Jó reggelt mindenkinek! Végre kezd normális időnk lenni. Én is legszívesebben kimennék futkosni a ház körül, de a ház többi lakója biztosan hülyének nézne. Ha egyáltalán megismernek még. Tudjátok, ez egy ilyen társasház, ahol sok öreg nénike meg bácsika lakik. Rendszeresen összekevernek más fiatalabb srácokkal, akik a házban laknak, vagy néha ide járnak, úgyhogy már annyira meg se lepődők. Nem a megszólítás, hanem a szándék a fontos :) Mai másodink viccünket piistiinek köszönjétek!
Egy teknős felmászik egy fára, kirohan egy ág végére, elkezd csapkodni az uszonyaival, elrugaszkodik, de összetöri magát. Másnap és harmadnap megismétlődik a dolog. A másik fáról végig szemmel tartotta ezt egy gerlepár. Negyedik napon már nem bírják nézni, megszólal az egyik: -Te, szerinted megmondjuk neki, hogy csak örökbefogadtuk?
A medve felébred téli álmából és igencsak kanos. Úgy dönt, hogy azt teszi magáévá, akivel legelőször találkozik az erdőben. Mit ad a fennvaló, összefut a sünnel, aki ijedtében összegömbölyödik. A medve felkpaja és elkezdi forgatni a mancsaiban:
- Hol a lyuk, hol a lyuk?
- Nekem nincsen olyanom.
- Mivel mondtad? Mivel mondtad??
|