Az EA és a svéd Dice egy új üzleti modellel és a kissé koppintás szagú Battlefield: Heroes-al veszi be az ingyen netjáték kapuit

Az MMORPG-k fejlesztésére specializálódott cég a jövőben mikrotranzakciókra váltana a havidíjas rendszer helyett.

Az Ubisoft amerikai igazgatója szerint nem kötelező minden évben kiegészítőkkel kedveskedni rajongóiknak.

Megjelent a második trailer az Electronic Arts új üzleti modelljének kísérleti patkányát alakító ingyenes játékból.

Az IGN lecsapott a Valve által nemrég bejelentett Portal fejlesztőire - mert egy külső céggel csináltatják a játékot, és jól kifaggatták az egyik munkatársat. Az eredmény összefoglalóját alant olvashatjátok. A Portalt készítő csapat egy része korábban a DigiPen Technológiai Intézet hallgatói voltak, akik egy pályázatra készítettek Narbacular Drop névre hallgató játékot, amely megszólalásig hasonlított a Portal játékmenetére. A pályaművel díjat nyertek, fel is figyeltek rájuk a Valve oda látogató alkalmazottai, s megkérték a kis csapatot, hogy az alkotásukat mutassák meg Gabe Newellnek, a Valve vezetőjének. Gabe azonnal fel is vette a fiatalokat, s gyakorlatilag ekkor kezdődött a Portal fejlesztése. Minderről Kim Swift, a Portal csapat egyik tagja nyilatkozott, aki ekkor került a Valve alkalmazásába. Ő árulta el a következő részleteket is:

Az Electronic Arts által tartott nyári sajtótájékoztatóján Gabe Newell is képviseltette magát a Valve színeiben. A legendás úriember ismét sokkoló bejelentést tett: a Half-Life 2: Episode Two multiplayer módjaként megjelenik a Team Fortress 2, valamitn egy egészen új szingli játék is részét képezi majd a csomagnak, amely egyelőre Portals munkacímen létezik. S ez még nem minden! Elárulta továbbá, hogy az Episode Two egy időben jelenik meg PC-re, Xbox 360-ra és PlayStation 3-ra is. A konzolos változatoknak persze nem lenne sok értelmük, ha a történet közepén kapcsolódhatnak csak be, így a vásárlók megkapják a Half-Life 2-t és az Episode One-t is egy csomagban. Így már némileg érthető, miért kell annyit várni a második epizód megjelenésére... A GameSpot részletesen beszámolt a bemutatón látottakról. A Portalst a Prey-hez hasonlítják, hiszen a címéből adódóan a legnagyobb hangsúly a különböző portálokon lesz, amilet egy különleges fegyver segítségével tudunk majd "megidézni". Levetítettek egy videobemutatót is, amely elképesztő variációkat mutatott ennek használatára. Az egészet úgy állították be, mintha egy új dolgozónak mutatnák, aki most került ehhez a bizonyos titokzatos vállalathoz, megismertetve vele az egyik új találmány működési elvét. Érdekes módon a cég valahogy nagyon passzolt a Half-Life 2 univerzumába. A portal gun névre keresztelt fegyverrel két portálkaput kell létrehoznunk, amelyek segítségével át tudunk suhanni egyik helyről a másikra. Legegyszerűbb példával élve egy utunkba került akadályt tudunk így kikerülni, de ha például egy nagyobb ellenség vesz tűz alá, akkor a fegyvert arra is használhatod, hogy nyiss egy kaput a lába alatt, majd egy másikat egy szakadék fölött: az ellenfél szépen átzuhan és megsemmisül. A lényeg tehát az ilyen és ehhez hasonló fejtörők szinte végtelen számú megoldási lehetőségeinek használata. S most jöjjön a személyes kedvenc! A Team Fortress Classic a Half-Life első részével közel egy időben jelent meg és óriási népszerűséget vívott ki magának. Már akkortájt bejelentették, hogy készül a kasztokra osztott multiplayer FPS folytatása, ami azóta se történt meg. Már teljesen el is felejtettük, de a jelek szerint a Valve azóta is sokat dolgozott rajta. A lényeg megmaradt, továbbra is kasztok (orvos, tűzszerész, nehéztüzér, kém, felderítő, műszerész, mesterlövész és egyszerű katona) közül választva harcolhatunk egyik vagy másik oldalon. A grafika viszont teljesen átalakult, a hatvanas-hetvenes évek kémfilmjeire hajazó megjelenést kapott, rajzfilmszerű kialakítással (pl. No One Lives Forever). Gabe szerint a cél a legszebb megjelenítés mellett a legjobb kaszt alapú multiplayer FPS megalktoása volt. Sajnos az Episode Two (és a fent leírt összes extra) megjelenésére vonatkozólag nem kaptunk pontos információt, de véleményem szerint ennyi újdonság mellett igazán elnézőek lehetünk egy esetleges késés bejelentése után is. A Valve nagyon élvezi ezt az epizodikus üzleti modellt, most már jól látszik, hogy minden epizódra tudnak valami újat hozni, ami talán a játékos társadalom számára is megelégedéssel szolgál.

