmak szerzői jogi védelmét. A javaslat szerint az online zenei szolgáltatóknak bármilyen lejátszó eszköz esetében szabadon felhasználhatóvá kell tenniük a tartalmakat. A múlt héten 296:193 arányban megszavazott törvény kitér továbbá a kalózkodásra kiszabható büntetésekre is. A napokban terjeszti be az alsó ház a szenátus elé a következő szavazás lebonyolítása miatt. Azonban az Apple franciaországi képviselete máris megtámadta a javaslatot, mondván, az államilag támogatja a kalózkodást. Elemzők szerint a kaliforniai székhelyű vállalat inkább elhagyja francia online piacot, mintsem megossza a saját fejlesztésű technológiáját, amely egyébként az igen népszerű üzleti modelljének alappillére is egyben. Az Apple legnépszerűbb digitális lejátszója, az iPod szenvedné el a legnagyobb veszteséget, ha a törvény életbe lépne. A többi gyártó, mint például a Sony féle Walkman család nem sokat érezne a változásokból, mivel ők nem üzemeltetnek ekkora online zeneboltot, mint az iTunes. Egy olyan országban, ahol a különféle DVD alapú másolásvédelmi eljárásokat folyamatosan támadások érik a bíróságok felől, a törvényhozók mégis olyan megoldást keresnek, amely tud úgy működni, hogy a zenék bármilyen eszközre letölthetők maradnak. Ezt tetézi, hogy egészen minimális pénzbüntetéseket határoztak meg a digitális kalózoknak: a maximálisan kiszabható bírság 181 dollárnak megfelelő euró. A Lemezkiadók Nemzetközi Szövetsége (IFPI) nagyjából másfél ezer iparági szereplőt képvisel – ők egyelőre óvatosan reagálnak a fejleményekre. Az érdekcsoport szerint a törvényjavaslat valóban arra törekedik, hogy támogassa a különböző eszközök közötti kompatibilitást, de nem elég pontos ennek megvalósítása. Kifogásolták továbbá az alacsony büntetési összegeket is. „Egy fájl illegális letöltése nem egyenlő több albumnyi zene nem megfelelő úton való beszerzésével. A büntetések mértéke elrettentő hatást kellene, hogy gyakoroljon. Egyébként a francia digitális piac igen számottevő: az IFPI adatai szerint már mintegy 16 ilyen letöltő központ üzemel az országban. A 2004-ben mért másfél millió letöltött dal egy éven belül húszmillióra növekedett. Az Apple-nek tehát egyáltalán nem érdeke csak úgy otthagyni a piacot, ám egyelőre nem tudni, milyen lépésre szánja el magát.

Németországban egy frissen elfogadott törvényjavaslat értelmében akár két év börtönbüntetést is kockáztatnak azok a számítógép-felhasználók, akik kereskedelmi forgalomban lévő filmeket töltenek le. Az Európában egyedülálló szigorral rendelkező törvényjavaslat 2007. január 1-jei hatállyal lép életbe, és kettőtől öt évig terjedő szabadságvesztést határoz meg. A filmipar adatai szerint a németek évente mintegy 20 millió filmet töltenek le illegálisan. Sokak szerint a következő James Bond film, a Casino Royale a hivatalos novemberi premiert megelőző hetekben már elérhető lesz a kalózhálózatokon. A nagyobb fogyasztóvédelmi szervek máris felemelték a szavukat, ugyanis véleményük szerint a törvény a fogyasztókat egyszerűen bűnözőnek titulálja, akik tönkreteszik a kormányzat erőfeszítéseit egy tudás alapú gazdaság létrehozására. Patrick von Braunmühl, a Német Fogyasztói Szervezetek Szövetségének nevében úgy nyilatkozott, hogy ez a lépés a lehető legrosszabb megmozdulás a társadalom felé. Felesleges mértékben zavarja meg az internetes közösséget, és bűnözőket "csinál" a fogyasztókból. Brigitte Zypries igazságügyi miniszter azonban megvédte a törvényt, mondván nem az a céljuk, hogy mindenki kezére bilincset rakjanak, aki letölt valamit az internetről, de ettől függetlenül olyan filmek letöltése, amelyeket még nem is játszanak a mozik, nyilvánvalóan illegális cselekedetnek számít, amit valahogyan meg kell fékezni. Hangsúlyozta, hogy a legális úton szerzett DVD-kről továbbra is szabad személyes felhasználásra másolatot készíteni. Günther Krings, a Keresztény Demokrata Párt szóvivője hozzátette, hogy "Nem kellene különbséget tenni egy rágógumi boltból való ellopása, és egy film illegális letöltése között." Nem csak a filmipar szenved óriási károkat a kalózkodás miatt. A német adatok szerint 2005-ben hetedik alkalommal zárt veszteséggel a zenei iparág. Abban az évben 1,7 milliárdos mínusszal zárták a mérleget. Az eladások 1998 óta 45%-kal csökkentek, s a Nemzetközi Hanglemezkiadók Egyesületének német divíziója szerint múlt évben mintegy 439 millió zenei lemezt másoltak le illegálisan, csak Németországban.