Az Epic Games alelnöke, Mark Rein a Develop Conference rendezvényen tartott előadása során elmondta, hogy ő már az elején úgy érezte, az epizodikus fejlesztési modell egy halva született ötlet. A beszéd címe "Előzzük meg az új generáció útvesztőit" volt. Rein elmondta, hogy számtalan helyről hallott már erről az üzleti modellről, de véleménye szerint nincs erre szükség. "A vásárlókat arra kényszeríteni, hogy fél játékot vásároljanak, aztán fél évig várjanak egy új epizódra...?" - mondta. "Amikor befejezek egy játékot, valami újat szeretnék kipróbálni." Hozzátette, hogy az epizodikus gyártásnál a fejlesztők könnyen abba a hibába eshetnek, hogy a beépített tartalmat unalmassá, vontatottá teszik, akárcsak egyes tévé sorozatoknál. Elmondta továbbá, hogy az ilyen koncepcióval készülő dobozos, boltban megvásárolható játékok a marketing hiánya miatt megbukhatnak. "15 dolláros nagykereskedelmi árba nem fér bele a marketing. Ennek hiányában viszont felesleges és nem kifizetődő játékot kiadni." Mark Rein véleménye azért is furcsa, mert számos fejlesztő barátja követi az epizodikus megjelenést, köztük például a Valve Software a Steam rendszerrel, amely egyelőre igen sikeresnek bizonyul. Az persze más kérdés, hogy a játékosok hogyan vélekednek minderről. Nincsenek információk arra vonatkozólag, hogy mekkora bevételkülönbséget okoz az epizodikus üzleti modell a hagyományos kiadási módszerhez képest.

Épp tegnap számoltunk be arról, hogy Bill Gates ostobaságnak tartja a mozgásérzékelős konzolos kontrollereket és fel is hozott néhány egyszerűbb példát megvédendő saját nézeteit... Ezúttal másik két Microsoft-vezető véleményezte a Blu-ray technológiát mondván, az is teljesen felesleges egyelőre. A Eurogamer TV exkuzív interjújában Neil Thompson, az angliai Xbox-főnök és Chris Lewis, az európai régió felügyelője egyaránt azt nyilatkozták, hogy szerintük a Sony "kényszeríti" a vásárlókat a Blu-ray adattárolási technológia beszerzésére. Ez annyiból igaz is, hogy a cég következő játékkonzoljában, a PlayStation 3-ban helyet kap egy Blu-ray olvasó. "A Sony rá fogja venni az embereket, hogy feleslegesen dobjanak ki pénzt az ablakon egy Blu-ray olvasóra, pedig egyelőre senki nem tudja, hogy a nagy formátumháborúban melyik fél marad talpon." - mondta Thompson. Tudni kell, hogy jelenleg a HD-DVD és a Blu-ray a két rivális újgenerációs DVD formátum, amely egymással versenyez a fennmaradásért. Előbbi kisebb kapacitással, ám egyszerűbb gyártási technológiával rendelkezik, mellesleg ezt támogatja a Microsoft is, és az Xbox 360 konzolhoz hamarosan ki is adnak egy külső HD-DVD olvasó egységet. A Blu-rayt ellenben a Sony, és még néhány nagyobb vállalat támogatja, jóval bonyolultabb és drágább is, de ennél fogva fejlettebb és nagyobb kapacitású. "A Sony volt, aki annak idején piacra dobta a Betamaxot. Ekkor szenvedtek óriási veszteséget a konkurens VHS kazettákkal szemben. Ki tudja, mi lesz ebből a mostani harcból." - fűzte tovább Thompson. A Microsoft szerint a PS3-ba implementált Blu-ray olvasó az ő malmukra hajthatja majd a vizet, pontosan az opcionálisan megvásárolható külső HD-DVD olvasó miatt, ami az Xbox 360-hoz szerezhető majd be: a kulcsszó itt az opcionalitás - szerintük. "Ha a játékosaink úgy döntenek, szeretnének egy HD-DVD lejátszót, mi megadjuk rá a lehetőséget, de nem kényszerítünk arra senkit, hogy megvegye. A Sony igen érdekes üzleti modellt alkalmaz, amivel véleményem szerint a későbbiekben még meggyűlhet a bajuk." Thompson véleményét osztotta Chris Lewis is: A PS3 ára egy furcsa határon lebeg, amit az új, és kiforratlan technológiára való kényszerítés nem a jó oldalra billent. Hozzátette, hogy a PS3 magas induló ára már nem is teszi szükségessé, hogy a konzol megjelenésekor csökkentsék az Xbox 360 árát, ami egyébként természetesen negatívan hatna a Microsoft pénzügyi helyzetére. Tudni kell, hogy a konzolokat mindig veszteségesen árusítják, a megtérülést az azokra elérhető játékokból várják a gyártók. A PlayStation 3 induló 500 dolláros áráért egy közel kétezer dollárt érő modern berendezést vihetnek majd haza a vásárlók. Ebből a szemszögből nézve annyira talán nem is gond, hogy van benne Blu-ray olvasó, de az tény, hogy az érdeklődők nagy hányada addig nem kíván beruházni újgenerációs DVD olvasóra, amíg nem dől el, hogy melyik formátum marad fenn, vagy melyik kerül előnybe.

Az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) ennyi erővel beperelheti akár a Google-t is, ahelyett, hogy velünk szórakozik, állítja védekezésében a Torrentspy bírósági beadványában, amelyben az ellene és hat másik keresőoldal ellen folyó kereset megszüntetését kéri. Februárban az MPAA hét pert indított a Torrentspy és hasonló keresőszolgáltatást biztosító cégek ellen. Ez volt első eset, hogy az MPAA a keresőoldalakat a szerzői jog megsértésével vádolta. A Torrentspy hétfői beadványában a kereset megszüntetését kérvényezte, mondván az MPAA akár beperelhetné a Google-t is, hiszen a Google pont ugyanazt teszi, mint ők, csak jobban. A Torrentspy ugyanis egy olyan kereső, amely kizárólag torrent-állományok megtalálását teszi lehetővé. Ám e torrent-állományok "mögött" leggyakrabban egyszerűen letölthető filmek, zenék vagy szoftverek bújnak meg. A Torrentspy azzal érvvel, hogy weboldalukon nem találhatók sem jogvédett termékek, sem azokra mutató hivatkozás, és egyáltalán nem támogatják a szerzői jog megsértését. Azért pedig végképp nem vonhatók felelősségre, hogy látogatóik mit tesznek azután, hogy elhagyták az oldalt. "Nincs semmi különbség a beperelt weboldalak és a Google keresőoldala között", áll a beadványban. "Minden, amit a megvádolt weboldalakról állítanak hatványozottan igaz a Google-ra is, lévén az minden tekintetben messze túlszárnyalja a szóban forgó oldalakat." Az MPAA vádjait a Legfelsőbb Bíróság a Grokster cég elleni korábbi döntésére alapozza. Akkor a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy felelősségre vonható az az illető, aki a szerzői jog megsértésére alkalmas eszközt tesz elérhetővé és/vagy azt népszerűsíti. A Grokster a döntést követően beszüntette tevékenységét és vele együtt jó pár másik fájlcserélő is bezárt vagy átalakította üzleti modelljét, hogy megmeneküljön a Legfelső Bíróság szigorától. Az MPAA februárban azzal a céllal adta be a keresetet a hét cég ellen, hogy csapást mérjen a legjelentősebb kalózhálózatok működésére, megakadályozva az illegális tartalmak terjesztésének lehetőségét.