A Szilícium Völgy nagyjai közül az idők folyamán többen is eltűntek, az egyik azonban még mindig virágzik, pontosabban gyümölcsözik: az Apple. A vállalat a héten ünnepli harmincadik születésnapját. Legnépszerűbb termékei - a Mactől az iPodig - egyre szélesebb körben terjednek, ám a szolgáltatások terén is új kihívásokat keresnek. Az iTunes néven elhíresült digitális zeneletöltő központ bebizonyította, hogy bizony van kereslet a legális letölthető tartalmak iránt is. Ám pont ez az, amit a legtöbben támadnak. A francia törvényhozók például azért nem nézik jó szemmel az Apple tevékenységét, mert az nem a megfelelő eszközökkel kapcsolja össze az iPodot az iTunes szolgáltatásaival. Emellett a nagyobb zenekiadók is tiltakoznak az ellen, hogy miért csak 99 centet kérnek az egyes letöltött dalokért. A folyamatosan a bevételi élbolyban elhelyezkedő vállalatnál mostanában fordult elő először, hogy biztonsági réseket találtak a Macintosh operációs rendszerek új változataiban. A szkeptikusabbaknak az is szemet szúrt, hogy nem sokkal ezután partnerkapcsolatot létesítettek az Intellel, és egyre többen gondolják úgy, hogy Macükön inkább Microsoft operációs rendszert szeretnének futtatni. A dolgok valószínűleg nem függnek össze - inkább csak egyre több hacker fordul az Apple gépei felé, vagy ellen. Az "Alma" története 1976-ban kezdődött, amikor két fiatal egyetemista, Steve Jobs marketingzseni és barátja, Steve Wozniak műszaki szaki aláírt egy együttműködési nyilatkozatot április elsején, bolondok napján. A papírokon lefektetett célok között a számítógép árusítás, és építés szerepelt. Egy harmadik barát, Ron Wayne nem látott fantáziát a dologban, ezért inkább két hét múlva távozott. Első termékük egy "csináld magad számítógép" csomag volt. Egy évvel később, 1977-ben megszületett az Apple II mikroszámítógép. Nem ez volt az első személyi számítógép, de akkor ez nyújtotta a legteljesebb szolgáltatásokat, főként otthoni használat esetén. Ez hozta meg az első igazi sikereket a fiatalok számára. Innentől indult be a gépezet igazán. Az Apple Lisa 1983-as bemutatása volt a következő mérföldkő. Ez egy olyan számítógép volt, amely már grafikus kezelőfelülettel rendelkezett, amihez elengedhetetlen volt az egér. Itt debütált az ikonos parancsrendszer is. A gép egyetlen hátránya a 9995 dolláros induló ára volt, ami az üzleti felhasználókat inkább a rivális IBM féle megoldások felé irányította. Az egy évvel később piacra dobott Macintosh azonban meghozta a kellő kompromisszumokat - ezt már örömmel választotta sok ezer otthoni felhasználó. A Microsoft időközben lemásolta a grafikus kezelőfelületet, majd beépítette azt a Windowsba, amit aztán továbbadott a gyártóknak. Az Apple azonban úgy döntött, hogy nem ad engedélyt szoftvereinek licenszelésére a hardvergyártók számára. A következő évtized volt a vállalat holtpontja - számos rossz vezetői döntés és gyenge termékpolitika következtében nagyon úgy állt a helyzet, hogy Jobs kénytelen lesz távozni az élről. Az egyik legnagyobb bukást elszenvedett termék a Newton nevű hordozható személyi asszisztens volt. 1996-ban az általános piaci stagnálás kellős közepén úgy döntöttek, hogy megvásárolják a NeXT számítógépes céget, amely a második volt az Apple eddigi történelmében. Ezután már sorban következtek a jobbnál jobb ötletek és elképzelések, kezdve az iMactől az új OS X operációs rendszerig, keresztül az iPodokon egészen az iTunes digitális központig. Jelenleg a Microsoft egyik legnagyobb riválisának számít az Apple, amely a végsőkig kitart függetlensége mellett. Ennek következménye, hogy a világ számítógép állományának mindössze 4%-át birtokolják, és elemzők szerint a Microsoft következő operációs rendszere újabb csapást mérhet a beleépített innovatív újdonságoknak köszönhetően. Ám aggodalomra semmi ok. A számítások szerint a piacvezető iPod - amely egyaránt használható Apple és Microsoft környezetben is -, és az új, Intel alapú processzorokkal szerelt Macintoshok elősegítik majd az Apple növekedését. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy a vállalat pénzügyi helyzete jobb, mint valaha. 2005-ös pénzügyi évét 14 milliárd dollár rekordbevétellel zárta, amiből 8 milliárd készpénz volt.

Az FIA GT világkupa-sorozat "bekebelezése" után a SimBin tovább erősítette pozícióját a motorsporttal foglalkozó játékfejlesztők listáján. A csapat megegyezett a Nemzetközi Autómobil Szövetséggel (FIA), mely szerint övék a kizárólagos jog Túraautó Világbajnokságról szóló játékok fejlesztésében. Minden bizonnyal hamarosan hírt adhatunk egy új szimulátor készültéről, amely a WTCC-re épít. Addig is továbbiak itt.

Bár elvileg két évvel ezelőtt már bejelentették a Dominions 3-at, a jelek szerint valami hiba csúszhatott a gépezetbe. Akkor úgy volt, hogy 2005 végére megjelenik a játék, ami ugyebár elmaradt. A Shrapnel Games azonban újfent bejelentette, hogy a projekt él, és Dominions 3: The Awakening címen júniusra el is készül - ráadásul már most előrendelhető. A játék három különböző korban összesen ötven nemzetet tartalmaz, amelyek közül néhány teljesen új, a többivel viszont már találkozhattunk a korábbi részekben. Akár 21-en is összemérhetjük erőnket egy-egy játszmában, de a játékosok egy részét mesterséges intelligencia is pótolhatja. Az első képeket itt találjátok.

A Fogyasztói Elektronikai Szövetség (CEA) most kiadott tanulmányából az derül ki, hogy a felnőtt játékosok egyharmada heti tíz óránál is többet tölt játékkonzol vagy számítógépes játék előtt, míg a 12-14 éves korosztálynak csak 11%-a. A tanulmány 1767 megkérdezett amerikai részvételével készült, akik 2005. december 6. és 12. között töltötték ki az online kérdőíveket. "A tény, hogy a felnőttek felzárkóztak, sőt meg is haladták a fiatalok játékóra-számát, elsőre talán riasztó, de ennek megvannak az okai." - mondta a CEA vezető menedzsere és iparági elemzője, Steve Koenig. "Érdekes módon a 12-14 évesek többet játszanak mint a 15-17 éves korosztály. Utóbbiaknak talán nincs már annyi szabadidejük, vagy azt nem akarják elpazarolni. Esetleg ők már inkább kézikonzolt használnak, ami nem lenne meglepő, tekintve, hogy 81%-uk rendelkezik mobiltelefonnal." A tanulmány továbbá kitér arra is, hogy milyen arányban oszlanak el a különféle platformok. Kiderül, hogy a PC vezeti a listát a felnőtteknél, míg a gyerekek inkább konzolon játszanak. A háztartásokat nézve az a család, ahol PC és konzol is megtalálható, 58%-ban inkább utóbbit használják játékra, annak ellenére, hogy jóval kevesebbet üzemeltetik a számítógéphez képest (nyilván azért, mert a konzolt csak játékra, míg a PC-t sok egyéb másra is használják). A hordozható játékgépek népszerűsége egyre nő, a kiskorúak körében sokkal nagyobb ütemben, mint a felnőttek esetében: a nagykorú hordozható játékgép-tulajdonosok 25%-a, míg a gyerekek 77%-a játszott masinájával az elmúlt 6 hónapban. A többszereplős multiplayer játékok esetében kicsit változnak az arányok. A felnőtt játékosok 64%-a legtöbbször egyedül játszik konzolos alkotásokkal, míg 55%-uk online is kipróbálta már tudását mások ellen. A fiatalok ezzel szemben ötször annyi időt töltenek online konzolos játékokkal, ráadásul különösen a lányok. A 25-34 év közötti korosztályban a hölgyek szintén többségben vannak, ami főleg az online játékokban mutatkoznak meg. Legtöbbször ingyenes online játékokat részesítenek előnyben (pl. Yahoo! Games, stb.).