A francia törvényhozók a minap elfogadtak egy tövényjavaslatot, ami szokatlan módon közelíti meg a digitális tartalmak szerzői jogi védelmét. A javaslat szerint az online zenei szolgáltatóknak bármilyen lejátszó eszköz esetében szabadon felhasználhatóvá kell tenniük a tartalmakat. A múlt héten 296:193 arányban megszavazott törvény kitér továbbá a kalózkodásra kiszabható büntetésekre is. A napokban terjeszti be az alsó ház a szenátus elé a következő szavazás lebonyolítása miatt. Azonban az Apple franciaországi képviselete máris megtámadta a javaslatot, mondván, az államilag támogatja a kalózkodást. Elemzők szerint a kaliforniai székhelyű vállalat inkább elhagyja francia online piacot, mintsem megossza a saját fejlesztésű technológiáját, amely egyébként az igen népszerű üzleti modelljének alappillére is egyben. Az Apple legnépszerűbb digitális lejátszója, az iPod szenvedné el a legnagyobb veszteséget, ha a törvény életbe lépne. A többi gyártó, mint például a Sony féle Walkman család nem sokat érezne a változásokból, mivel ők nem üzemeltetnek ekkora online zeneboltot, mint az iTunes. Egy olyan országban, ahol a különféle DVD alapú másolásvédelmi eljárásokat folyamatosan támadások érik a bíróságok felől, a törvényhozók mégis olyan megoldást keresnek, amely tud úgy működni, hogy a zenék bármilyen eszközre letölthetők maradnak. Ezt tetézi, hogy egészen minimális pénzbüntetéseket határoztak meg a digitális kalózoknak: a maximálisan kiszabható bírság 181 dollárnak megfelelő euró. A Lemezkiadók Nemzetközi Szövetsége (IFPI) nagyjából másfél ezer iparági szereplőt képvisel – ők egyelőre óvatosan reagálnak a fejleményekre. Az érdekcsoport szerint a törvényjavaslat valóban arra törekedik, hogy támogassa a különböző eszközök közötti kompatibilitást, de nem elég pontos ennek megvalósítása. Kifogásolták továbbá az alacsony büntetési összegeket is. „Egy fájl illegális letöltése nem egyenlő több albumnyi zene nem megfelelő úton való beszerzésével. A büntetések mértéke elrettentő hatást kellene, hogy gyakoroljon. Egyébként a francia digitális piac igen számottevő: az IFPI adatai szerint már mintegy 16 ilyen letöltő központ üzemel az országban. A 2004-ben mért másfél millió letöltött dal egy éven belül húszmillióra növekedett. Az Apple-nek tehát egyáltalán nem érdeke csak úgy otthagyni a piacot, ám egyelőre nem tudni, milyen lépésre szánja el magát.

Az Electronic Arts európai sales részlegének alelnöke szerint tíz éven belül búcsút mondhatunk a hagyományos bolti, dobozos játékoknak - azokat ugyanis felváltják a jeleneg valóban terjedőben lévő letölthető digitális tartalmak. Dr. Jens Uwe Intat volt tehát az, aki a legnyilvánvalóbb módon fejezte ki az általa képviselt vállalat jövőbeli disztribúciós elképzeléseit: 'az elkövetkezendő tíz év során minden szórakoztató média letölthetővé válik." - mondta, majd hozzátette, "A CD-k és DVD-k hamarosan olyan múzeológiai emléktárgyakká válnak, mint most az audiókazetták, vagy a bakelit lemezek." Példának az Apple sikereit hozta fel, akik az iTunes zenei letöltőközpontot alig két éve nyitották meg, s azóta a szolgáltatás népszerűsége az egekbe szökött. Nemrég töltötték le tőlük az ötmilliárdomodik zenei fájlt, s a forgalom már lassan a hagyományos, boltban vásárolható zenei albumok iránti keresletet is túlszárnyalja. Emellett megemlítette a mobil csengőhangok és a e-könyvek népszerűségét is, továbbá jóslatában az is szerepelt, hogy véleménye szerint új üzleti modellekkel lehetőség nyílik majd a jelenlegi fizetős rendszert a digitális disztribúcióval egyesíteni, amely megkönnyítené a vásárlók dolgát is. A doktor úr azonban leszögezte, hogy nem áll szándékukban az Apple-féle hozzáállást tanúsítani a videojáték-iparban. A zenei üzletág digitális szegmensét egyértelműen ők uralják, s ezt az árképzésben is kamatoztatják. Ez az, amit a videojátékok esetében nem kívánnak utánozni. Annál is inkább, mivel a játékok sokkal differenciáltabb piaccal rendelkeznek. Ott van legalább háromféle konzol, plusz a számítógép. A monopólium szinte teljesen kizárt. Arra a kérdésre, hogy a forgalmazók, a boltok hogyan reagálnak majd erre, Intat így válaszolt: "Először is, a hagyományos boltok is belépnek majd az online üzletbe. Jelenleg a Wal-Mart konkurál az Amazonnal, s ez így lesz a jövőben is, csak éppen online szempontból. Másodsorban pedig nem fog teljesen megszűnni a fizikai média. Arra mindaddig szükség lesz, amíg van rá kereslet. Gondoljunk csak az ajándékozásra, vagy a nagyszülőkre. A kézzelfogható dolgok ideje nem járt le."