Az EA ma hivatalosan is bejelentette a Battlefield 2142 projektet. Tegnap már olvashattunk erről a vadiúj epizódról, sőt, még egy videót is megleshettünk róla; azonban akkor még nem tudhattuk biztosan a "pletykák" igazát. 2142-ben vagyunk, amikor is a jégkorszak beköszöntése miatt kitört pánik uralja a Földet. Az emberiség nagyrésze halálra van ítélve. Azért a kis területért, amely alkalmas maradt az életre pedig a két katonai szuperhatalom harcol egymással: az Európai Unió és a frissen megalakult Pánázsiai Koalíció. Jövőbeli fegyverek teljes arzenálja jellemzi majd a készletet, no és nem mellesleg a földi harcok nagyrészét a Mechwarrior sorozatból megismert robotokkal vívjuk majd. Az idén télen megjelenő FPS-t egyidejűleg 64-en játszhatják majd egyszerre multiban. Az elmúlt órákban pedig még a ma délben látottaktól is újabb képekkel szolgálhatunk. Megtekintésük kötelező!!!

Több DRAM előállító, köztük a Powerchip Semiconductor és a Nanya Technology is optimista előrejelzéseket publikált, melyek szerint a jelenlegi DRAM árak júniusban ismét emelkedésbe kezdhetnek, ahogy beindul a "forró szezon". A Powerchip szerint a DRAM szerződéses árak április folyamán még változatlanok maradnak, majd ezt májusban egy kisebb esés váltja fel. A helyzet júniusra optimalizálódhat, amikor is várhatóan megindul a keresletnövekedés. A Nanya hasonlóképp látja a helyzetet: szerintük áprilisban a készletek végre utolérik a keresletet, s így májusban beállhat egy egyensúlyi állapot, amit a szokásos, ciklikus hanyatlás követ majd. A keresletnövekedés legfőbb kiváltó okaiként a Microsoft Windows Vista debütálását, az AMD DDR2 memóriát támogató új processzorcsaládjának megjelenését, és a kétmagos Napa termékeket jelölték meg. Elemzők szerint 2008-ig nincs félnivalója a DRAM előállítóknak.

Hamarosan nagy változások várhatóak a háttértárolók területén, ha a Samsung által kínált flash alapú memóriák megkezdik hódító hadjáratukat ebben a szegmensben is. Az első 32 gigabájtos egységek máris fellelhetők egyes hordozható számítógépekben. A dél-koreai vállalat a CeBIT kiállításon mutatta be legújabb 32 gigabájtos kapacitású ún. solid state disk (SSD) névre keresztelt flash memóriáit, amelyekkel be szeretne törni a mobil merevlemezek piacára. A Samsung most elárulta, hogy máris kiskereskedelmi forgalomba hozott néhány modellt. Az előzetes tervek szerint 2010-ig 4,5 milliárdos üzletté válik az SSD-piac, köszönhetően a folyamatosan bővülő mobil számítógépes piacnak. Az új technológia jelenlegi legnagyobb hátránya az ára, amely azonban már megkezdte a mélyrepülést. Elemzők szerint nagy az esély, hogy néhány év alatt átveheti a vezető szerepet a háttértárolók piacán, de legalábbis számottevő részesedésre tehet szert. Az árcsökkenést elsősorban az teszi lehetővé, hogy az SSD előállításához szükséges NAND flash memóriák gyártási költsége a folyamatosan növekvő igények és a technológiai fejlesztések következtében egyre kisebb. A mobil iparágnak pedig pontosan olyan tárolókra van szüksége, amelyek mozgó alkatrész hiányában sokkal nehezebben hibásodnak meg, ráadásul kevesebb energiát is használnak fel. Ezt tetézi a teljesen zajtalan működés.

A Windows Vista operációs rendszer megjelenését áttolták 2007. januárjára – ezt a Microsoft Platform és Szolgáltatások részlegének társelnöke, Jim Allchin jelentette be egy sajtótájékoztatón. Ettől függetlenül a nagyobb üzleti partnerek számára egy tömeges licenszelési program keretein belül a már korábban bejelentett 2006. novemberi kezdettel kezdenék meg a Vista leszállítását, így biztosítva lehetőséget számukra, hogy időben elkezdhessék a telepítési eljárások előkészítését. Allchin egy januári interjújában úgy nyilatkozott, hogy habozás nélkül eltolná a Vista megjelenési időpontját, ha úgy látja, hogy a megszabott határidő a végtermék minőségi romlásához vezetne. A keddi sajtótájékoztatón pedig elmondta, hogy a Microsoft szeretett volna végre egy pontos dátumot adni a vásárlói számára a Vista széleskörű megjelenését illetően, így aztán a biztonság kedvéért inkább januárra csúsztatták az időpontot. Hozzátette, hogy az operációs rendszer összes fő kiadásának sorozatgyártásra alkalmas változatát (összesen hat ilyen van) november folyamán szeretnék kiadni, de olyan komplett számítógépek, amelyeken előre telepített Vista található, januárig nem kerülnek kereskedelmi forgalomba. A kisfelhasználói változatok (Windows Vista Starter, Windows Vista Home Basic, Windows Vista Home Premium és Windows Vista Ultimate) tartalmilag nem változnak. Az üzleti változatok (Windows Vista Business és Windows Vista Enterprise) pedig a fentiek alapján már november folyamán elérhetővé válik a tömeges licenszelés keretein belül. Allchin nem adott pontos indokot a késésre, csupán annyit mondott, hogy minőségi kérdések alapján döntöttek így, ugyanis partnereik számára ez a legfontosabb. A Microsoft szerette volna megtisztelni őket azzal, hogy tiszta, kézzelfogható dátumot ad, mert a jelenlegi helyzet szerint nem úgy tűnik, hogy sikerülhet novemberre előtelepített Vistával rendelkező számítógépek forgalomba állítása. Ekkor kezdődik a karácsonyi vásárlási szezon, és eredetileg erre időzítették volna az egészet. „Szeretnénk készségesek lenni partnereink aggodalmai iránt, és őszintén megmondani, hogy néhány hét további minőségjavításra mindenképp szükség van.” – mondta. Nem aggódnak a rivális Apple esetleges válaszlépései miatt, véleményük szerint ugyanis vásárlóik a gazdag szolgáltatások és temérdek újítás miatt így is, úgy is beszerzik majd a Vistát. Elemzők azonban ezt nem így látják. „Ha lekésik a karácsonyi főszezont, az óriási károkat okozhat, a további eladásokat pedig drasztikus mértékben lelassíthatja.” – mondta Sam Bhavnani, a Current Analysis legfőbb elemzője. „A kár ráadásul hosszú távú, és közvetve a számítógépgyártók, a viszonteladók és az alkatrész árusítók is megérzik a hatását.” A Wall Street is negatívan reagált a fejleményekre. Nem csak a Microsoft, hanem annak hardverpartnerei, a Dell, és a Hewlett-Packard részvényárfolyama is lezuhant, bár az esés nem volt annyira számottevő. Júniusban a tervek szerint kiadnak még egy CTP béta verziót a Vistából. Akkorra már minden funkciót beleépítenek az operációs rendszerbe, és onnantól kezdve valóban azok minőségének javítására koncentrálhatnak. A Microsoft leszögezte, hogy az Internet Explorer 7 Windows XP-re szánt változatának megjelenési időpontja nem változik, vagyis még 2006 második felében kiadják. Korábban úgy nyilatkoztak, hogy az XP-s IE7 egy időben jelenik meg a Vistával.

Két új előzetest is mutathatok az itthon május 18-án bemutatásra kerülő A Da Vinci kód című thrillerből, amely Dan Brown hasonló című botrányregénye alapján készül. A hazai premier egy nappal a nemzetközi előtt lesz egyébként. A történetről annyit, hogy a világ egyik legnagyobb rejtélyéről és hazugságáról rántják le a leplet. Ha mindez beigazolódna, aláásnák vele az emberiség hitbéli alapjait... A TV reklámot FLV kiterjesztése miatt a VLC Playerrel, vagy a Riva FLV Player-rel tudod lejátszani.

Aranylemezre került a Space Rangers 2: Rise of the Dominators. A játék még idén márciusban megjelenik, tovább bővítve az e hónapban érkezők sorát. Pontos dátum nincs, mindenesetre az aranylemez örömére beindították a hivatalos oldalát a Space Rangers 2-nek. Ez elméletiekben itt található, azonban egyelőre egy kiz üzemzavar lehet, hiszen felhasználónevet és jelszót is kér.

Megérkezett a végleges állapotú demó a Championship Manager 2006-ból. Az előző, bétaprogramhoz képest ezúttal három nemzet színeiben játszhatunk (Anglia, Franciaország és Olaszország). Mindezt a játékon belül számított hat hónapig, amikor is véget ér a kipróbálható verzió. Azonban menthetünk, ezt a mentést pedig folytathatjuk a 31-én megjelenő teljesben. A demóért ide katt.

„Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek”. A fenti klasszikus verssor jellemzi a legjobban napjaink egyik legerősebben terjeszkedő netes "műfaját", a blogot. Mert mi is a blog alapja? A jó öreg napló, amibe elődeink még féltett titkaikat írták le....

A februári havi chates GameStar Fogadóóra sajnos technikai okok miatt elmaradt: pont a meghirdetett időpontban történt szervercsere a cégnél, így senki sem tudott internetezni. Nagyon sajnáljuk ezt a kellemetlen malőrt, de örömmel közöljük, hogy lesz márciusi fogadóóra is, méghozzá kivételesen, a nemzeti ünnep miatt nem szerdán, hanem csütörtökön, vagyis ma, 17 és 18 óra között. Döntsük meg a múltkori rekordot és gyertek minél többen! www.gamestar.hu/chat.

A gyorsan népszerűvé vált Google Maps után már a Mars térképeit is böngészhetjük a keresőóriás legfrissebb fejlesztéseként. A google.com/mars címen bebarangolhatjuk a Vörös Bolygó egyes részeit - mivel az alkalmazás a jól bevált Google Maps motorját használja, a kezelés is a "földi testvérhez" hasonlatos. Az új alkalmazást már a NASA-val tavaly kötött közös fejlesztési program "termelte ki". Három nézet közül választhatunk, megnézhetjük a bolygó infravörös képét, melyet a Mars Odyssey szonda hőkibocsátást elemző rendszere alapján láthatunk, 2001-ből származó felvételekről. Ebben a nézetben a melegebb területeket világosabb, a hidegebbeket sötétebb színekkel jelölik. Természetesen létezik normál domborzati nézet is, valamint ennek egy színezett változata is, melyen jobban nyomon követhetőek a terepviszonyok. Ezek alapjául a Mars Global Surveyor 2004-es felvételei szolgálnak. Természetesen lehetőségünk van a már felderített és "nevesített" objektumok (fontosabb helyek, például kráterek, hegységek, csúcsok és mélyedések) neveinek megjelenítésére, valamint jelölve vannak azok a helyek is, amelyekről részletesebb fotót is megtekinthetünk. A Google Earth segédprogrammal még nem láthatjuk a marsi felvételeket, de a Google közleményében leszögezi, a közeljövőben biztosan integrálják az új területeket ebbe a programba is.

Miközben folyamatosan dúlnak a harcok a filmstúdiók, érdekképviseletek és a különböző illegális tartalmakat kínáló fájlcserélők között, a világ egyik, ha nem a legnagyobb online kereskedelmi köpontja, az Amazon.com komoly tárgyalásokba kezdett a nagyobb filmstúdiókkal egy közös filmletöltő szolgáltatás beindításáról. Pár hónapja hallani olyan pletykákat, melyek szerint az Apple által még 2004-ben elindított iTunes zeneletöltő központnak is riválist szeretne állítani az Amazon, de ha a mostani tervek megvalósulhatnak, úgy a legtöbb TV csatorna által sugárzott különféle sorozatok, és műsorok, valamint a nagyobb filmstúdiók által készített mozifilmek mind letölthetővé válnának az oldalról. A vállalat szóvivője a múlt héten cáfolta ezeket az értesüléseket. Ennek ellenére több forrás is azt állítja, hogy bizony már igen közel állnak a megállapodáshoz olyan stúdiókkal, mint a Paramount Pictures, a Universal Studios, és a Warner Bros., bár ezek szóvivői is igyekeztek cáfolni a felvetést. Az viszont tény, hogy az utóbbi időben az Amazon lényegesen többet fordít piaci kutatásra és fejlesztésre. Pénzügyi elemzők szerint a leghelyesebb lépés, ha minél előbb belépnek a digitális letöltések piacára, amely jelenleg jóval nagyobb árréssel kecsegtet, mint a hagyományos bolti, vagy akár online, de mégis fizikai árusítás. A vállalat a legutóbbi negyedévben 57%-kal növelte technológiai és tartalmi beruházásait. Az Amazon.com tulajdonában lévő IMDB internetes filmes adatbázis február folyamán 15 millió egyéni látogatót szolgált ki - egyes források szerint ezt az oldalt használnák fel a filmes letöltések népszerűsítésére. A nagyobb filmstúdiók már partnerkapcsolatban állnak a Movielink szolgáltatással, ám az a letöltött filmeket csak "kölcsönzés" gyanánt árusítja, vagyis azokat tárolni, lemezre kiírni nem szabad, illetve nem lehet. Az Amazon, állítása szerint 55 millió aktív felhasználóval rendelkezik, vagyis igencsak logikus lépés lenne tárolható változatban is kínálni TV műsorokat, illetve mozifilmeket.

A Franciaországi Nemzeti Gyűlés vitába szállt a francia kormány fájlcserélő hálózatok megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslatával szemben. Az új tervezet ugyanis az illegális úton zenéket és filmeket letöltő otthoni felhasználókat pénzbírsággal, a szerzői jogvédelem alá eső szoftvereket terjesztőket pedig akár börtönbüntetéssel is sújthatja. Nicolas Sarkozy belügyminiszter a fájlcserélést egyszerűen lopásnak nevezte. A kormány el szeretné törölni azt az apró törvény-kiegészítést is, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy minimális díjért cserébe korlátlanul tölthetnek le. Az eredeti javaslat szerint az említett bűncselekmény 300 ezer euróval és akár elzárással is büntethető lett volna. A baloldali ellenzék azonban, társulva az UMP-vel, tavaly decemberben sikeresen elérte a tövénymódosítási javaslat elvetését. Sarkozy továbbra is kiáll a véleménye mellett: "A fiataloknak jogot kell biztosítani személyes másolatok készítésére, de az ipari szinten űzött illegális letöltés akkor is lopás." - mondta. A következő szavazás március 15-én várható. A kormány időközben lényegesen lentebb csökkentette a javaslatában előterjesztet pénzbüntetést 38-150 euróra.

Richard Garriott hamarosan életműdíjat vehet át a Game Developers Choice Award jóvoltából. Az úriember jelenleg az NCsoft alkalmazásában áll és neki köszönhetjük például az Ultima sorozat megalkotását. A díjat azonban elsősorban az MMORPG stílusú játékok terén elért sikereiért kapja majd. A díjátadás immár hatodik alkalommal kerül megrendezésre a Game Developer Conference keretein belül, a Nemzetközi Játékfejlesztők Szövetsége (International Game Developer Association) támogatásával. "Nagy megtiszteltetés ez a díj, amelyet olyan nagyok kaptak már meg, mint Will Wright vagy Eugene Jarvis." - nyilatkozta Garriott. Több mint húszéves pályafutása alatt programozóként és videojáték dizájnerként tevékenykedett, s már több díjat is bezsebelt.